A közép-bánáti Erzsébetlakon legutóbb tavaly nyáron jártam a tájház udvarában helyet kapó etnotanterem avatóján. Ezúttal a közép-bánáti település vezetőségéhez jöttem mindenkori gondjaik és terveik felől érdeklődni.
Megmenekültek az árvíztől
A közelben elterülő Császár-tó és az écskai halgazdaság legutóbbi látogatásom óta szemernyit sem veszített szépségéből. A természet felöltötte ugyan téli ruháját, de ez csak abból látszik, hogy a fák csupasz ágaikkal hajolnak a tó vize fölé, egyébként ragyogóan süt a nap, az ilyenkor megszokott zimankónak pedig híre sincs. Egy szó mint száz: az idén Bánátban is elmaradt a tél. Ezt ugyan senki sem bánja oly nagyon, talán kicsit a vadászok, mert a befagyott tó vizén könnyebben megközelíthetik a vadat.
Táncos Ernővel, a helyi közösség tanácsának elnökével és Barna Zoltán titkárral az erzsébetlaki helyi közösség épületében ülünk le beszélgetni.
A titkár elmondja, hogy bizony ráférne a ritkítás a vaddisznóállományra, mivelhogy hatalmas károkat okoznak ezek a vadak a gazdáknak, egész kukoricatáblákat dézsmálnak meg, utána pedig a lápos területekre vonulnak vissza, ahová tavasszal vagy nyáron senki emberfia nem merészkedik be.
Tavaly a víz is újra veszélyeztette a falut. Újra, mondja, 1965-ben ugyanis már egyszer ki kellett telepíteni Erzsébetlakot, de akkor a Bega áradása miatt, tavaly pedig a Tisza fenyegetett árvízzel. Szerencsére azonban sikerült feltartóztatni a víztömeget a mintegy 18 kilométer hosszan megépített védőgáttal.
- Nemcsak Erzsébetlak, hanem az egész környék is nagy veszélyben volt akkor. Az egész falu népe részt vett a település védelmében. Majd egy hónapig tartott küzdelmünk az árral, de a végén csak meg tudtuk védeni tőle magunkat - emlékezett vissza Táncos Ernő, a helyi közösség tanácsának elnöke.
Falusi turizmus - a jövő záloga
No azért nemcsak bosszúságot tud okozni ám a természet! Az erzsébetlakiak idejében felismerték a környezet és annak élővilága, az anyatermészet adta lehetőségeket. Ha falusi turizmusról beszélünk, akkor erre a Vajdaságban talán a közép-bánáti térség a legalkalmasabb, azon belül is Erzsébetlak. Minden feltétel adva van, csak a háttérágazatot kell hozzá kiépíteni. Az utóbbi néhány esztendőben ezen fáradozik a bánáti kis falucska. Tavaly az utolsó simításokat is elvégezték a tájházon, az idén pedig folytatják a Császártó-Erzsébetlak Öko-Etno Komplexum hosszú távú fejlesztési tervének a megvalósítását.
- 800 méterre vagyunk a Császár-tótól. Eddig úgy volt, hogy a turisták, akik kíváncsiak voltak rá, eljöttek a halgazdaságig - ami 3 kilométerre van a falutól -, egy hajó pedig elszállította őket odáig, hogy gyönyörködhessenek benne. Kicsit ettek-ittak, és elmentek. Nos, mi ezen szeretnénk változtatni. Az a tervünk, hogy valahogy becsalogassuk a tavat látogató turistákat a faluba is.
Egyvalamiért máris érdemes ide eljönni, mégpedig a tájházunk kedvéért. De elkészült a terve egy nemzetközi kutató-edukációs központnak is, sőt már meg is kaptuk az építéséhez szükséges pénz egy részét, úgyhogy körülbelül április elején hozzáláthatunk a munkálatokhoz - mondja Barna Zoltán.
A beruházásban egy olaszországi partner is részt vesz, mégpedig az Észak-olaszországi Nemzetközi Parkok Egyesülete, de a tartományi titkárságoktól is érkezik támogatás. Ha kiépítik az infrastruktúrát, és sikerül a turistákat a faluba csalogatni, akkor Erzsébetlak az egyik leglátogatottabb bánáti település lehetne. A központ kiépítése mellett a faluba vezető egyetlen szárazföldi út rendbehozatalát is tervezik. Pillanatnyilag ez az aszfaltút nagyon rossz állapotban van, nem is csoda, hogy a Nagybecskerekre tartó busz nem csekély összegért, 120 dinárért szállítja utasait a mindössze 18 kilométernyi távon. Házigazdáim a tájházba is meginvitáltak, ahol Mlinarček Andrej, a ház egyik gondnoka nyit ajtót. A falu nemzetiségi sokszínűségéről árulkodik az etnoház: az ágyak magyar, szlovák és bolgár módra vannak bevetve. Mlinarček meg is jegyzi viccesen, hogy bizonyára azért voltak ilyen keskenyek, hogy szorosabban bújhasson egymáshoz ember és asszony. Ki tudja, talán ez a titka annak, hogy akkoriban hét-nyolc gyermek is született egy-egy családban. A tájház megtekintése után hazafelé vettem az útirányt, vissza a poros és zajos Szabadkára.
A közép-bánáti kis település kitűnő példája lehet mind a falusi turizmus fejlesztésének, mind pedig a nemzetek közötti békés egymás mellett élésnek. Erzsébetlak a szerencsésebbik települések közé tartozik, hiszen fejlődik és zajlik benne az élet.