home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
Rendezett káosz
Tóth Péter
2018.01.26.
LXXIII. évf. 3. szám
Rendezett káosz

Kicsi a világ, szokás mondani.

Mindenkivel előfordult már, hogy távoli ismerős rokonát vagy rokonok távoli ismerősét azonosította valakiben, illetve a világ távoli pontjain járva is ismerősökkel találkozott. Ilyenkor igaznak tűnik az a globalista megállapítás, hogy a világ csak egy nagy falu. A kapcsolatok, ismeretségek szépen nyomon követhetőek a közösségi oldalakon is. Azt is megállapíthatjuk ott, hogy amíg némelyeknek csupán néhány, addig másoknak több ezer ismerősük van. A magyarázatot pedig, úgy látszik, egy viszonylag új tudományág, a hálózatelmélet képes megadni.

A társadalmi kapcsolatokon belül a gazdasági kapcsolatoknál is felfedezhetőek a hálózatelmélet törvényszerűségei. A zürichi Swiss Federal Institute of Technology kutatói mintegy 43 000 multinacionális cég kapcsolatait vizsgálták meg. Megállapították, hogy egy viszonylag kevés cégből álló csoport ellenőrzi a világgazdaság hatalmas részét. Sok tanulmány kimutatta már, hogy a multinacionális vállalatok a világ gazdaságának hatalmas szeleteit birtokolják vagy valamilyen módon behálózzák. A zürichi kutatók egy 37 millió (!) céget és befektetőt tartalmazó adatbázis alapján dolgoztak. A komplex hálózatelemzés módszere segítségével az üzleti és a részvényesi kapcsolatokat is részletekbe menően feltérképezték. Ekkor egy olyan hálózati rendszert fedeztek fel, amelynek középpontjában ezernél alig több, egymással szorosan kapcsolódó cég van. Ezt a leszűkített hálózati rendszert tovább elemezve eljutottak egy alig száz cégből álló szupermaghoz. Talán mégis beigazolódnak az összeesküvés-elméletek?

A szerteágazó kapcsolatoknak rengeteg előnyük van az élet minden területén. Ez egyúttal egyfajta rizikófaktornak is tekinthető. A szoros kapcsolatoknál a hálózat egy részének vagy egy-egy csomópontnak a meghibásodása az egész hálózat összeomlását eredményezheti. A villanyvezetékek hasonlatával élve, egy trafóállomás meghibásodása vagy a távvezeték megszakadása egész régiók áramellátását szüntetheti meg. A gazdaság is szemléletes példa: 2008-ban, a Lehmann Brothers csődje a világ egész pénzügyi rendszerét megingatta. Sok ország, köztük a miénk, gazdaságilag ezt mindmáig nem heverte ki.

Egy magyar fizikus, Barabási Albert László hálózatkutató jutott el addig a felismerésig, hogy a kiegyenlítetlen kapcsolateloszlású hálózatok a természettudományok és a szociológia különféle területein is megfigyelhetőek. Korábban a hálózatelmélet abból indult ki, hogy a hálózatok, azon belül a kapcsolatok feltehetően véletlenszerűen jönnek létre. Ez azonban ma már bizonyíthatóan nem igaz! Sem a társadalmi hálózatok, sem az élő anyag biokémiai rendszere nem véletlenszerű. Kísérletekkel igazolták, hogy a sejtekben lejátszódó biokémiai folyamatok, a szociális háló, az emberek szexuális kapcsolatainak hálózata és a számítógép-hálózatok meglepő hasonlóságot, majdhogynem azonosságot mutatnak. Manapság már nem vonható kétségbe, hogy a hálózati jelenségek a gazdasági életben is döntő következményekkel járnak. A gazdasági hálózatok megértése forradalmasíthatja a vállalatvezetést, illetve gazdagíthatja a mindenkori kormányok gazdaságpolitikai eszköztárát. Az új korszak elkezdődött! A hálózati gazdaság a klasszikus gazdaságtól legalább annyira különbözik, mint például az elő anyag az élettelentől.

Elsősorban az internet, a világháló elterjedésének köszönhető, hogy a kutatók fel tudták térképezni a bonyolult hálózatok struktúráinak jó részét. Az így kapott információkat megpróbálták a matematika egyetemes nyelvére lefordítani. Az utóbbi években a hálózatelmélettel foglalkozó tudósok figyelme mindinkább a társadalom működésével kapcsolatos kutatások felé fordult. Ennek köszönhető, hogy egyre több olyan adat áll rendelkezésükre, amellyel tanulmányozni lehet a mindennapjainkat jellemző törvényszerűségeket. A tudósok a világhálót kutatva jutottak el addig a megállapításig, hogy a sejtektől a bonyolult társadalmi rendszerekig minden hálózat hasonló szerkezeti-szerveződési elven alapul. Az interneten a routerek és a szerverek közötti kommunikáció, a sejten belül a molekulák közötti kölcsönhatások, a társadalomban pedig az egyének egymás közötti kapcsolatai hasonló elveken nyugszanak.

Úgy tűnhet, hogy ezeknek semmi közük egymáshoz. Ha azonban a hálózatelmélet szerint vizsgálódunk, számos hasonlóságot fedezhetünk fel. Minden rendszer a mögötte feszülő hálótól függ. A háló határozza meg a történéseket, az elemek viselkedése pedig nem véletlenszerű. A hálók szigorú szabályok szerint épülnek fel, szerkezetük pedig meghatározza a rendszer viselkedését. Mindezek ismeretében a jövőben egészen másként tekinthetünk magunkra és ismerőseinkre is...


A nyitókép illusztráció: Pixabay.com

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..