home 2024. április 16., Csongor napja
Online előfizetés
Szerbia a Balkán vezető országa
Tomek Viktor
2009.02.05.
LXIV. évf. 5. szám
Szerbia a Balkán vezető országa

- Szabó Attila felvétele* A szabadkai Regionális Gazdasági Kamara az Arany Híd Díjat elsősorban a két ország (Magyarország és Szerbia) közötti gazdasági kapcsolatok elmélyítéséért ítélte Önnek oda. Melyek voltak ennek az együttműködésnek a legfontosabb állomásai?- Meglepődtem, amikor felter...

- Szabó Attila felvétele

* A szabadkai Regionális Gazdasági Kamara az Arany Híd Díjat elsősorban a két ország (Magyarország és Szerbia) közötti gazdasági kapcsolatok elmélyítéséért ítélte Önnek oda. Melyek voltak ennek az együttműködésnek a legfontosabb állomásai?
- Meglepődtem, amikor felterjesztettek erre a díjra. Az indoklás szerint elsősorban a balkáni országok gazdasági együttműködésének elősegítéséért kaptam meg. 1972-től gazdasági együttműködéssel foglalkozom, 1996-tól Magyarország belgrádi nagykövetségén gazdasági tanácsos voltam, és főkonzulként is úgy gondolom, hogy nagyon fontos a gazdasági kapcsolatok elmélyítése. A díjat december 8-án, Cipruson a balkáni országok konferenciáján kellett volna átvennem, a konzuli teendők miatt azonban sajnos nem tudtam jelen lenni. Minden elismerés arra sarkalja az embert, hogy még több segítséget próbáljon adni a vállalkozói körnek. Meggyőződésem szerint ahhoz, hogy jó gazdasági együttműködés alakuljon ki a két ország között, javítani kell a vállalkozók közötti információcserén. Ki kellene használni az EU-s előcsatlakozási erőforrásokat, az IPA-forrásokat. A 2007-2013-as pénzügyi időszakra Vajdaság, valamint Bács-Kiskun és Csongrád megyékre 51,5 millió euró van előirányozva. A gazdasági kamarák és a konzulátus feladata az, hogy segítse, ösztönözze az önkormányzatokat a programok kidolgozására és a pályázásra.
* Mit tapasztal: Szerbia mennyire van felkészülve az EU-s pályázatokon való részvételre?
- Legyünk őszinték: nem igazán van felkészülve rájuk. Egy EU-s pályázat elnyerésének az alapfeltétele a jó pályázatírás. Ha a beadott kérelmeknek a 10 százaléka nyer, az már jó aránynak számít. Ötletek, elképzelések vannak, a kivitelezésük azonban kissé nehézkesen megy.
* Több éve dolgozik Szerbiában, Ön hogyan látja: valós igény-e Szerbia részéről az Európai Unióhoz való csatlakozás?
- Meggyőződésem, hogy más út nincs. Ha Európában vagyunk, akkor előbb vagy utóbb az EU tagjai kell hogy legyünk. Miért zárkózna el Szerbia attól, amit az EU kínál, vagyis az áru, a szolgáltatások, az eszmék, az emberek szabad áramlásától. Teljesen természetes, hogy az előfeltételeket teljesíteni kell. Ez Szerbia szempontjából elsősorban a hágai körözöttek kiadatása. Vegyük példának Horvátországot: amikor elfogták Ante Gotovina tábornokot, néhány napra rá elkezdődtek a csatlakozási tárgyalások. A józan ész azt diktálja, hogy 2-3 emberen nem múlhat egy nemzet sorsa. Szerbia kormánya eltökélt, természetesen meg kell nyerni a lakosságot. Nemrég, a gázproblémát követően, egy felmérés alapján, Szerbia lakosságának mintegy 60 százaléka nem támogatja a csatlakozást.
* Szerbia hol tart az Európai Unióba vezető úton?
- A hágai bűnösök kiadatása előfeltétel. Úgy tűnik, hogy a spanyolok elnöklése idején Szerbia beadja az EU-s csatlakozási kérelmét, s 2014 és 2015 környékén már teljes jogú tagja lehet az uniónak az ország. Természetesen az út hosszú, hiszen gondoljunk bele abba, hogy Magyarország 1989 környékén kezdett el gondolkozni a csatlakozáson, és 2004 májusában került rá sor. Meglehetősen hosszú szakaszokon kellett keresztülküzdenünk magunkat. Az EU-s előírások legalább 100 ezer oldalnyi anyag. Az klubba való belépéshez nem a klubtagok mondják meg, mit kell csinálni.
* A szerbiai politikai elit arra panaszkodik, hogy az Európai Unió újabbnál újabb csatlakozási előfeltételeket szab meg...
- Nagy rokonszenv nyilvánul meg az EU részéről Szerbia iránt, annál inkább, mert ez az ország a Balkán vezető állama. Szerbia nélkül a Balkánon tartós stabilitás és gazdasági prosperitás nem létezhet. Ha itt rend van, akkor az egész térségben rend van, mind politikai, mind gazdasági szempontból. Az EU és a Szerbia közötti vízumkönnyítési megállapodás akkor lépett életbe, amikor a demokratizálódási folyamat elindult az országban, sokan ingyenes vízumot kaptak. Akik korábban nem éltek vissza a beutazási engedéllyel, azok hosszabb időre kapták meg a vízumot. Nagyon fontos az, hogy a bezárkózottság érzése megszűnjön. Fontos megérteni, hogy a vízumkényszer egyben védelmet is jelent, ezzel próbálja az EU megakadályozni azt, hogy a nemkívánatos személyek bekerüljenek a térségbe.
* Szerbia állampolgárai több mint egy éve schengeni vízummal utazhatnak Magyarországra. Mennyiben változott meg ezzel a konzulátus munkája?
- A schengeni vízum kiadása előtti időszakban évente 130 ezer beutazási engedélyt adtunk ki, amely csak Magyarországra volt érvényes. 2008. január 1-jétől adjuk ki a schengeni vízumot. Hiába hangoztattuk korábban azt, hogy nem a vasfüggöny ereszkedik le 2008 januárjában, 2007 végén mégis megtöbbszöröződött a munkánk. Volt olyan napunk, amikor 1500 vízumot adtunk ki, kb. annyit, mint amennyi beutazási engedélyt, mondjuk, Belgiumban fél év alatt adnak ki. Aztán 2008-ban sok minden megváltozott: elsőként többnyire a nyugdíjasok kérvényeztek vízumot, majd kora tavasszal a diákok. 2008-ban körülbelül 40 százalékkal kevesebb vízumot adtunk ki, mint 2007-ben. Ennek az volt az oka, hogy nagyon sok olyan ügyfelünk volt, akinek még 2007-ben adtunk beutazási engedélyt Magyarországra, a másik ok, hogy nagyon sok schengeni tagállam adott ki vízumot szerbiai állampolgárnak, de a történethez az is hozzátartozik, hogy az utazási kedv kissé megcsappant. Úgy gondolom, ebben az évben 70-80 ezer vízumot adunk majd ki. Érdekes, hogy a nemzeti tartózkodási vízumot igénylők száma csökkent. Azt gondolom, ez érthető, hiszen most már nincs akkora jelentősége a nemzeti tartózkodási vízumnak, mint korábban.
Ha ez a vízumszám marad, akkor maradunk ebben a létszámban, hiszen minőségi munkát tudunk végezni. A shengeni kérdőlista rengeteg rovatot tartalmaz, és a nagy ügyfélforgalomra való tekintettel több időnk marad a munkához. Hozzá kell tennem, hogy a schengeni rendszer életbe lépését követően egy-egy ügynek a lebonyolítása, a számítógépre való felvitele megduplázódott az idő szempontjából.
* Kötelező az egészségügyi biztosítás megkötése. Van-e tudomása arról, hogy valaki nem kötött biztosítást, és lebukott Magyarországon?
- Hála Istennek, nem tudok ilyen esetről. Könnyít a dolgon az, hogy eleve akkor adunk ki vízumot, ha már van biztosítása a kérelmezőnek. Olyannal azonban már találkoztunk, hogy valaki itt váltotta ki a vízumát, de Görögországba utazott vele, és a határon visszafordították azért, mert nem volt az útlevelében magyar pecsét. Ez visszaélés a vízummal.
* Köztéma az ásotthalmi határátkelő megépítése...
- Valamennyi határátkelőhely modernizálása napirenden szerepel. Ez a határátkelő valaha működött, s amennyiben a kormányok úgy döntenek, hogy újra megnyitják, akkor be kell venni a költségvetési tervbe, mert teljesen ki kell építeni az infrastruktúrát. Úgy érzem, van előrehaladás ebben a tekintetben. Hiszen a nyári és a hétvégi vendégmunkás-áradatban a horgosi és a kelebiai határátkelőhelyek nagyon meg vannak terhelve. Ha okosak vagyunk, akkor az IPA előcsatlakozási forrásait használjuk fel a határátkelők megépítéséhez.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..