Ceglédi Rudolf polgármester azonban nem zárkózik el ettől a témától sem. Mennyire vonzza Zenta a befektetőket? — kérdeztem tőle beszélgetésünk kezdetén.
— Még nem igazán érzem, hogy érdekesek lennénk a befektetők számára, de remélem, hogy ez az időszak is eljön. Jelenleg három jelentős külföldi cégnek van érdekeltsége nálunk. Az egyik az amerikai-ír beruházói csoport birtokában lévő Alltech Szerbia Rt., az olasz tulajdonú cukorgyár és a japán JTI zentai dohánygyára.
Zenta domborzati és vízrajzi adottságai igen kedvezőek, akárcsak a közlekedési feltételei, illetve a kapcsolatteremtési lehetőségei a környező vidékekkel. A város a Tisza mellett található, csatlakozik a vasúti hálózatra, de a kiépített közutakon kívül az autópálya közelsége sem elhanyagolandó. Fejlett az infrastruktúrája és a humán erőforrása is jelentős, hiszen Zenta középiskolai városnak számít, ami azt jelenti, hogy a potenciális befektetők képzett munkaerőt találhatnak nálunk.
Az önkormányzat a lehetőségeihez mérten igyekszik támogatni a leendő beruházókat, például azzal, hogy a leggyorsabb, legszakszerűbb ügyintézésről gondoskodik számukra. Abban is tudunk segíteni, hogy minél zökkenőmentesebben használhassák ki az infrastruktúra teremtette lehetőségeket, mint amilyen a víz-, a gáz-, az elektromos és a szennyvízcsatorna-hálózatra való csatlakozásé. Konkrét tárgyalásokról most, sajnos, nem tudok beszámolni. Nemrégiben egy amerikai cég igen érdekelt volt a zentai bioetanolgyár létesítésében, de a kezdeményezést a kedvezőtlenné váló európai tendenciák miatt egyelőre kénytelenek voltunk levenni napirendről.
• A JTI az első japán beruházó Szerbiában. Miért éppen Zentát választották, és milyen az együttműködés a vállalat meg az önkormányzat között?
— Mivel Zentán már korábban is volt dohánygyár, és a vidéken hagyománya van a dohánytermesztésnek, nem volt nehéz megfelelő munkaerőt találniuk. Talán ez volt az egyik indoka annak, hogy a JTI éppen a mi városunkat választotta. A zentai dohánygyárat 2006-ban vásárolták meg, azóta több mint 140 millió dinárt fektettek be az országban. Korszerűsítették a vállalat berendezéseit, megkezdték a cigaretta gyártását és kivitelét Bosznia-Hercegovinába, Horvátországba, Albániába, Macedóniába, Montenegróba és az EU-ba. A multinacionális cégnek több mint 300 alkalmazottja van Zentán és Belgrádban, de évente még mintegy 600 dohánytermesztővel és idénymunkással működik együtt.
A dohánygyár és a város között megfelelő színvonalú, gyümölcsöző együttműködés alakult ki az évek során. A JTI vezetői érzékenyek a község problémái iránt, és a nehéz gazdasági helyzetben az itt élők segítségére siettek. Hozzájárulnak a város fejlesztéséhez, humanitárius akciókat támogatnak. A vállalat donációjának köszönhetően újították fel a zentai művelődési házat, folyamatosan segítik a népkonyha munkáját, és a japán nagykövetséggel közösen nagy erőfeszítéseket tesznek a japán kultúra népszerűsítéséért térségünkben.
• Van-e Zentának ipari zónája és hogyan működik?
— Zentán csak egy klasszikus értelemben vett ipari zóna van, a volt kendergyár területén. Az övezet fel van parcellázva, az érdeklődőknek teljes infrastrukturális felszereltséget tudunk biztosítani, van víz, áram, gázvezeték, optikai kábel. Sajnos, egyelőre nem működik, mert várjuk a befektetőket, de addig is dolgozunk a népszerűsítésén, mert úgy érezzük, hogy még nem került be kellőképpen a köztudatba. Az ipari zónán kívül vannak más, kisebb területek is, amelyeket felkínálhatunk a beruházóknak: például a volt kaszárnya épületét, az ipari út és a kórház közötti területet, a központban a régi malom épületét stb. 
• Jelenleg mennyire hasznosítják a város turisztikai adottságait?
— Úgy vélem, Zenta turisztikai adottságai és lehetőségei nincsenek kellőképpen kihasználva. A városközpont közelében, a Tisza-parton kiépített rakpart a hangulatos vadgesztenyesorával közkedvelt sétánnyá vált. A folyó kiválóan alkalmas a sporthorgászatra, erdős partrésze pedig kirándulásra és táborozásra is. Az 1866-ban létesített, 34 holdnyi területen elhelyezkedő Népkertet korábban is rekreációs célokra szánták, ma labdarúgó-stadion, atlétikapálya, tekepálya, kosárlabdapálya, játszótér is található benne, sőt a közelében uszodák és teniszpályák is vannak. A Népkertnél épül a Sportközpont is, amely kiteljesíti és kiegészíti majd a felsorolt lehetőségeket. Nagy reményeket fűzünk a termálkút furásához is, mert a leendő komplexumtól reméljük a fürdő-, esetleg a gyógyturizmus kialakulását.
Mindezeken kívül kellő népszerűsítéssel a nagy történelmi jelentőségű 1697. évi zentai csata is vonzhatná a turistákat. Ennek az eseménynek az éltetésével jelenleg csak a városháza tornyában lévő kilátó programja foglalkozik.
• Melyek a legjelentősebb elképzelések a község fejlesztésében?
— Zenta jelentős pénzt fordít az infrastruktúrára. A legjelentősebb projektum a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése, a munkálatok hamarosan teljes egészében elkészülnek a város területén. A legnagyobb lemaradás ezen a téren a Kertek helyi közösségben van, de ott is próbáljuk folyamatossá tenni a munkát. A következő nagy beruházás az utak rekonstrukciója, illetve kiépítése lesz.
A legfontosabb feladatnak mégis a befektetők idecsábítását tartjuk, azonkívül az új beruházásokat és a munkahelyek teremtését, mert ez teremti meg a község fejlődésének a lehetőségét is. Ha üzemelni kezd az ipari park és a vámszabad övezet, ha elkészül a sportcsarnok, és hasznosítjuk természeti kincsünket, a termálvizet, akkor az számos új munkahelyet is teremt majd. Az új munkahelyekkel és a fejlesztésekkel pedig a fiataljainkat is ösztönözhetjük, hogy itthon, a szülőföldjükön tervezzék a jövőjüket.