Szilvia mézesei

Szilvia mézesei

A zentai Terhes Szilvia egyedi díszítésű mézeskalácsait esküvőre, keresztelőre, születésnapra, névnapra, óvodai, iskolai ballagásra és számos más alkalomra rendelik.

Jutott már belőlük Izraelbe, Kanadába, Németországba, Görögországba és Magyarországra. Alkotójuk korábban mézeskalács házikókat készített, a keze nyomán megszületett például Csipkerózsika kastélya és a zentai vasútállomás is, méghozzá vonatostul.


Terhes Szilvia (a szerző felvétele)

— A mostani tevékenységem, mely mára minden szabadidőmet kitölti, az idei év elején kezdődött. A Mimóza virágüzlet tulajdonosának biztatására az adai esküvői kiállításra készítettem el az első darabokat — kezdett a történetébe Szilvia, aki a beszélgetés kedvéért otthagyta a zsúfolásig megrakott munkaasztalát. Amikor a recept után érdeklődtem, elmondta, ez ugyanaz a mézeskalács, amelyet karácsony tájékán mindenki süt otthon, talán csak a máz keményíti meg egy kicsit. Természetesen fogyasztásra is alkalmas, ha valakinek van szíve megenni a szépen kidíszített alkotásokat.

— Én egy adaghoz 80 deka lisztet, 30 deka margarint vagy zsírt, 1,5 deci mézet, három tojást, egy kiskanál szódabikarbónát, 2-2 kiskanál őrölt szegfűszeget, fahéjat és csillagánizst használok. A tészta puha, képlékeny lesz, egy éjszakát hagyom pihenni. Ha másnap sütjük, egy kissé még megdagadnak a kalácsok a szódabikarbónától, ha tovább hagyjuk állni, akkor már nem történik ilyesmi. Ahhoz is vannak fortélyok, hogy minden darab szép, sima legyen, és ne hólyagozzon fel, de azokat nem mondom el, maradjon az én műhelytitkom. Talán annyit még megsúgok, ha azt akarjuk, hogy fényes legyen a mézesek felülete, akkor tejjel vagy tojásfehérjével kell lekenni sütés előtt. Egyébként nem olyan könnyű ez a mesterség, mint először gondoltam. A trükkökre nekem is rá kellett jönnöm. Szinte mindennek magam jártam utána, illetve az interneten találtam egy pesti hölgyet, Zsuzsát, ő nagyon szívélyesnek bizonyult, sokat segít még ma is. Bécsből is kaptam tanácsokat Ernától, valamint Szabadkáról Svetlanától. A rajzoláshoz használt cukormázban az itthoni gyárak termékeit elég sokat kevertem, de nem akartak elolvadni, mire megtudtam, hogy Magyarországon kell az ilyet beszerezni, mert abban a porcukorban nincs keményítő. Azt is megtapasztaltam, hogy a szobahőmérsékletű tojás jobb, mint a lehűtött. Csomagolóanyagként kezdetben celofánt használtam, aztán papírdobozt, de az utóbbival elégedetlen voltam, mert nem mutatós, úgy éreztem, a mézeskalács többet érdemel. A jelenlegi átlátszó dobozaimat Dél-Szerbiából rendelem. Ezt a munkát nem lehet szeretet nélkül, kényszerből végezni. Amikor leülök a nappaliban az asztalhoz, általában a család is körülöttem van. Azért nem dolgozom külön szobában, mert ott egyedül lennék. Engem nagyon megnyugtat a mézeskalácsozás. Igen, még az is, ha sok egyforma darabot kell készítenem. Egyszer egy lakodalomba vendégajándéknak 280 egyforma mézest gyártottam, és még az sem volt számomra unalmas.

* Kértek-e már olyan mintát tőled, amelyet nem tudtál megrajzolni?

— Eddig még nem. A megrendelők néha igen nagy kihívás elé állítanak, de nem baj, szeretem a fejtörést okozó feladatokat. Kellett már motort rajzolnom, vagy egy kisfiúnak a születésnapjára traktort, továbbá kutyát, macskát, tehenet, lovat... Esküvőre általában a Vajdaság hét virága motívumot vagy a Magyar népmesék madárkáját kérik. Mindent kézzel rajzolok, esetleg előtte kinyomtatom a mintát, vagy a telefonomról nézem alkotás közben. Most is vannak az asztalomon olyan mézeskalácsok, amelyeken Zenta címere látható. Ennek pontosnak kell lennie, nem tehetek hozzá semmit. A szöveg pedig nagyon kényes téma, mert nem lehet javítani, viszont alkalmanként akár többszakaszos verset is ráírok egy-egy darabra. Most a legkülönlegesebbnek a háromdimenziós mézeskalács képeslap vagy a Mikulás-csizma számít, az utóbbit úgy kellett megoldanom, hogy bele lehessen tenni egy kis csokit. 

* A rajzoláshoz van speciális eszközöd?

— Nincs. Kivágott sarkú nejlonzacskót használok. A kisebb méretű mézeskalácsokra vékony vonalak kellenek, ezekkel a legjobb dolgozni. Sokan a minél díszesebb, színesebb mézeseket szeretik, az én kedvencem azonban a fehér alapon fehér díszítés. Minden színnek száradnia kell, csak utána vihetem fel a másikat. Vagyis a három-négy szín három-négy napot igényel.

* A családod nem kapott kedvet ehhez a munkához?

— Nem, ők másban segítenek, például a takarításban, vasalásban, merthogy a háztartásra nem igazán jut időm. Van munkahelyem, és amikor hazajövök, gyakran éjszakába nyúlóan alkotom a mézeseimet. Szinte csak megrendelésre dolgozom, de alig győzöm, mert egyre több az érdeklődő. Nagyon szeretem a visszajelzéseket, örülök, ha az emberek elmondják a véleményüket.

Mint minden kreatív tevékenységben, ebben is meg kell járni a lépcsőfokokat. Számomra még messze van a legfelső fok, de úgy érzem, jó úton haladok, csak több idő kellene.

Képgaléria

Cikkünk további képei

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink