Budapest után könyvünnepet tartottak Zentán is. Igaz, a Tisza-parti város rendhagyó irodalmi találkája jóval szerényebb körülmények között zajlott, de a kiadók, illetve a képviseletükben jelen lévő szerzők számos új és régebbi kiadványt kínáltak az Írisz virág- és könyvesboltban, valamint a szomszédos Trocadero kávézó teraszán. Csak az érdeklődő olvasók, esetleges vásárlók voltak kevesen. Talán majd jövőre!
A 81. Ünnepi Könyvhét vajdasági állomásán a Dudás Gyula Múzeum- és Levéltárbarátok Köre, az Életjel, a Forum Könyvkiadó, a Kiss Lajos Néprajzi Társaság, a Thurzó Lajos Közművelődési Központ, a szabadkai Városi Könyvtár, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet és a zEtna tette közszemlére szellemi termékének egy részét, az alkotók közül jelen volt Dévavári Beszédes Valéria, Ágoston Pribilla Valéria, Bordás Győző, Danyi Zoltán, Papp Árpád, Pejin Attila, Sági Zoltán, Hódi Sándor, Németh Ferenc, Hajnal Jenő, Siflis Gordán Klára, Ninkov Kovačev Olga, Szőke Anna, Dragan Rokvić és Szűgyi Ferenc.
Beszédes István, a zEtna Kiadó vezetője elmondta, ilyen bőség a vajdaságiak könyvheti standján az utóbbi években bizonyosan nem volt. A nyolc magyar kiadó együttesen 49 új címszót mutatott be.
- A könyvkivitelt az idén közösen szerveztük meg, mivel nekem már korábban megvolt ez a magyarországi terjesztőm, a Xantusz Könyv Kereskedelmi Kft. A vállalkozást egy fiatalember vezeti, akinek már tízéves gyakorlata van a határon túli könyvek forgalmazásában. Kínálatuk évről évre bővül, jelenleg mintegy harminc felvidéki, erdélyi és délvidéki kiadóval tartanak fenn folyamatos együttműködést.
A zEtna ezúttal nyolc kiadvánnyal, hat szépirodalmi művel és két értekező prózával szerepelt. Thomka Beáta Déli témák és Virág Zoltán A szomszédság kapui című műve egyaránt foglalkozik a vajdasági magyar irodalom szellemrajzával, eredetével, identitáskérdéseivel. Mind a kettő nagyon is a mi könyvünk, annak ellenére, hogy egyik szerző sem él a Vajdaságban. Tolnai Ottó a Világítótorony eladó című alkotása ismét a régi vonzódás, az Adria témakörében szerveződött. Horváth Ottó manapság Firenzében írja a verseit, de rendkívül sok helyi vonatkozással. Bozsik Péter is folyamatosan polemizál a Balkánnal, könyve a Gourmandiai partraszállás címet viseli. Itt van még Verebes Ernő verseskötete, amely egyben képzőművészeti album is, hiszen Verebes György gondolatindító illusztrációit tartalmazza, valamint Dani Zoltán és Szegedi Szabó Béla kötete. Én minden évben igyekszem az összes címszót eljuttatni a Könyvhét katalógusába, mert nagyon jó reklámnak tartom. Szükségünk van arra a hajtóerőre, amit az Ünnepi Könyvhét teremt, mert itthon nem éppen rózsás egyetlen kiadó helyzete sem.
Beszédes István kitért arra is, hogy az anyaországi könyvterjesztést egyelőre sikerült megoldaniuk, most már csak a Vajdaságban kellene kitalálniuk valamit.
- Magyarországon nagy könyvpiaci tényezők vannak, amelyeknek nincs igazán türelmük az ilyen kis példányszámú és piaci szempontból is rizikós műfajú könyvekkel foglalkozni. Szerencsére megtaláltuk ezt a kisebb terjesztőt, aki viszont exkluzív kínálattal rendelkezik. Nekem az jutott az eszembe, hogy kutassuk fel itthon is a kis könyvkereskedőket, nézzük meg, kik azok, akik lelkiismeretesen, esetleg megszállottan hajlandóak velünk együttműködni, mi pedig úgy segítjük őket, hogy valamennyi itteni kiadó eljuttatja hozzájuk a könyveit. Ha mindegyik, magyarok által is lakott nagyobb városban sikerülne egy-egy ilyen üzletet találnunk, akkor előbb-utóbb kialakulna egy szélesebb hálózat. Jelenleg csak három-négy bolt van, melyre számíthatunk, mert általában az is nagy gondot jelent, ha a vállalkozást nem magyar érdekeltségű tőke mozgatja. Ha sikerülne publicitást biztosítanunk ezeknek a kereskedéseknek, akkor elképzelhető, hogy kölcsönösen érdekeltek leszünk. Egyelőre az a legfontosabb feladatunk, hogy megtaláljuk a vajdasági magyar irodalom könyvesházait. Gondot jelent az is, hogy egyik kiadónak sincs támogatói listája, klubtagsága, akik nemcsak különböző kedvezményeket élveznének, hanem meg is jelennének az ilyen rendezvényeken. Ezt is építeni kellene, de a kis kiadók olyan eszméletlen körülmények között dolgoznak, hogy erre már nincs kapacitásuk. Számítok a Magyar Nemzeti Tanács kulturális stratégiájára is, hiszen nagyon rossz az irodalmunk menedzsmentje. Húszéves lemaradások vannak, sőt, több is, mert az elmúlt rendszernek sem volt erőssége ez a tevékenység. Igaz, létezett az intézményrendszer, és abban minden ment a maga útján. Az idők azonban megváltoztak, ki kell találni a csatornákat, el kell jutni a köztudatba, kultusszá kell tenni a vajdasági magyar könyvet. Már csak azért is, mert igazán jó termékről van szó!
A zEtna vezetője hangsúlyozta, kiviteli és terjesztési tapasztalatainak a megosztásával mintegy előrevetítette a Vajdasági Magyar Könyves Céh, illetve egy, a magyar könyv életét szavatoló, érdekellentéteket felülmúló könyvszakmai együttműködés lehetőségét.