Romjaiban is fenséges

Romjaiban is fenséges

A bácsi vár a mai Vajdaság legnagyobb jelentőségű középkori várromja, melyet 1948-ban műemlékké, majd 1990-ben kiemelt jelentőségű műemlékké nyilvánítottak.

Méretével és gótikus jellegével magára vonja az arra járók figyelmét, felkeresni pedig azért is érdemes, mert a magyar nemzeti történelem fontos emlékhelye. Bács vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején, Bács központtal, az akkori ország déli részén.

A nagy kiterjedésű várrom Délnyugat-Bácskában, Bács városa mellett található. Egykor a Mosztonga-patak teljesen körülvette, viszont a XIX. század eleje óta, amióta megépítették a Duna—Tisza—Duna-csatornát, a várárok kiszáradt.


A szerző felvételei

A régészeti kutatások bizonyították, hogy a terület már a római korban is lakott volt. Első írásos említése 545-ből való egy Justinianus császár által írt levélben. Az oklevelekben 1094-től fordul elő. 873-ban ezen a helyen egy avar erődítmény állt, majd magyar törzsek telepedtek le. Szent István kora óta püspöki székhely, egyházi birtok, Szent László király a kalocsai érsekség déli székhelyévé emelte. A téglavár nagyszabású kiépítése Károly Róbert uralkodásának idejére, a XIV. század elejére (1338—1342) tehető, majd a XV. században tovább bővítették, és reneszánsz stílusban átépítették.

Az erődítmény a korabeli francia várak mintájára készült, a lakótornyot és a többi épületet nyolc bástyával megerősített, vörös téglából emelt, ötszögű várfal vette körül. Az objektumba a víziváros felől felvonóhídon át lehetett bejutni, a várfalakat pedig további háromszoros sáncrendszer óvta. A korabeli adatok szerint a külső területén mintegy ötezer fős hadsereg állomásozott, a belső védelméről pedig több mint ötszáz katona gondoskodott.

Egy XVIII. századi leírás alapján a váron belül két templom volt, az egyik a gótikus érseki kápolna, melynek romjai ma is láthatóak, viszont a Szent Pál tiszteletére felszentelt székesegyház helyét nem ismerik, valószínűleg a víziváros területén állhatott.

A közelgő oszmán veszedelem miatt Várday István (1457—1471) és Váradi Péter (1481—1501) érsekek idején további megerősítésekre került sor. 1494-ben II. Ulászló király három hónapig vendégeskedett Bácsott, ahol 1500-ban és 1518-ban fegyveres országgyűlést tartottak.

A Dózsa-féle parasztlázadás döntően befolyásolta Délvidéknek, ezzel együtt pedig ennek a várnak is a sorsát. Noha az erődítményt sikeresen megvédték a lázadóktól, nem tudta megtartani védelmi funkcióját. Utolsó birtokosa Tomori Pál érsek volt, aki a magyar seregek egyik vezéreként Mohácsnál vesztette életét.

A törökök 1529-ben vették be a várat, s 1686-ig a birtokukban volt. Sorsát a Rákóczi-szabadságharc pecsételte meg, Funck osztrák alezredes 1705-ben felrobbantotta.

A későbbiekben nemcsak a szeszélyes időjárás, hanem a környékbeli lakosság is jócskán hozzájárult ahhoz, hogy a falak mind kisebbek és hiányosabbak legyenek. Megóvására a XIX. században is voltak kísérletek, például 1842-ben a bácsi főispán szigorúan megtiltotta a várrom tégláinak széthordását. Csak a magas lakótorony maradt meg teljes épségben, mivel azt terménytárolásra, illetve raktárként használták.

Bács vára jelenleg a péterváradi székhelyű Tartományi Műemlékvédelmi Intézet fennhatósága alá tartozik, a szakemberek folyamatosan végeznek rajta ásatási és állagmegóvási munkálatokat. A gótikus lakótornyot az 1970-es években fedették be, s rekonstruálták az emeleteket. A ’90-es években egy tűzeset után újracserepezték a tetőt.

A bácsi várba, mely napjainkban is fenséges látványt nyújt, szabadon bemehetnek a látogatók, a lakótornyot viszont csak belépő ellenében lehet megtekinteni. A 100 dináros jegy az emléktárgyboltban vásárolható meg. A csigalépcső megmászása nem bizonyul túlságosan megerőltető feladatnak, hiszen mind a négy szinten érdemes megállni, és megnézni a régészeti leletekből, fotókból stb. berendezett kiállításokat.

Képgaléria

Cikkünk további képei

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

„Mikor mentem a faluból kifelé...”
Barangoló
Baranyai ősz
Barangoló
Facebook

Támogatóink