Szellemek, Ilse és Európa

Szellemek, Ilse és Európa

Aki szereti a nyelveket, annak különösen izgalmas lehetett a

Kosztolányi Dezső Színház deszkáin is bemutatott A hegyek óriásai című darab, hiszen a több kisebbségi színházból érkező színészeknek köszönhetően egy igazi bábeli hangulatot jelenítettek meg, melyben láthatóan mindenki érti egymást (a bábeli szituációval ellentétben). Luigi Pirandello szövege olasz, magyar, német, albán és szlovén nyelven csendült fel.

Tizenhárom színész dolgozott a rendezővel, a világhírű Paolo Magellivel, és készítette el A hegyek óriásait (I giganti della montagna) — mely egy befejezetlen mű (ez el is hangzik az előadásban). A szerző halálos ágyán elmondott gondolatai alapján Marta Abba és Pirandello fia, Stefano fejezték be. A címben jelzett óriásokkal egyébként éppen ezért nem is találkozik a közönség és a „színészek” sem, létüket csak érezzük, illetve látjuk, hogy szereplőink rettegnek tőlük. Ők azok, akik elpusztítják a művészetet, hiszen az ő világukban annak nincs helye. A sors vagy Isten érdekes fintora, hogy nem hagyta szegény Pirandellónak leírni a harmadik felvonást, melyben kivégzi a művészetet — mintha erről még írni sem volna szabad. Egyébként az utóbbi évek előadásai hűek maradtak a két befejezett felvonáshoz, és nem használták fel a Stefano Pirandello által lejegyzett harmadik felvonásbeli cselekményt. A szellemek, az óriások és az emberek, azaz a színészek világa vegyül a drámában, valamint megjelenik a színház a színházban motívum is.

A szabadkai előadást két műhelymunka előzte meg, Antal Attila How to watch címmel tartott előadást, melyben arra kereste a választ, hogyan formálható a színház nézése, a látottak befogadása a kisebbségi színházak esetében, valamint hogyan lehet és hogyan érdemes kilépni a kisebbségi színházakra húzott skatulyákból. A rendező, Paolo Magelli pedig horvát nyelven tartott műhelymunkát, melyen Pirandello társadalmi tevékenységét vizsgálta a részvevőkkel, az alkotói munka és a művészet szempontjából.

Az előadásban Ilse és leharcolt színészcsapatának történetét ismerjük meg. Ők azért szorultak ki a társadalomból, mert az embereket már nem érdekli a színház és a művészet. Megérkeznek a Mágus és a szellemek villájába, ahol kölcsönösen végignézik egymás produkcióját. Előbb a szellemek mutatkoznak be, és adnak elő jeleneteket, majd a színészcsapat mutatja be Az elcserélt gyermek meséjét. Nyugovóra térnek a villa lakói, Ilse azonban nem tud aludni, újra színpadra szeretne lépni, és játszani, hiszen — mint kiderül — az elcserélt gyermek történetét lejegyző költő Ilse miatt lett öngyilkos, mert nem viszonozta szerelmét. Ezért, mintegy adósságtörlesztéseként, szeretné előadni a művét. Ebben akadályozzák meg az óriások, Magelli rendezésében még egy pisztoly is eldördül, s Ilse holtan esik össze.


Payeta Maurice felvételei

Az előadás öt nemzetiségi színház koprodukciójaként, az Európa (újra)felfedezése nevű program keretében készült. A partnerek a szerbiai Kosztolányi Dezső Színház, a horvátországi Ivan Zajc Horvát Nemzeti Színház, a romániai Állami Német Színház, az olaszországi Szlovén Repertoárszínház és a macedón Nemzeti Intézet Albán Színház.

Szereplők: Valentina Banci, Mirko Soldano, Kiss Anikó — Blénessy Enikő, Giuseppe Nicodemo, Daniel Dan Malalan, Xhevdet Jashari, Mauro Malinverno, Kucsov Borisz, Fisnik Zequiri, Dorotea Nadrah, Richard Hladik, Török Szilvia, Ivna Bruck.

Támogatók: Creative Europe, Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., Szabadka város, Magyar Nemzeti Tanács, tartományi pénzügyi titkárság, Szerbia kulturális és tájékoztatási minisztériuma.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

A Körhinta és a Bánk bán Belgrádban
Színház
  • 2018.11.17.
  • LXXIII. évfolyam 46. szám
A végzet asszonya(i)
Színház
Facebook

Támogatóink