Sportolás sérülésmentesen (2.)

Az előző számban már olvashattak a sportsérülésekről, melyekről Szikora Róbert fizikoterapeuta mesélt nekünk. Róbertnek a szabadkai sugárút végén található a rendelője, ahol profi és rekreációs sportolók egyaránt gyógyíttatják magukat.

— Rehabilitációs eszközökkel és módszerekkel dolgozom, vagyis fizikális kezeléssel gyógyítok. Ez magában foglalja a kézi masszázst és a gépi (fény-, mágneses, áramos és ultrahanghullámos) terápiát. A kezelés célja a gyorsabb regeneráció. Ha például egy magas fokú ideggyulladásról beszélünk, a szervezet egy bizonyos szintig — mondjuk, 50-60 százalékig — feljavítja ezt a gyulladást, mely több hónapon át is képes megmaradni, stagnálni, és ekkor már rehabilitációs kezelésre van szükség. Bizonyos terápiák vérkeringés-serkentést hoznak létre, illetve vannak termokezeléseink is. A kézi masszázs csak nagyon kis mértékben tud segíteni sérülés esetén. A gyulladt részeket nem is szabad masszírozni, az inkább az izomgörcsök felszabadítására vagy a vérkeringés serkentésére jó.

Fontos kérdés, hogy a vitaminkészítmények, illetve a csonterősítők bevitelével mennyire kiküszöbölhetőek a sérülések, törések.

— Az idősebb korosztály esetében már nem tudnak hatni ezek a szerek. A már kialakult porckopáson nem segítenek, viszont meg tudják előzni. Ajánlatos már fiatalkorban elkezdeni szedni őket, hogy megerősítsék a csontokat. Azonkívül, hogy vitaminkészítményeket kell bevinni a szervezetbe, a fehérjefogyasztás is nagyon ajánlott. Aki veszíteni szeretne a súlyából, annak mellőznie kell a szénhidrátokat, mert azok gátolják a fogyás beindulását.

Nem árt tudni, mely ételek segítenek fiatalkorban a csontozat megerősítésében.

Tej: A legfontosabb kalciumforrásunk, ráadásul nagy mennyiségben tartalmaz D-vitamint is. Csontjaink szempontjából a fölözött változata a legjobb. A felnőttek kalciumszükséglete napi 1000 mg, ami nagyjából három pohár tejnek felel meg, viszont a kiemelt életszakaszokban — mint amilyen a serdülőkor, a terhesség vagy a menopauza — napi 1200—1500 mg kalciumbevitel szükséges.

Halak: D-vitamin nélkül a kalcium nem képes megfelelően beépülni a csontszövetbe, ezért ajánlott a hal felvétele étrendünkbe. Az egyik legjobb D-vitamin-forrás a lazac, 100 gramm ugyanis a napi D-vitamin szükséglet 90 százalékát fedezi, ezenkívül proteinben és omega-3 zsírsavban is gazdag. Választhatjuk a tonhalat is, ebből azonban legalább dupla mennyiséget fogyasszunk.

Joghurtok és sajtok: Igazi „szuperétel” a joghurt, hiszen egyaránt tartalmaz kalciumot és D-vitamint. Egy bögrényi joghurtban majdnem annyi a kalcium, mint a tejben: 250 gramm a szükséges napi kalciumbevitel 40 százalékáról gondoskodik. Noha a legtöbb sajtféle nem bővelkedik D-vitaminban, kalciumszükségletünk 30 százalékát 40 gramm sajt elfogyasztásával fedezni tudjuk.

Zöld levelű zöldségek: A zöldségek és a saláták nyersen vagy akár párolva kiváló magnézium-, kalcium- és K-vitamin-források. K-vitamint nagyobb mennyiségben főként a zöld levelű zöldségekből, a többi közt spenótból, káposztából, mángoldból és sóskából nyerhetünk.

Magvak: A csontok egészségéhez nagymértékben járul hozzá a magnézium, melyet legkönnyebben a dió, a hüvelyesek, a gabonafélék, a zöld levelű zöldségek, a napraforgómag, a szezámmag, a mandula és a tökmag fogyasztásával vihetünk be a szervezetünkbe.  


Az illusztráció forrása: www.pixabay.com

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Feltörekvőben a köredzések
Ép Testben
Mássz, csússz, ugorj!
Ép Testben
Facebook

Támogatóink