Szabó Attila fotója

Lógott az esőnek a lába, amikor a múlt héten ellátogattunk Kanizsamonostorára, a gyermekeknek megrendezett népitánc-táborba. A szomorkás időjárás senkinek sem szegte kedvét. Három helyszínen sátorponyvák alatt zajlott a táncoktatás meg a helybeli Petőfi Sándor Művelődési Egyesület székházának termében. Kiss Tóth Erika, a csókai Móra Ferenc Művelődési Egyesület elnöke éppen terepszemlére indult, hogy meggyőződjön, hány sátor ázott be az éjszakai esőzésben. Séta közben megtudtuk tőle, hogy a mintegy száz sátorban 186 gyermek lakik, a felnőttek (oktatók, zenészek, csoportvezetők és a szakácsnők, akik a régiek - azt mondták, ezt nagyon fontos lenne hangsúlyozni!) negyvenen vannak. A táncos kedvű fiatalok Magyarkanizsáról, Zentáról, Adáról, Hajdújárásról, Szabadkáról, Palicsról, Horgosról, Kispiacról, Királyhalmáról, Noszáról, Adorjánról, Csókáról, a szomszédos Feketetóról érkeztek, és van egy helybeli részvevő is. A rábaközi táncokat a temerini Lukács Imre, a Galga mentieket a szabadkai Brezovszki Roland és Brezovszki Tamara, a sóvidéki táncokat pedig a budapesti Vörös Árpád és Pukli Gabriella tanította. A vállalkozó kedvűek a furulyajáték fortélyait sajátíthatták el a temerini Szabó Annamáriától, a délutáni szabadidőben pedig különböző kézműves foglalkozások várták az érdeklődőket: Lukács Fodor Valéria a szövéssel és a nemezeléssel, Dimény Ibolya a gyöngyfűzéssel, Molnár Szilvia a batikolással, Sram Tibor az agyagozással volt megbízva, Micsik Béla hangszerbemutatót tartott. Mivel a talpalávalót folyamatosan több csoportnak kellett húzni, a zenészek névsora is elég hosszúra sikeredett: Juhász Gábor, Juhász Gyula, Varga Emese, Gojko Alilović, Polyák Dániel, Bezzeg Gyula, Varga Balázs, Kurunczi Andor. Vas Endre és Vas Brezovszki Tímea szinte már a tábor tartóoszlopainak számítanak. Tímea a népdaltanításból vette ki a részét, de az ő nevükhöz fűződik az a füzetecske is, amely az elmúlt időszakról szól és tartalmazza a megtanult dalok szövegét és kottáját is. Ebben olvashatjuk, hogy a csókai Móra Ferenc Művelődési Egyesület 1992-ben határozta el, hogy Tánckezdő címmel népitánc-tábort szervez az akkori csoportjainak. 1996-ban már két tábort tartottak, egyet-egyet a felnőtteknek és a gyermekeknek. Így jutottak el az idei, vagyis a tizedik alkalomhoz, a rendezvény ugyanis néhány évben elmaradt.
Hogy az idén a megszokottnál jóval többen jelentkeztek, az talán annak is köszönhető, hogy az egyesület a tartományi kisebbségi és oktatási titkárság támogatásával építkezésbe kezdett: felújítják a tulajdonukban levő régi épületet. A tábor idejére használható állapotba került az új vizesblokk (férfi és női WC-k, zuhanyozók), de a tatarozás a későbbiekben tovább folytatódik. Kiss Tóth Erika megosztotta velünk azt az elképzelést, hogy jövőre minden bizonnyal két tábort szerveznek, mert úgy érzi, ezúttal kissé sokan voltak. Sőt azokat is meghívják, akiket ebben az évben kénytelenek voltak visszautasítani. Szerencsére a védnökök száma egyre inkább szaporodik, de a Nemzeti Kulturális Alapra és a Szekeres László Alapítványra is számíthatnak.
A száz lakosú Kanizsamonostorán nemrégiben örömteli esemény történt: a falubúcsú napján újszülöttet kereszteltek a helybeli templomban. Ezt fontos megemlíteni, hiszen a többihez hasonlóan ez a bánáti település is elöregszik. Talán ezért ütközik nehézségbe a lakosság bevonása a tábor életébe és munkájába. Mindenekelőtt el kellene hinniük és fogadniuk, hogy a szervezők nem elvinni akarnak, hanem hozni. Például azt a hárommillió dinárt, amelyet a házra fordítottak. Arról nem is beszélve, hogy a rendezvény hozzájárulhat a falusi turizmus fejlődéséhez.
A gyermekek népitánc-táborát Dudás Károly, a VMMSZ elnöke nyitotta meg, fellépett a kolozsvári Szarkaláb népitánc-együttes. Az egy hétig tartó együttlét július 26-án fergeteges gálaműsorral zárult.