Hajnal Jenő, Szabados Róbert, dr. Babity János és Maglai Jenő

Dr. Babity János főkonzul elmondta, hogy a magyar kormány a 2014-es évet holokauszt-emlékévnek nyilvánította, melynek keretében öt vajdasági városba jutott el Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának és a Zsidó Hitközségnek a közös vándorkiállítása, mely a Zsinagógaépítészet Kelet-Közép Európában 1792-1944 címet kapta.

— A magyar kormány a zsinagóga belső építészeti munkáinak elvégzésére 500 millió forintot, azaz mintegy 1,6 millió eurót ajánlott fel. Ez a magyar állam eddigi legnagyobb külföldi támogatása, melyet egy projektumra szánt. A szabadkaival párhuzamosan három magyarországi zsinagóga felújítása zajlik, ez az egyetlen határontúli, melynek kulturális és építészeti jelentősége a szakrális jelentőségén kívül egyedülálló — mondta a főkonzul.

Szabados Róbert, a Szabadkai Zsidó Hitközség elnöke a holokauszt 70. évfordulója alkalmából tavaly megtartott rendezvényekre tekintett vissza.

— A tavaly áprilisi szabadkai tanácskozás eredményeként két szabadkai vonatkozású könyv született, mely a levéltárakból előbukkant dokumentumokat és azok üzenetét tartalmazza a holokauszt után 70 évvel. Olyan tények kerültek napvilágra, melyekkel még nem találkoztunk, de szembesülni kellene velük. Egy nagyszabású kántorkoncertet is tartottunk, majd az év vége felé egy kiállítás sorozatra került sor, mely Szabadkáról indult, és Zentát, Zombort, Magyarkanizsát érintve Újvidéken fejeződött be. A kiállítással elsősorban a fiatalokat érintettük meg, mivel a holokauszt tanítása hiányzik az oktatás minden szintjéről — mondta Szabados.

Maglai Jenő, Szabadka polgármestere kiemelte, hogy a város által vállalt külső munkálatok várhatóan befejeződnek az év végéig.

— Jelenleg a déli szárny homlokzatának a felújítása folyik, mely május végéig elkészül. Június végéig pontot teszünk a tető és a kupola teljes rekonstrukciójára is. Tavasszal írtuk ki az északi homlokzat helyreállítására vonatkozó pályázatot. Valószínű, hogy a héten aláírom a kivitelezőkkel a szerződést, miután a munkálatokat a tél beállta előtt be kell fejezni. Az épület külső felújítását az önkormányzat saját eszközeiből fedezi. A tartományi művelődési titkárságtól 5 millió dinár támogatást kaptunk, amit a zsinagóga körüli tér rendezésére fordítunk. 2016-tól a zsinagóga az egyik ékszere lesz a városnak — emelte ki Maglai.

A szabadkai önkormányzat, a Zsidó Hitközség és a Magyar Nemzeti Tanács között működési megállapodás született. Hajnal Jenő, az MNT elnöke elmondta, hogy élő műemlékké szeretnék varázsolni a magyar szecesszió ezen egyedülálló alkotását.

— Egyrészt szeretnénk megőrizni szakrális jellegét, tehát zsidó imahely jellegét, másrészt műemlék jellegét, amit a felújítás után eredeti fényében kell visszaadnia, és a következő évtizedekre is megőriznie, harmadrészt pedig olyan programok kerülhetnek ebbe az épületbe, melyek segítik ezt a kettős funkciót. A belső tér felújítása után a rendezvények mellett olyan kiállításokra is sor kerülhet, melyek az itt élő zsidósággal kapcsolatosak — mondta Hajnal.

A Zsinagóga 1979 óta az önkormányzat tulajdona. A létesítményben helyet kapó programokról a Zsinagóga Alapítvány – melyben az önkormányzat, a szabadkai Zsidó Hitközség és az MNT egy-egy tagja kapott helyet –, konszenzussal dönt.

Magyarország 2006-ban már ellátta a Nemzetközi Holokauszt Emlékszövetség (IHRA) elnöki tisztét. A jövő márciusig tartó második, egyéves időszak alatt két plenáris ülést tart: az elsőt Budapesten, a másikat késő ősszel Debrecenben, melyen a tagállamok képviselői mellett a holokauszt kutatással foglalkozó szervezetek és a magyarországi hitközségek vezetői is jelen lesznek. Szabadkán több koncert és szeminárium valósul meg. A szabadkai zsidók deportálásának emléknapján, június 16-án a holokausztról, az észak-bácskai zsidóság életéről és a zsinagóga jelképrendszeréről szóló előadássorozat kezdődik, szeptember 9-én pedig kántorkoncertet tartanak a városháza dísztermében. 2016 márciusában a Budapest Klezmer Band lép fel a felújítás alatt lévő zsinagógában.