Történelmi landolás

Sikeresen landolt a Rosetta űrszonda Philae leszállóegysége a 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstökösön, mely jelenleg körülbelül 500 millió kilométerre van a Földtől.

A Philae, avagy az alig százkilós leszállórobot a Rosetta-küldetés keretében hajtotta végre a történelmi tettet. A Rosetta űrszondát (melyet a rosette-i kőről neveztek el) 2004. március 2-án indította útjára az Európai Űrügynökség azzal a céllal, hogy közelről megvizsgálja a fent említett üstököst. Az űrszonda 2007 elején haladt el a Mars, 2009-ben pedig harmadszor a Föld mellett. Az idei év elején közelítette meg célpontját, azaz a 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstököst, melyet a sikeres landolás előtt feltérképezett.

Összegezve az évtizedes vándorlását: ötször kerülte meg a Napot, háromszor haladt el a Föld és egyszer a Mars mellett, továbbá két kisbolygóval is találkozott. A tervek szerint a Philae tovább kíséri majd az üstököst a Nap körüli pályáján. Üröm az örömben, hogy néhány nappal a sikeres leszállás után a Rosetta üstökösszonda leszállóegysége lemerült. A történethez azonban az is hozzátartozik, hogy az adattovábbításhoz rendelkezésre álló ideje egyébként is hamarosan lejárt volna. Ráadásul a leszállóegység még a lemerülése előtt a Földre tudta küldeni a teljes első programfázis mérési adatait, köztük a fúrás sikerének megerősítését. Egyelőre egyébként az sincs kizárva, hogy a csillagászati műszer a későbbiekben felébred a hibernációjából. Mindehhez elegendő napfényre lenne szüksége. Ennek érdekében a földi irányítók a Philae elfordításával próbálkoznak azért, hogy a fény nagyobb napelemfelületet érjen. A nehézségek ellenére a csillagászok sikerként értékelik a Rosetta leszállóegységének eddigi működését. A Philae ugyanis már képeket is küldött, és a fedélzeti műszereinek többsége sikeresen megkezdte az értékes mérési adatok gyűjtését. Fontos megemlíteni, hogy a Philae tervezésében magyarok is részt vettek. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és az SGF Kft. szakemberei által fejlesztett energiaellátó rendszer és a hibatoleráns fedélzeti adatgyűjtő számítógép is jelesre vizsgázott a landolás idején. A hibatoleráns fedélzeti vezérlő és adatgyűjtő számítógépe irányította a többi közt a landolást és az egység rögzítését az üstökösmagon, illetve kontrollálta az energiaellátást és a hőmérsékletet.

A kutatók egyébként a tervezéskor biztosra mentek a Rosetta-küldetéssel, mivel úgy fejlesztették a rendszert, hogy ha valamilyen okból egyáltalán nem működne a napelemes energiatermelés, a legfontosabb tudományos méréseket akkor is elvégezhessék, amíg az elsődleges akkumulátor töltése kitart. A kutatók szerint a küldetés választ adhat a bolygók vagy akár még az élet keletkezésével kapcsolatos kérdésekre is.

Az üstökös szimfóniája

A 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstökösről készült első fotók után az űrszonda furcsa zajt is észlelt. A titokzatos hangokat, melyeket 40-50 millihertzes hullámhosszon rögzítettek, az égitest környezetében található mágneses mező rezgése okozza. Ezt az emberi fül nem érzékeli, de ha tízezerszeresére gyorsítják, akkor hallhatóvá válik.

A hangokra akkor figyeltek fel először, amikor a Rosetta augusztusban mintegy 100 kilométerre megközelítette az üstököst. A tudósok szerint az égitest semleges részecskéket bocsát ki, melyek töltést kapnak. Hogy a rezgést milyen mechanizmus okozza, azt még nem tudják — valószínűleg az üstökösgázok semleges részecskéinek ionizációja. Amint a részecskék kilépnek az űrbe, nagy energiájú részecskékkel ütköznek össze a bolygóközi térben, és ionizálttá válnak. Az üstökös plazmakörnyezete elektronikusan töltött gáz, mely kölcsönhatásba lép a mágneses mezővel, és ez okozhatja az oszcillációt.

— Ez izgalmas, mivel számunkra újdonság — jelentette ki Karl-Heinz Glaßmeier, a németországi Braunschweigi Műszaki Egyetem Űrfizikai és Űrszenzor Tanszékének vezetője. — Nem számítottunk rá, és még mindig dolgozunk rajta, hogy megértsük, mi történik — tette hozzá.
Az emberek számára a landolás látványos felvételein kívül az üstökös által kibocsátott különleges szimfónia volt a legérdekesebb. A hangfelvétel rövid időn belül felkerült a SoundCloudra, ahol mintegy 5 millió ember hallgatta meg néhány nap leforgása alatt. Szemfüles zenészek azon nyomban neki is kezdetek a misztikus hangok felhasználásának. Saját szerzeményükbe illesztették az üstökös furcsa dallamát, azaz remixet készítettek a 67/P Csurjumov-Geraszimenko „zenéjéből”.