A Szabadkai Egyházmegye Caritasa öt területen tevékenykedik aktívan. A legnagyobb hangsúlyt az idősek látogatására és házi ápolására helyezi Szabadka, Zenta, Kishegyes és Magyarkanizsa községekben, de aktívan besegít a CMH-iroda által működtetett falugondnoki szolgálat működésébe is, hiszen ennek a rendszernek a szakmai vezetését végzi. A Caritas munkatársai hetente 400 rászorulót látogatnak, és segítenek nekik, a falugondnokok pedig további 770-et. Tehát 1200 ember függ valamilyen módon a szervezettől – ismertette Ric Gábor, a Szabadkai Egyházmegye Caritasának igazgatója azoknak a rászorulóknak a számát, akiknek az életében heti szinten jelen vannak. Foglalkoznak az idősek szállításával, egészségügyi segédeszközök kölcsönadásával, de pelenkákkal is sok rászorulót ellátnak.

A szerző felvétele

Működésük másik pillére a fiatalokhoz kötődik. Legnagyobb projektumuk a bajba jutott fiatalok reintegrálása. Azok a kiskorúak, akiket kisebb vétségekért nem pénzbüntetésre, hanem közmunkára ítél a bíró, büntetésüket a Caritasban töltik le. Vannak, akik egy hetet segítenek a munkatársaknak, mások egy egész hónapot náluk töltenek, és azt csinálják, amire éppen szükség van. Hét év alatt 360 fiatal tett általuk jó szolgálatot. A szervezet Óbecsén tizennyolc éve működtet egy otthont a testileg vagy lelkileg sérült gyermekek számára. Számos középiskolával is kötött együttműködési szerződést. Különféle rendezvényekbe kapcsolja be a diákokat, emléknapokat ünnepel, prevenciós tanfolyamokat tart, és amikor önkéntesekre van szükség, akkor is a fiatalokat mozgósítja.

Fotók: Ric Gábor

A harmadik tevékenységi terület a gyűjtés. A Caritas munkatársai elfogadnak élelmiszert, ruhát, tűzrevalót, bútorokat, pénzt, melyet aztán továbbítanak a rászorulóknak. Ruhából kapnak a legtöbbet, így a hónap utolsó szombatján ruhaosztást szoktak tartani a székházuk udvarában. A nagyobb tárgyakat az adományozótól egyenesen a rászorulóhoz továbbítják. A Vajdasági Élelmiszerbank révén Szabadkán és Palicson tíz Maxi üzletből hetente kétszer hozzájutnak még fogyasztható, de már nem eladható élelmiszerekhez, melyeket másnap eljuttatnak a rászorulókhoz. Így minden alkalommal 250–300 kg étel nem a szemétbe kerül, hanem az éhes hasakba. A Caritas a lehetőségeihez mérten természeti katasztrófák sújtotta övezetekbe is rendszeresen juttat anyagi vagy tárgyi eszközöket – sorolta Ric Gábor.

A plébániai Caritasok is hozzájuk tartoznak. Pápai rendelet írja elő, hogy minden katolikus plébánián kell hogy legyen ilyen intézmény. A Szabadkai Egyházmegye területén 83 aktív plébánia van, melyekkel együttműködnek. Néhol az atyák megszervezik a gyűjtéseket, máshol nem. Van, ahol lehet kitől kapni felesleges dolgokat, máshol nem. Ilyen esetekben, valamint helyspecifikus ügyekben segítenek. A szociális vállalkozások az ötödik tevékenységi köre a Caritasnak. A szervezet a közelmúltig működtetett egy kerékpárszervizt, esetenként bérbe adta a szolgálati furgont. A legjelentősebb vállalkozás a 2014-ben megálmodott és 2021-ben megnyitott Öt Kenyér pékség és Blaha Lujza cukrászda. Itt tizenkét személyt foglalkoztatnak, ennyi családnak segítve az itthonmaradásban és a boldogulásban.

A munkatársak legnagyobb része a háziápolási szolgálatban vesz részt. Az ő bérüket az önkormányzatok fedezik közbeszerzések vagy pályázatok útján. Valamikor ezek az összegek fedezni tudták a működési költségeket, az iroda fenntartását és egyéb dologi kiadásokat. Az elmúlt másfél évben háromszor emelkedett a minimálbér összege, melyet az önkormányzatok már nem tudtak kigazdálkodni. A Caritas-irodák működési költsége nincs megoldva. A tisztviselők bérére sincs folyamatos forrás. Jelentős tétel az üzemanyag és a szolgálati autók fenntartása is. Ezekből az okokból a Szabadkai Egyházmegye Caritasa az év végén – jelen állás szerint – kb. 5 millió dináros mínuszt fog elkönyvelni, ami veszélyezteti a szervezet további működését, a 22 alkalmazott egzisztenciáját (akiknek a fizetése hónapokat késik) és nem utolsósorban az 1200 rászoruló további támogatását – mondta az igazgató.

A négy-öt önkormányzattal kötött szerződésük az egyetlen biztos bevételi forrásuk. Az osztrák és a magyarországi társszervezeteiktől eddig minden évben kaptak támogatást. Az ukrajnai háború kitörése óta viszont a legtöbb segítséget oda küldik. Nyugat-Európában elöregedtek a (keresztény) társadalmak. Sok muszlim bevándorló érkezett, aki nem a keresztények perselyeibe adakozik. Tehát ott is megcsappantak a bevételek, így az ottani segélyszervezetek is kevesebb pénzből gazdálkodnak. A Szabadkai Egyházmegye Caritasa is 30%-kal kevesebbet kapott Ausztriából. Magyarországi és európai pályázatokra is szokott jelentkezni, valamint a helyi perselyekből is összegyűlik egy szerény bevétel. Ahhoz azonban, hogy egy ekkora szervezet stabilan tudjon működni, négyfajta bevételi forrása kell hogy legyen. A legfontosabbak a projektumok, közülük is ki kell emelkedniük az állami pénzeknek. De idetartoznak a külföldi társszervezetek utalásai is – magyarázta Ric, majd azzal folytatta, hogy a másik forrás az egyház. Évente egyszer, ősszel, Szent Erzsébet napja környékén van egy vasárnap, amikor külön perselybe adakoznak a hívek a szervezet számára. Évente fél- és 1 millió dinár közötti összeg szokott ilyenkor összegyűlni, mely sajnos nem túl jelentős hányada a több mint 20 millió dináros költségvetésnek. A következő forrásuk a cégektől és a magánszemélyektől érkező adományok. A legkisebb bevételi részt a saját bevételeik alkotják. Idetartozik a pékség termelte szerény haszon, és néha betegszállításra bérbe adják furgonjukat. A projektumokból nyert pénzek összege korlátozott, ahogyan az egyházmegye lehetőségei is, a saját bevételek pedig a 20 milliós kiadási oldalt figyelembe véve elenyésznek. Csak a lakosság körében és a vállalkozásoktól tudnának jelentősebb összeget begyűjteni. A Szabadkai Egyházmegye Caritasának munkatársai egy kampányt indítottak, hogy felrázzák a társadalom e két szegmensét, és rávilágítsanak a szervezet nehéz helyzetére. Tisztában vannak vele, hogy az egész közösség nehéz anyagi helyzetben van, de aki 1000–2000 dinárral hozzá tud járulni a Caritas működési költségeihez, az már Istennek tetsző és embernek hasznos módon cselekedett.

A Caritas mindenkinek segít, akinek tud, nem kérdezi, hogy a rászoruló vallásos-e, vagy sem, és az sem számít, hogy roma, magyar, szerb, horvát vagy bunyevác-e. Most olyan időszakot él át a Szabadkai Egyházmegye Caritasa, amilyenre még nem volt példa. A munkatársak fizetése hónapokat késik, a szolgálati autók üzemanyagát saját zsebből fizetik, nincs egy dinár félretett pénzük sem. Ezért kérnek minden jó szándékú embert, hogy pénzadományait juttassa el a szabadkai központi irodába (Zmaj Jovina 20.), de át is lehet utalni, illetve bármikor leadható a plébániákon, csak ne felejtsék el külön hangsúlyozni, hogy a plébános ezt a Szabadkai Caritasba küldje el.

Az ő holnapjuk az Önök mai döntésén áll!