Sárosi Gabriella igazgatónő

Mint arról már beszámoltunk, hét vajdasági magyar általános iskola is bekerült az oktatási minisztérium által az ország 61 legjobbjának nyilvánított iskolája közé. Az értékeléskor többek között figyelembe vették a záróvizsga eredményeit, a versenyeken felmutatott teljesítményt, a különböző rendezvények szervezését, a beruházásokat, a pedagógusképzéseket, de az oktatási minisztérium körzeti igazgatóságainak és a nemzeti tanácsoknak az ajánlásait is. Sorozatunkban ezeket az oktatási intézményeket mutatjuk be.

A felsőhegyi diákok egy csoportja az iskolaépület előtt

A zentai Stevan Sremac Általános Iskola a megalakulásakor, 1975-ben, a Május 25-e elnevezést viselte, majd 1995. december elsején átkeresztelték. Abban az időben hatalmas diáklétszámmal rendelkezett, több mint 2500 tanulója volt. Sajnos, napjainkra ez a szám csökkent, az idei iskolaévben 1856 diák koptatja a padjait. A kedvezőtlen folyamat a következő időszakot is jellemzi, hiszen évi és községi szinten mintegy 50-60 gyermekkel kevesebbet íratnak be. Maga az oktatás öt épületben zajlik: Zentán a November 11., a Thurzó Lajos és az Emlékiskola, Felsőhegyen a Csokonai Vitéz Mihály, Tornyoson a Tömörkény István munkaegységekben. Az utóbbihoz két kihelyezett tagozat is tartozik, Keviben és Bogarason, az alsós diákok számára. A tanítás legnagyobbrészt magyar nyelven folyik, de vannak szerb tannyelvű osztályok is. A tanulók fogyatkozása inkább a város területére jellemző, mint a falvakra.
A November 11-e iskolában őszre valószínűleg 33 magyar tanuló lesz, de közülük legalább három területileg más épülethez tartozik, vagyis megkérdőjeleződik a két tagozat megnyitásának a lehetősége. Az Emlékiskolában a szerb tagozat létrehozásával van gond, minden évben kérelmezik a jóváhagyását. A Thurzó Lajos iskolában mindig három magyar osztály indult, de az elmúlt négy évben már ott is megtörtént, hogy az illetékesek csak kettőre bólintottak rá. Tavaly az utolsó pillanatban kapták meg az engedélyt a harmadik magyar tagozatra, addig úgy volt, hogy 34-35 gyerekkel nyílik meg a két első osztály. Ami a falusi épületeket illeti, ezt az iskolaévet Felsőhegyen 16, Tornyoson 13, Bogarasban 7, Keviben pedig 5 elsős kezdte meg, az utóbbi két helyszínen kombinált tagozatokon.
Az intézmény tevékenységi területe igencsak széleskörű, mert felvállalja a tehetséggondozást, a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel való foglalkozást és a felnőttek oktatását is. Mint Sárosi Gabriella igazgatónő mondta, az elmúlt tíz évben igyekeztek mindig olyan új kihívásokat találni, amelyekkel az iskolát fenntarthatják és a kihasználhatóságát is megoldják.
- Miben más az Önök általános iskolája, mint a többi hasonló létesítmény? - kérdeztük az igazgatónőtől.
- A tornyosi Tömörkény István Általános Iskolában nagyon színvonalas tehetséggondozás folyik, több sikeres pályázatuk, projektumuk van, maga az épület is hivatalosan akkreditált tehetségpont. A minőségi foglalkozások főleg a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika és az informatika területén nyilvánulnak meg.
Az iskolánkban már hat éve működött a felnőttoktatás a régi, 1992-93-ban meghozott szabályzat alapján. Az oktatási minisztérium és az Európai Unió 2010 őszén hirdette meg a felnőttképzést felölelő, Második esély nevet viselő programot, amelyre mi is sikeresen pályáztunk. Nehéz feladatot vállaltunk, mert egyetlen magyar iskolaként kapcsolódtunk be a projektumba, a szükséges tankönyveket viszont csak szerb nyelven adták ki, és menet közben fordítják le őket. A képzés iránt jelenleg is nagyon nagy érdeklődés van, az első ciklusra, amely az 1-4. osztályt öleli fel, Tornyoson 14 roma hallgatót írtunk be. Az 5-6. osztályos programot 19-en látogatják, a 7-8. osztálynak viszont 29 rendszeres hallgatója van. A hetedik osztály sikeres befejezése után a résztvevők szakmát választhatnak.
Az iskolánk részt vállalt a DILS inklúziós programban is, melynek a megvalósítása szeptember 15-én kezdődik. A tevékenység első szakaszán túl vagyunk, ami azt jelenti: továbbképzéseket tartottunk a tanároknak, a szülői tanácsot, a tantestületet, az iskolaszéket próbáltuk többé-kevésbé tájékoztatni arról, miért fontos a másság elfogadása, valamennyi gyermek beiskolázása a normál oktatási rendszerbe.
- Milyen programokat említene még?
- Hosszú várakozás után kerültünk be az UNICEF erőszakmentes iskola programjába. A képzések a November 11-e iskolában és az Emlékiskolában párhuzamosan zajlanak. A gyerekek megtanulják kezelni a konfliktusokat, a különböző ellentéteket, az érzelmeiket. A munkába az iskola dolgozói és tanulói mellett a szülőket is bevontuk, akik különböző foglalkozásokon vettek részt. Szerbiában sok iskolában működik ez a program, habár úgy látom, még mindig nem vagyunk igazán fogékonyak a történetre. A tanárokra annyi más teher is nehezül, hogy nem mindig tudják bevállalni az iskola által megpályázott lehetőségeket, és ez szintén gondot jelent. Nekem nagyon tetszik az az új minisztériumi projektum is, melynek az a célja, hogy önkormányzati szinten hozzanak létre szülői tanácsokat. A küldötteket az óvodák, az általános és a középiskolák szülői tanácsaiból válogatják össze. Az üléseken nemcsak a saját intézetük problémáit vázolják fel, hanem igyekeznek építő jellegű megoldásokat is találni. Ez egy lehetőség arra, hogy a szülők szélesebb körben bekapcsolódjanak az iskola vérkeringésébe. Igaz, egyelőre csak Belgrád több helyi közösségében van jelen - kísérleti fázisban.
A hetedikeseinket és a nyolcadikosainkat igyekszünk felkészíteni a pályaválasztásra. A program az önismerettel, belső világuk megismerésével, az igényeik és elképzeléseik felvázolásával kezdődik, mely alapján megfelelő szakmai segítséget kapnak. Megismerkednek a választható szakmákkal, a középiskolákkal, melyekben tovább tanulhatnak. Az elkövetkező három hónapban csoportfoglalkozásokat hirdetünk, háromtagú csapat vállalta el, hogy az iskola szintjén koordinálja a tevékenységet. Sajnos, a magyar nyelvű anyagok még nem érkeztek meg, de az ütemterv már elkészült.
A nyolcadikosok felkészítése a záróvizsgára egész évben zajlik. Az idén a feladatok 50 százaléka lesz ismeretlen, 25 százalékát a felkészítő füzetből válogatják, a maradék esetében a szövegezés ugyanaz, de az adatok eltérőek. Az idei iskolaévre a hatodikosoknak is próbazáróvizsga-tesztelést terveznek. A szerb nyelvű feladatok már elkészültek, várjuk a magyar fordítást.
A felsoroltakon kívül még számos tevékenységünk van, például a rovásírásverseny, melynek a vajdasági döntőjét minden évben mi szervezzük meg.
- Mi a helyzet a roma gyermekekkel és a különleges bánásmódot igénylő tanulókkal?
- A roma gyerekek beiskolázása folyamatos, nagy hányaduk most már jár az iskolai előkészítőbe is. A szocializációjuk bizonyos mértékben megtörténik, de ez nem jelenti azt, hogy minden gyereket megtaláltunk a terepen. A roma diákok rendszeresen látogatják az órákat, csak azt sajnálom, hogy nem tudunk uzsonnáról gondoskodni számukra. Az alsósoknak az oktatási minisztérium, a felsősöknek a zentai önkormányzat juttatott tankönyvcsomagot, a hosszabbított benntartózkodáson a pedagógusok külön foglalkoznak ezekkel a gyerekekkel, segítik őket a felzárkózásban.
A különleges bánásmódot igénylő gyermekek tagozatai továbbra is léteznek, hiszen ezekre mindaddig szükség lesz, amíg az oktatási minisztérium nem teremti meg a feltételeket a normál tanításon belüli oktatásukra. Ehhez a pedagógusasszisztensek alkalmazását kellene jóváhagyni, hiszen a munkájuk nagyon jelentős azokon a tagozatokon, amelyekre egy-két különleges bánásmódot igénylő tanuló is jár.
- Milyen tanerőre lenne szükségük?
- A matematika, a környezetnyelv és a fizika szakos tanárok hiányával kényszerülünk szembesülni, habár a zene szakos tanári állásra sem jelentkezett megfelelő végzettségű szakember.
- Történtek-e beruházások, jut-e pénz a fejlesztésre?
- A legutolsó nagy beruházásunk négy-öt évvel ezelőtt volt, amikor Keviben vezettük be az általános iskola épületébe a központi fűtést. Azóta elapadtak a források, habár nagyon sokat pályázunk erre a célra is. Az utóbbi időben a felújítások az önkormányzat segítségével történtek. A Thurzó Lajos Általános Iskola hat új tanteremmel egészült ki, de az intézménynek csak a tervrajzokat kellett elkészíttetnie, a munkálatok pénzelését a török nagykövetség vállalta fel. Törökország ugyanis a Török Együttműködési és Fejlesztési Ügynökség révén mintegy húszmillió dináros támogatással járult hozzá az épület bővítéséhez. Az Emlékiskola udvarában modern, többfunkciós műfüves sportpálya készült az ifjúsági és sportminisztérium támogatásával és a városvezetés hathatós közbenjárásával.
Mindezeken kívül, úgy vélem, a taneszközök korszerűsítésére lenne szükségünk. Jó lenne, ha az internetes kabinetekből és az informatikai szaktantermekből kikerülnének a számítógépek a többi szaktanterembe is, hogy a kutatás hozzáférhetővé váljon a gyerekek számára, és megfelelő tájékoztatásban részesüljenek már a tanítási órákon. Régóta játszadozom az interaktív tábla vásárlásának a gondolatával, de egyelőre rendkívül drága. Mivel a felnőttoktatás megszervezésére is kaptunk pénzt az oktatási minisztériumtól, vásároltunk történelmi és földrajzi térképeket, nématérképeket, melyekre már filctollal is rajzolhatnak a diákok, valamint szemléltetőeszközöket biológiából és fizikából. Ezeket nemcsak a felnőttek, hanem az iskola tanulói is használják.
Az inklúziós programnak köszönhetően sikerült a negyedik épületünket is felszerelni fejlesztő eszközökkel, a gyerekek olyan - a finommotorikát és a kézügyességet fejlesztő - fajátékokat kaptak, amelyeket a fejlesztő pedagógusok is sikeresen alkalmazhatnak.