Sportolás sérülésmentesen (1.)

Sportolás sérülésmentesen (1.)

Aki valamilyen úton-módon sportol, az szerencsétlenebb esetben sportorvoshoz vagy fizikoterapeutához kerül.

A szerencsésebbek, miután jártak orvosnál, Szikora Róbert fizikoterapeuta rendelőjében kötnek ki, aki addig dolgozik a problémás területen, amíg az jobb nem lesz, mint új korában volt. A sportsérülések fajtáiról, megelőzéséről és kezeléséről beszélgettünk.

— Meg lehet különböztetni a profi és a rekreációs (amatőr) sportolókat. A profi sporton belül beszélhetünk kontakt és egyéni sportokról. A kontakt sportoknál (futball, röplabda, vízilabda stb.) sokkal nagyobb és csúnyább sérülések lépnek fel. Külső behatás által keletkezett zúzódásra, ödémára vagy duzzanatra, illetve csonttörésre gondolok, mellyel orvoshoz kell fordulni, aki ellátja a sebet, és szükség esetén a sportoló rehabilitáció segítségével kezd el gyógyulni. Mivel a professzionális sportolók szervezete nagyon gyorsan regenerálódik, százszázalékos javulást várhatunk. Az egyéni sportolóknál az oda nem figyelés miatt vagy a koncentráció hiányából fakadóan keletkezhetnek sérülések, például bokaficam vagy ínszalagszakadás. Ezek rövidebb idő alatt helyrehozhatóak.


A szerző felvétele

Tudjuk, hogy mennyire fontos a sportolás előtt és után az izmok nyújtása. Róbert szerint a rekreációs sportolóknak az a legnagyobb hibájuk, hogy ez elmarad.

— Minden edzésnek úgy kellene kezdődnie, hogy bemelegítjük az egész testet. Bármilyen sportról legyen szó, mindig meg kell mozgatni az izmokat, hogy bemelegedjenek. Ha ezt helyesen végezzük, akkor a sérülés lehetőségét 80 százalékkal tudjuk redukálni. Ha kimarad a bemelegítés, akkor hirtelen izom-összehúzódások keletkeznek, melyekből izomrostszakadások és sérülések lehetnek. Az edzés után a tréning alatt megjelenő izommerevséget le kell nyújtani, mert ebből is baj lehet, például izomszakadás.

Felgyorsult világunkban a túlterheltség is nagy veszély a testünkre. Állandóan rohanunk, emiatt figyelmetlenül vagy kapkodva edzünk, a testünk pedig képtelen követni a tempót.

— Gyakori gond, hogy télen elkényelmesedünk, majd tavasszal szeretnénk magunkat jó formába hozni, és ezért hirtelen nekiesünk valamilyen rekreációs sportnak. Ez a túlterhelés a túlsúly miatt lép fel. A túlterheltség veszélye egyébként akkor is fennáll, amikor valaki fizikai munka mellett sportol. A túlzott fizikai aktivitás során a gerincoszlop van kitéve a legnagyobb terhelésnek. Vannak úgynevezett védelmi pozíciók, például, ha emelünk egy súlyt, akkor azt sohasem szabad hajolásból tenni, hanem mindig le kell guggolni, hogy a csípőkön és a lábon legyen a súly. Sokan a nagy sietségben ezt nem veszik figyelembe. Az emberek nem is tudják elképzelni, hogy például az ülőmunkát végzők esetében az egész hát terhelés alatt áll, viszont a nyaki rész van kitéve a deformálódás veszélyének. Az ülőmunka esetében sűrűn fel kell állni, és a nyakat megmozgatni, ha pedig van rá lehetőség, akkor anatómiai széket beszerezni, mely kíméli a gerincet. Halmozott túlterhelés lép fel, ha valaki fizikai munka után rekreál. Heti három edzés elegendő a szervezetnek, és fontos, hogy ne közvetlenül munkavégzés után lássunk hozzá a sportoláshoz, hanem előtte pihenjünk egy kicsit. Aki nehéz fizikai munkát végez, az inkább az úszást vagy a kocogást válassza, azaz olyan mozgásformát, amely nem terheli meg túlságosan a szervezetét.

(Folytatjuk)

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Mássz, csússz, ugorj!
Ép Testben
Téged is vár a sportsuli!
Ép Testben
Facebook

Támogatóink