home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Szavakat találni
Berényi Emőke
2016.09.26.
LXXI. évf. 38. szám
Szavakat találni

Szeptember 8-a és 10-e között került sor a 64. Kanizsai Írótáborra

A rendezvény csütörtökön a hagyományokhoz híven az írótábor népkerti emlékművének, valamint a városháza előtti Dobó—Koncz-szobornak a megkoszorúzásával kezdődött. Ez utóbbi előtt Pomogáts Béla irodalomtörténész köszöntötte a részvevőket az Írószövetség képviseletében, majd Virág Gábor kiadóvezető, a szervezőbizottság elnöke nyitotta meg hivatalosan is az írótábort. Beszédében megemlékezett a magyar irodalom elmúlt egy évben elhunyt nagyjairól, köztük Bányai Jánosról, aki hosszú évtizedekig mozgatórugója volt a rendezvénynek. „Kanizsa a csönd városa, de ez a csönd nem a némaságé, hanem a csöndös odafigyelésé. A pontos odafigyelésé, hogy meghalljuk, hogy próbáljuk megérteni, és nem félreérteni egymás szavait. […] A város lehetőséget teremt arra, hogy helyzetei teremtődjenek a párbeszédnek, a párbeszédnek, amelyre — miként olvasom — mindenki esküszik, miközben hiányoznak a párbeszéd fórumai. Kanizsa a párbeszéd fóruma is, egy nyitott hely, egy lehetőség, amelyre évente meghívást kap mindenki, akinek köze van vidékünkön az irodalomhoz, úgymond tekintet nélkül esztétikai, szekértábori, pártállási hovatartozására. Van, aki él ezzel a lehetőséggel, van, aki csak a csöndet hallja, és a Facebookról tájékozódik. […] A hallgatás öröklött stratégia, volt honnan tanulni a fiatal írónak, a közeg meghatározó életformájává vált a ki-nem-beszélés, évek, évtizedek múltak el anélkül, hogy valaki meg mert, meg lehetett volna szólalni a társadalom ügyeiről, a közeg traumáiról” — fogalmazott Virág Gábor, majd kitért arra, hogy a 64. Kanizsai Írótábor éppen arra teremt alkalmat, hogy megtaláljuk a szavakat, és ezzel megtörjük a hosszú ideje uralkodó csöndöt.

A program Benes József Munkácsy-díjas festő- és grafikusművész Vakrepülés című kiállításának megnyitójával folytatódott a Dobó Tihamér Képtárban. A tárlatot Faragó Kornélia egyetemi tanár nyitotta meg: „Benes József képein mintha a vágy testét látnánk fölébe kerülni minden akadálynak, a határtalanban leledzeni, talán a benső végtelenjében. […] A belülről való látást a szemek jelszerűsége vagy teljes elfedése is sugallja, az arc kitörlődése. Minthogy a vakrepülésben lévő lény sohasem a földi helyek segítségével tájékozódik, itt minden bizonnyal a benső műszereivel. […] A felülemelkedés, az átlendülés, a lehetségesség jelentéseiben megelevenedő művészi gondolat a vágy testének éppen szárnyaló gesztusaihoz kötődik. Ez a hajlított lábú lendítés, ez a lebegésben tartó légmunka az olykor konkrétan drótszerű mintázat fölött, az alak fiatalosan világító színeivel a szabadulásban levés élményét közvetíti. Vagy egyszerűen csak a létre-nyitottság szépségeit.”

A létrenyitottság szépségeiről beszélgetett az aznap éppen 80. születésnapját ünneplő alkotóval Ninkov Kovačev Olga művészettörténész és Sagmeister Peity Laura festőművész is az Art Caféban. Mielőtt a szabadkai Városi Múzeum gyűjteményében megtalálható, szinte már a művész által is elfeledett képek, valamint régi könyvborítók keletkezési történetéről és készítési technikáiról kérdezték volna a festőt, igazi csemegeként levetítették Vicsek Károly 1973-ban készült portréfilmjét. A meglepett és anekdotázó kedvű Benes József ennek kapcsán megállapította, hogy valójában ma sem gondolkodik másként, mint negyvenhárom éve: továbbra is figuratívak, de torzak az alakjai, még mindig a Pannon-síkság és a Tisza a fő ihletforrása, illetve az a motivációja, hogy ezeket a lehető legsallangmentesebben tegye a saját művészete részévé.

Pénteken az általános és a középiskolákban az írók és költők által megtartott rendhagyó irodalomórák után a kiadók bemutatkozásával folytatódott a program. Dévavári Beszédes Valéria a szabadkai Életjel friss kiadványait, kiemelten Gulyás József összegyűjtött verseinek második kötetét és Hózsa Éva A móló hangja című esszé- és tanulmánykötetét ajánlotta a közönség figyelmébe, valamint Káich Katalin művelődéstörténésszel beszélgetett A színész és a színjáték dicsérete című könyvéről. Az újvidéki Forum képviseletében Virág Gábor és Gerold László mutatták be a Vajdasági magyar irodalmi lexikon hiánypótló új kiadását, Bencsik Orsolya könyvhétre megjelent, Több élet című regényéről pedig Berényi Emőke szerkesztő kérdezte a szerzőt. A zentai Vajdasági Magyar Művelődési Intézet képviseletében Varga Tamás ismertette Péter László Tollrajzok, Papp Árpád Igaz történetek Mindenkiföldjéről, Molnár Tibor A bácskai Tisza mente I. világháborús hősi halottai és Bodor Anikó–Paksa Katalin Vajdasági magyar népdalok V. című kötetét, Balogh István pedig Mágikus fészkünk című tárcagyűjteményéről mesélt a publikumnak. A zEtna kiadó igazgatója, Beszédes István Vasagyi Mária, Bartha György és Végel László nemrég kiadott könyveit hozta el, majd megszólította Fekete J. József egyik „nevesített nyelvi határátlépőjét”, Ephemeria Silvert Haláltanfolyam című kötete kapcsán.

A Szemtől szembe író-olvasó találkozót ezúttal a Bárka egyesület Petőfi utcai központja előtt szervezték meg. Patócs László vendégei fiatal szerzők voltak: a helyi erő Tékiss Tamás Samu sejti munkacímű regényéből osztott meg részleteket, Terék Anna Vajdasági lakodalom című drámakötete kapcsán saját vajdaságiságát elemezte, Bencsik Orsolya pedig disznó ügyekről mesélt.

Az írótábor díszvendége a József Attila-, Déry Tibor- és Mészöly Miklós-díjas író és irodalomtörténész, Szilasi László volt, akit Fekete J. József kritikus kérdezett népszerűségről, a Szentek hárfája kapcsán a detektívtörténetek iránti vonzódásáról, a Harmadik híd című hajléktalanregénye kapcsán az adatgyűjtés viszontagságairól, az október elején megjelenő Amíg köztetek jártam című kötetéről, valamint készülő szövegéről, a Luther kutyájáról is, melynek fókuszában a saját agydaganata áll.

Az este irodalmi-közéleti tanácskozással ért véget, melynek során a részvevők felolvasták a szokásos Hol tartasz? Hol tartunk? kérdésre íródott válaszaikat. Az írótábor másnap reggel kötetlen beszélgetéssel fejeződött be.


A felvételeket Komáromi Dóra, Fehér Dorottya és Dancsó Andrea készítette.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..