A nagyvárosok „hőszigetekké” válhatnak a közeljövőben

Egy új tanulmány szerint a nagyvárosok legnagyobb lélekszámú negyedeinek hőmérséklete több fokkal is magasabb lehet a XXI. század végére. A Nature Climate Change folyóiratban megjelent publikáció szerint ez akkor következik be, ha az évszázad végéig továbbra is növekedik a légkörbe jutó üvegházhatású gázok mennyisége. Egy ekkora hőmérséklet-emelkedésnek súlyos egészségügyi kockázatai vannak, hatással lehet a munkaerőpiacra, és a természetes erőforrások, köztük a víztartalékok is veszélybe kerülnek. A kutatás szerint a legnépesebb városokban 7 vagy több fokkal lehet majd melegebb, ebből 5 fok a globális felmelegedésnek tudható be, a többi pedig az úgynevezett városi hősziget hatásnak. A beépítettség, a sok beton és aszfalt, valamint az épületek hűtése és fűtése miatt a városokban mindig melegebb van, mint a környékükön.

Jelentősen szigorítják az amerikai vízumigénylést

Az amerikai külügyminisztérium a napokban közölte, hogy a világ valamennyi országára érvényes új vízumkérő lapokat vezet be, melyeknek kitöltése után a beutazni kívánók nagyon szigorú ellenőrzéssel számolhatnak. A külügyminisztérium nemzetbiztonsági okokkal indokolta a szigorítást. Az új űrlapokon a vízumigénylőknek 15 évre visszamenőlegesen kell életrajzi adatokat közölniük, emellett számot kell adniuk jelenlétükről és aktivitásukról a világháló közösségi médiumaiban az elmúlt 5 évre vonatkozóan. A szigorított vízumkiadási eljárás során az amerikai konzulátusok elkérik majd a jelentkezőktől a korábbi útleveleik számát, az e-mail-címüket, a telefonszámaikat, a korábbi munkahelyeik és úti céljaikat listáját is. Az új szabályozást a Fehér Ház Menedzsment és Költségvetési Irodája május 23-án hagyta jóvá, és június 1-jén lép életbe.

Oslo lesz Európa zöld fővárosa

A norvégiai Oslo nyerte el a 2019. évi Európa zöld fővárosa címet a többi közt azzal az átfogó programmal, amely a biodiverzitás megőrzését, a társadalmi befogadást, illetve a tömegközlekedés és az egészségügy fejlesztését is magában foglalja. A 2010-óta létező Európa zöld fővárosa címet minden évben olyan város nyeri el, amely úttörő a környezetvédelemre tekintettel lévő életmód kialakításában, valamint különleges erőfeszítéseket tett a környezet és az életminőség javítására, a fenntartható fejlődés megteremtésére. „Az európaiak több mint kétharmada városokban él. Az Európa zöld fővárosa cím azt mutatja, hogy a városok úgy is növekedhetnek, hogy közben megőrzik zöld szívverésüket” — fogalmazott Karmenu Vella környezetpolitikáért felelős uniós biztos.

A nyitókép illusztráció (pixabay.com)