Természeti katasztrófával kezdődött, sikertörténetként végződik?

Természeti katasztrófával kezdődött, sikertörténetként végződik?

Beszélgetés Csikós László államtitkárral — Csikós Lászlónak, a Munkaügyi, Foglalkoztatási és Szociális Minisztérium államtitkárának nem mindennapi esemény határozta meg első feladatait az új munkahelyén. A kezdet rendkívül izgalmas és felelősségteljes volt, de azóta sem unatkozik. Az eddigi tevékenységéről, az eredményekről és a tervekről a kúlai községben tett látogatása során beszélgettünk.

— Május 15-én neveztek ki államtitkárnak, és szinte azonnal bekövetkezett az árvízkatasztrófa, de azóta sajnos még egy hasonló tragédia történt. Az otthonokat elárasztotta a víz vagy a záporpatak, és ez a rossz körülmények között élő embereket még nagyobb szegénységbe döntötte, ezért számos intézkedésre volt szükség a következmények enyhítésére. Az elmúlt időszakra tehető továbbá a munkatörvény bizonyos cikkelyeinek, illetve a foglalkoztatási, a nyugdíj- és a rokkantsági törvénynek a módosítása. Tudom, hogy a megváltoztatott munkatörvényt mindenki támadja, senki sem veszi figyelembe azokat az előnyöket, amelyeket nyújt. Például azt, hogy a kismamáknak joguk van részmunkaidőben is dolgozni.

A felügyelők hatalmas energiával indultak terepre, a cél, hogy a munkaadók legalizálják a náluk dolgozók munkaviszonyát. A népjóléti ellátórendszerben is elindult az eddigi jogok felülbírálása, mely arra vonatkozik, ki milyen segélyt, térítményt kap. Megszülettek az első eredmények is, hiszen az elmúlt három hónapban mintegy ötvenezren legalizálták a munkavállalói jogaikat, ebből a felügyelőség közvetlen munkájának köszönhetően tízezren — ami nem kevés —, és jelentősen csökkentek a szociális segélyek is. Külön figyelmet fordítunk a szülői felügyelet nélkül élő kiskorúakra, a különleges bánásmódot igénylő gyermekek esetében viszont gyakran azt látjuk, hogy főleg a kis falvak iskoláiban ragaszkodnak ezekhez a diákokhoz, mert tőlük is függ a tagozat megmaradása.  

Jelenleg 6500 személy van családi elhelyezésben, ami szintén emelkedő tendencia. Változott a helyzet az örökbefogadás terén is, mert eddig évente átlagban száz kisgyermeket adtak örökbe, szeptember 1-jén viszont már több mint százhatvanat.

* Ez azt jelenti, hogy változtak az előírások, egyszerűbb lett az örökbefogadási eljárás?

— Nem, nem változott semmi, a kollégák egyszerűen elkezdtek dolgozni. Az úgynevezett decentralizáció, vagyis az önkormányzatok fokozottabb bevonása egyébként vegyes helyzetet idézett elő. Azokban a községekben, ahol érzékenyek ezekre a kérdésekre, fejlett a szociális védelem is, de van, ahol csak „lesöprik az asztalról” a gondokat. Én azt tapasztaltam, hogy a decentralizációt mindenki a maga szájíze szerint értelmezi, ezért a megvalósulását fokozottabban kell ellenőrizni.

Az elkövetkező időszakban három minisztérium — az oktatási, az államigazgatási és a miénk — összefogásával nagy akciót szeretnénk végrehajtani. Ez a gyermekpótlékkal és az iskolalátogatással lesz összefüggésben. Eddig ugyanis a családi pótlékhoz azt kellett igazolni, hogy a diák be van iratkozva az iskolába, most viszont arról kérünk bizonylatot, hogy rendszeresen látogatja is az órákat. Mert ez nem mindegy.

* Sokat hallunk mostanában az úgynevezett szociális kártya bevezetéséről. Ez mikor lesz esedékes? 

— A szociális kártya bevezetése viszonylag hosszú folyamat lesz, de el kell kezdeni. Sokan szkeptikusak a kérdéssel kapcsolatban, azt mondják, erre a témára már több miniszter is „ráfázott”, de én nem ijedek meg a kihívástól. Ennek az eljárásnak az lesz a lényege, hogy a saját felhasználóink bekerüljenek egy rendszerbe, és ezáltal kiszűrhetjük azokat, akik jogtalanul vagy egyszerre több helyről jutnak hozzá a szociális segélyhez és a különféle juttatásokhoz. Most 281 000 ember, azaz 103 000 család kap szociális segélyt.

Jelenleg 1 750 000 nyugdíjasunk van, de ez a szám emelkedni fog, hiszen december 31-éig nyugállományba vonulhatnak azok, akik eleget tesznek valamelyik feltételnek, és ezt sokan ki is fogják használni. Tudomásom szerint csak a szociális szférában nagyjából háromszáz kolléga megy nyugdíjba.

Ezzel szemben a munkaviszonyban lévők száma csak mintegy százezerrel kisebb, 1 650 000, pontosabban fogalmazva ennyien dolgoznak hivatalosan, a becsléseink szerint ugyanis további 498 000 olyan ember van, aki feketemunkát végez.  

* Államtitkár úr, már korábban is figyeltem a nyilatkozatait, és észrevettem, hogy rengeteg adatot ismer. Ezeket a számokat május óta tanulta meg?

— Én ezeket havonta tanulom, mert a munkatársaimtól megkövetelem, hogy 15-éig készítsék el az elmúlt hónapról szóló beszámolót. Most szeptember vége van, úgyhogy augusztus 31-éig naprakész adataim vannak. Emellett a terepen is rengeteg információhoz jutok. 

* Sokat jár terepre?

— Igen, habár ülhetnék a minisztériumban is, a számítógépem mellett, de én így tartom jónak.

* Szerbiának össze kell hangolnia a szociális rendszerét az európai elvárásokkal. Milyen követeléseket támaszt az Európai Unió?

— Az Európai Uniónak erről a szakterületről ideális képe van, és szerintük ezt az állapotot kellene nekünk is elérnünk. Például, hogy az idősek, nyugdíjasok otthonában ne legyen ötven embernél több, a fogyatékkal élők intézményeit kisebb egységekre kell bontani, a gyermekintézményeket be kellene csukni, a védenceket családokban elhelyezni. Egyébként a korábban 2500 felhasználót számláló intézményeinkben most már csak 685-en vannak, mivel akinek tudtunk, annak találtunk befogadó családot. Az elvárások között szerepel a nemi egyenjogúság a munkavállalásban, de nagyobb hangsúlyt kell helyeznünk a családon belüli erőszak megszüntetésére is.

* Az imént említette, hogy a szociális szférából háromszázan mennek nyugdíjba, az ő helyüket be kell tölteni, szükség van szakemberekre. Azok a vajdasági magyar fiatalok viszont, akik szociális munkások szeretnének lenni, Magyarországon végzik a tanulmányaikat.

— Bajban is vagyunk emiatt, mert ezeknek a fiataloknak itthon három különbözeti vizsgát kell letenniük a diploma honosításához. Időközben a Singidunum magánegyetem beindította a szociális munkás szakot, melyre Szabadkán is be lehet iratkozni, az újvidéki Bölcsészettudományi Karon pedig a pszichológusok, pedagógusok számára szerveznek kétszemeszteres pótképzést, mely után megkaphatják a szociális gondozói oklevelet is. Erről a szakterületről a közeljövőben valóban sokan mennek nyugdíjba, vagyis ez a végzettség biztos állással járna, de a fiatalok körében ez a hivatás nem igazán népszerű.

* Nagy lendülettel vetette bele magát a munkába. Úgy érzi, sikertörténet lesz?   

— A világot nem akarjuk megváltani, de mindennap meg akarunk tenni egy tervezett lépést. Már a kinevezésemkor is elmondtam, elsősorban azt szeretném, hogy minden ember találja meg a neki megfelelő munkahelyet, hogy a családját tisztességesen el tudja tartani, javuljon a szociális helyzet, és ezáltal minél kevesebb polgártársunk szoruljon valamiféle szociális támogatásra.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Játékos múzeumigazgató
Interjú
A címerek doktora
Interjú
Facebook

Támogatóink