A törökök azonban csakhamar belátták, hogy Lippa várát a közeledő keresztény hadsereg ellen meg nem védelmezhetik. Ennélfogva az említett dátumon hozzáfogtak Lippa várfalainak lerombolásához. Miután a máriaradnai hegylejtőn 1520-ban épült, Szűz Máriának szentelt fakápolnát is megfosztották kincseitől, fölgyújtották, majd továbbvonultak. A kegykápolna porig égett. Csak egyetlenegy tárgy maradt sértetlen a lángok között: a szent Szüzet ábrázoló oltárkép,
V(r)ich(o)nossa György nyolcvanéves vallásos bosnyák kereskedő ajándéka, melyet egy olasz képkereskedőtől vásárolt 1668-ban. A tűzvészből kimentett színes papírnyomat kegykép egyébként a XVI. században az olaszországi Bassano Remindini nyomdájában készült. A legenda szerint a gyújtogatókat a török vezér halállal büntette. Mi több: egy török szpáhi elindult, hogy a lángnyelv „cirógatásától” csupán megfeketedett képet újra megpróbálja megsemmisíteni. A lovának patája viszont beleragadt egy kőbe, leesett, és nyakát szegte. A kő ma is látható a templom déli, belső oldalába befalazva, benne mélyen egy patkónyomra emlékeztető vájat. Az eseményt megörökítő, bekeretezett kép aljában pedig az írás: „Im etörök lovagolva, e helyre bejutni akarván/ Ménje patája nyoma megörökűlt ekövön.”

Több forrásból nyert adatok ezek, habár a templom falai mögé érkező igényesebb magyar ajkú látogató akár anyanyelvén is „lekérheti” Máriaradna, pontosabban a Maros mente, a Bánság és a szögedi nagytáj legnagyobb Szűz Mária-kegyhelyén épült templom adatait. A bejárati ajtó melletti fémtáblácskákon ugyanis csak az állam-, illetve a világjáró atyafiak nyelvén íródott csekélyke tájékoztató olvasható. A magyar Mária-kegyhelyek egyikén épült, majd basilica minor rangra emeltetett ferences templom voltaképpen 1732. július 28-án lett az aradiak, majd idővel a környékbeli és a messzi távolból is érkező katolikusok búcsújáró helye. Mintegy emlékül, hogy a radnai templomban lévő kegyelmes kép közönséges processzióval tett látogatása után megszűnt a vidéket pusztító pestisjárvány. A barokk stílusban (újjá)épült kéttornyú máriaradnai templom alapkövét 1756-ban helyezték el. Az építmény ünnepélyes konszekrálását, azaz felszentelését Rudnay Sándor esztergomi érsek Magyarország prímása végezte 1820. április 9-én. Orgonáját 1905-ben építették meg.

Az idei látogatásunkkor tapasztalt felújítási munkálatok természetesen csak töredékei azoknak a belső és külső nagyjavításoknak, amelyek a századok során történtek. Az érkezők pedig szinte kivétel nélkül sajátos nyomot hagynak maguk után e tájon. A megélt csodákért Istennek hálát adó és kérésük meghallgattatásáért közbenjáró Nagyboldogasszonynak köszönetet mondó szándékkal. Zakatoló, mégis halandó létünk parányi pihenőállomásáról. A kegytemplom aljában lévő utcácska 621-es számmal és a Transsylvania 1868 biztosítói pecséttel ellátott sarokházában például 1903. szeptember 6-án szállt meg Ferenc Ferdinánd trónörökös és neje. Erről az eseményről a ház homlokzatára egy száztíz évvel ezelőtt elhelyezett márványtábla tanúskodik. Bizonyítva az ősi mondás igazságát: scripta manent! Csak az írás maradandó.