A Magyar Szó szabadkai szerkesztősége

Augusztus elsejétől figyelmeztető sztrájkba léptek a Magyar Szó dolgozói. Ha e hónap 17-éig nem konszolidálódik a lap helyzete, vagyis nem teljesülnek a munkavállalók követelései, a szerkesztőség beszünteti a munkát, ami azt jelenti, hogy 17-étől nem jelenik meg a vajdasági magyarság egyetlen napilapja.
A történet még tavaly ősszel kezdődött, amikor béremelést követeltek a Magyar Szó dolgozói. A vállalat vezetősége és az alapító tárgyalásokat folytatott az akkor alakult sztrájkbizottsággal. Bizonyos fokú - 25 százalékos - béremelés történt, ezért a szerkesztőség elállt a sztrájktól, jóllehet nemcsak az újságírók keresete növekedett, hanem a sztrájkot ellenző nyomda dolgozóié is. Időközben aztán balszerencsésen alakultak a dolgok, és hamarosan kiderült, hogy különböző okokból - főként a gazdasági világválságra hivatkoztak - a vezetőség képtelen teljesíteni a megígérteket. A gazdasági nehézségekre való hivatkozással ráadásul 15 százalékkal csökkentették a béreket, és három részletben fizették ki őket júniusban és júliusban. Augusztus elejéig a májusi fizetés egyharmadát vehették kézhez a Magyar Szó alkalmazottai.
Az elmaradt jövedelmek kifizetését követelik
Kabók Erika, a Magyar Szó sztrájkbizottságának tagja elmondja, hogy követeléseik egyértelműek. A figyelmeztető sztrájkot azért kezdték meg, mert a tárgyalófelek nem jutottak megállapodásra.
- Ha a hátramaradt napokban nem teljesítik bérkövetelésünket, akkor 17-étől nem lesz újság, teljesen beszüntetjük a munkát, és nem dolgozunk egészen addig, amíg az elvárásainkat nem teljesítik.
Tehát az egyetlen követelés, amitől a teljes munkabeszüntetés függ, az a bérkövetelés.
- Nem megemelt fizetést akarunk kiharcolni, hanem az elmaradt jövedelmeinket szeretnénk megkapni. Az utóbbiból fakadt a további két követelésünk. Tudjuk, hogy nem a mi dolgunk azzal foglalkozni, hogy újrapozícionálják a Magyar Szót a költségvetési elosztásban, és az sem hozzánk tartozik, hogy legyen-e nemzeti intézmény a lap, vagy sem. Az a meglátás, hogy a vállaltvezetés és az alapító az újságírók hátán akarja életben tartani a haldokló céget, az váltotta ki végső elkeseredésünkben az utóbbi két követelést - összegezett Kabók Erika, majd hozzátette:.
- Amint kezünkben lesznek azok az adatok, amelyekkel igazolható, hogy a Magyar Szó önállóan is meg tud állni, akkor érdemes lenne elgondolkodni a nyomda és a szerkesztőség gazdasági működésének szétválasztásán. Jómagam, a szabadkai szerkesztőség keretében, nem tudok partnere lenni az alapítónak, sem az igazgatónak semmiféle gazdasági kimutatások esetében, hiszen nincs belelátásom semmibe. Tehát napirenden van még az az elképzelés, hogy a Magyar Szót önállósítsák legalább gazdasági téren.
Tómó Margaréta újságíró, szerkesztő mintegy hat éve dolgozik a Magyar Szónál.
- Amióta a vállalatnál vagyok, küzdünk azért, hogy a fizetések ne legyenek ilyen alacsonyak. A cél az, hogy olyan fizetéseket kapjunk, amelyekből normálisan meg lehet élni. Minden esetben nekünk, dolgozóknak, újságíróknak kellett felemelni a szavunkat. Ennek köszönhető az is, hogy végre, hosszú idő után új irodahelyiséget kapott a szabadkai szerkesztőség.
- Aki egyszer belekóstol az újságírásba, azt nehezen lehet eltántorítani ettől az életstílustól, és úgy gondolom, nagyon csúnya dolog visszaélni ezzel. Fiatal emberek nagyon kevés pénzért lelkiismeretesen végzik a munkájukat - véli, megjegyezve azt is, hogy a fiatal munkatársak minden tekintetben egyetértenek a sztrájkbizottság által megfogalmazott követelésekkel, hiszen a történet róluk is szól.
,,Semmilyen esélyt nem látok az elmaradt bérek kifizetésére''
Mihók Rudolf, a Magyar Szó kft. igazgatója lapunknak nyilatkozva elmondja, hogy a lap gazdasági helyzete igen súlyos, pillanatnyilag az egyensúly megteremtésén fáradozik a vezetőség.
- Rövid távon semmilyen esélyt nem látok az elmaradt bérek kifizetésére. Rövid távon értem az augusztus 17-éig terjedő időszakot, és az azt követő egy-két hónapot. A szerbiai realitás alapján képtelenség külső forrásokat találni, ami problémánkat megoldaná. Ha csak abból a banális tényből indulok ki, hogy augusztusban az állami tisztségviselők nagy része szabadságra megy, akkor egyből kiderül, hogy ennek a hónapnak a közepén sztrájkot hirdetni teljesen céltalan és értelmetlen - mondja Mihók.
A Magyar Szó újságírói komolyan gondolják azt, hogy ha augusztus 17-éig nem teljesítik követeléseiket sztrájkba lépnek, vagyis a szerkesztőségek beszüntetik a munkát. Az igazgató úgy véli, hogy a sztrájknak megvannak a törvényes előírásai.
- Amennyiben a munkavállalók többsége úgy dönt, hogy sztrájkba lép, a törvény ezt lehetővé is teszi. De ebben az esetben sem állja meg a helyét az az állítás, hogy a sztrájk idején nem jelenik meg a lap. A sztrájktörvény a közszolgálati médiumok esetében - amilyen a Magyar Szó is - előírja a minimális megjelenés kötelezettségét, valamint még egy sor olyan kötelezettséget is vállalni kell, amely egyaránt köti a sztrájkolókat és az igazgatót is. Tehát egy legalább 8 oldalas lapnak akkor is meg kell jelennie. A magam részéről mondhatom, hogy a lapot nagyon keményen érintette a világválság, a bevételeink igencsak megcsappantak. Ebben a helyzetben, a tények súlya alatt a sztrájk elhalasztása lenne a legracionálisabb megoldás. Tény és való, hogy az szerb gazdaság recesszióban van, kevesebbet termel, mint tavaly, az országos és a tartományi költségvetés bevételei is jelentősen megcsappantak. A napi sajtóból kiderül, hogy mind az alapító, mind pedig a vezetőség azon munkálkodik, hogy rendeződjön a Magyar Szó helyzete, vagyis hogy azt elmaradt béreket kifizessék.
Elvárom, hogy támogatás címén a tartomány valamivel több pénzt folyósítson a Magyar Szónak, és ezt előbb tegye, ne pedig egy hónapos késéssel. Ugyanakkor látom a realitást, azt, hogy a vajdasági büdzsé jó, ha 40 százalékban megvalósul. A bevételeknek több mint a fele hiányzik. Ilyen körülmények között nemegyszer azt a választ kaptam a tartománytól, hogy mi még örülhetünk annak, hogy mindössze egy hónapi késéssel kapjuk meg a teljes támogatási összeget.
Az elmaradt bérek kifizetése mellett más követelések is léteznek, de nem ezektől függ az augusztus 17-ei munkabeszüntetés.
Nyolcadik éve vagyok igazgatója a Magyar Szónak, már az első évben személyesen kezdeményeztem az illetékes tartományi titkárnál a támogatási rendszer módosítását. Az elmúlt években ezt több ízben megtettem, sajnos egyetlen alkalommal sem jártam sikerrel. Talán együtt az alapítóval, vagyis az MNT-vel karöltve előbbre jutunk ebben a kérdésben - összegezte Mihók Rudolf igazgató.
,,Termékeink piacképességével nagy a baj''
Józsa László, a Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Szó kft. igazgatóbizottságának elnöke kifejtette, hogy pillanatnyilag egy követelés körül van az álláspontokban különbség, hiszen az alapító és a vezetőség elvállalta, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy kedvező irányban változzon meg a lap támogatáspolitikai pozíciója.
- Le kell szögezni, hogy a Magyar Szó a tartományi támogatási rendszerben kiemelt pozíciót foglal el, de az is igaz, hogy a lap az ország egyetlen kisebbségi napilapja, és azt gondolom, hogy ez még inkább kiemelt támogatásra érdemesíti. A fő kérdés, amiről pillanatnyilag a vita folyik, az, hogy a Magyar Szónál alacsonyak a bérek. A történethez hozzátartozik, hogy az országban működő nem magyar nyelvű napilapok munkavállalói ugyancsak rossz helyzetben vannak. Információim szerint az újságírói átlagfizetések 25-26 ezer dinár között mozognak. Ugyanakkor súlyos problémának élem meg mind a cég, mind a munkavállalók szemszögéből azt, hogy nálunk a fizetések formailag egy hónapot késnek.
- A dolgozókkal folytatott tárgyalásaink során világossá tettük, hogy a mostani helyzetért nem a cég vezetőségét és nem is az alapítókat terheli felelősség - vélekedik Józsa. - A lap pénzügyi működése külső körülmények miatt borotvaélen táncol, de belső problémáink is vannak. Új nyomdagépet vásároltunk a nyomdának, nincs azonban jelentősebb megrendelés, holott még 2 napilapot is elbírna a gép. A másik problémánk az, hogy a lap termékeinek árbevételt teremtő kapacitása hagy maga mögött kívánni valókat. A tényekkel szembe kell nézni, és látni kell azt, hogy a termékeink piacképességével nagy a baj, ezzel kapcsolatban társadalmi vitát kell indítani.
Józsa László szerint két vonatkozásban is kockázatos lenne a teljes munkabeszüntetés: a lapeladásból nem folyik be pénz, illetve az újságolvasó elpártolhat a laptól, és a gödörből nehéz lesz majd kimászni.
- Egy nagyon gyalázatos helyzet alakult ki most - tette hozzá. - Úgy gondolom, hogy mindenképpen önmérsékletre van szükség, mert az tény, hogy a rövid távon nagyobb fizetés biztosítására a jóakarat nem elegendő, hiszen nincs pénzforrás. A valóságból nem tudunk kilépni. A hangoskodás és a zajkeltés helyett el kellene fogadni a tényeket, azok pedig azt igazolják, hogy a Magyar Szó bérezési potenciálja nem sokkal rosszabb az átlagnál. De hangsúlyozni szeretném, hogy az MNT által alapított lapok egymásra mutogatását a lehető legrövidebb időn belül abba kell hagyni, mert az sehová sem vezet.
Kinevezték az új főszerkesztőt
Időközben a Magyar Nemzeti Tanács augusztus 7-ei ülésén, Pressburger Csaba személyében kinevezte a Magyar Szó új főszerkesztőjét. Pressburger programjában három célt emelt ki. Az első a szerkesztőségen belüli kommunikáció javítása, a második pedig a hétvégi és a csütörtöki, illetve a többi napon megjelent számok hatalmas példányszám-különbségének csökkentése, vagyis a többi nap eladott példányszámának növelése. A harmadik cél a Magyar Szó valamikori tekintélyének visszaszerzése. A sztrájkkal kapcsolatban az újonnan kinevezett főszerkesztő elmondta, hogy teljes tekintetben jogosnak tartja azt, jóllehet az időzítés nem a legszerencsésebb.
- Úgy gondolom, hogy gazdasági kérdésekben elsőbbséget élvez a vállalat igazgatója, a pénzügyi folyamatokat elsősorban tőle kell számon kérni, ugyanakkor úgy gondolom, hogy vannak módszerek, eszközök a főszerkesztő kezében arra, hogy kihatással legyen az eseményekre.
Folynak a tárgyalások a szerkesztőség, illetve a vezetőség és az alapítók között, lapzártánkig még nem érkezett információ arról, hogy vajon sztrájkba lép-e a Magyar Szó, és teljesen beszünteti-e a munkát. Az elkövetkező napokban mindenre fény derül.