Új szituáció ez a mostani, és talán sokak számára szokatlan is, ami a politikai közélet némely szereplőjénél már-már szorongáshoz vezetett. A pszichológusok minden bizonnyal szakszerűbben tudnák felállítani a diagnózist, de a politológiában sem ismeretlenek azok a védekezési mechanizmusok, amelyeket ilyenkor szívesen szoktak alkalmazni. A hárítást, a fogd rá a nyuszira típusú hozzáállást gyakorolják a legtöbbször az érintettek, de a vélt ellenség lejáratása, leértékelése, az önmaguk fontosságának hangsúlyozása is gyakori.

A tájékozatlanabbak könnyen beleesnek a csapdába, ám szerencsére a még megmaradt és a közélet iránt érdeklődő vajdasági magyarság jó része józan gondolkodású, és talán korlátot tud szabni a politikai diskurzus eldurvuló, sokszor populista, az érzelmekre ható mivoltával szemben. Sokan talán még érzik és látják is, hogy nem minden fehér vagy fekete, s nem lehet mindent a barát-ellenség viszonyra redukálni.

A civilek. A vajdasági magyar politikai elit ugyanazokat a kategóriákat próbálja ráerőltetni közéletünkre, mint amelyek Magyarországon jellemzőek: vannak, akik a magyar érdekeket képviselik, mások pedig idegen érdekeket kiszolgáló „politikai ügynökök”, akik próbálják meggyengíteni a magyar közösséget. Például VMSZ-es politikai berkekben tudni vélik, hogy a nemrég megalakult Magyar Mozgalmat a Soros Alapítvány támogatja, illetve a tagjai egyúttal demokratabérencek is — ergo ők az ellenség, az árulók. Persze ezt a véleményüket hivatalosan még nem ismertették a nagyközönséggel, és erre minden bizonnyal nem is fog sor kerülni, hiszen önmagukat tennék nevetség tárgyává, viszont bevetették a manipuláció, a lélektani hadviselés egyik alkalmazott fegyverét, a suttogó propagandát.

A barát-ellenség világkép, a végtelenül leegyszerűsített üzenetek gyakori ismételgetésével talán néhány embert meg is lehet győzni, meg lehet félemlíteni, de mindez nagyon könnyen visszafelé is elsülhet.

Többféle civil szervezet létezik szerteágazó tevékenységgel. E szervezetek egy részének egyik legfontosabb feladata a kontroll, mégpedig a politikai kontroll. Egyszerűbben fogalmazva: a politika a civilek dolga is. És bizony itt van a felelősség kérdése is. A civileknek is nagy a felelősségük, hiszen a bőrük a tét. Miért meglepő, ha részt akarnak venni azokban a folyamatokban, amelyek az életüket alakítják?

A politika nem csak a politikusok dolga, sokan szeretnénk azt hinni, hogy a politika több, mint a profi pártemberek hatalmi acsarkodása.

Kattinson az alábbi képre, és tekintse meg a szerző adatlapját is!
Tomek Viktor