Regényhősök és fűszerek

Regényhősök és fűszerek

Családi legendaként mesélték, hogy szép emlékű nagyanyám sehogyan sem akarta elfogadni, hogy második lányunokáját — az első Ausztráliában született, és édesanyja után az Erzsébet nevet kapta — a Lívia névre kereszteljék. Abba belenyugodott, hogy a generációkon át húzódó családi hagyományt megszakítva ne Máriának anyakönyvezzenek, és inkább a Veronika mellett kardoskodott.

A Lívia, habár viselték már ketten-hárman, a hatvanas évek elején még idegenül hangzott, szokatlannak tűnt kis szülőfalumban. Bevallom, én szeretem a nevemet, és örülök neki, hogy édesanyám kitartott az elhatározása mellett. Azt hiszem, a Veronikával korántsem volnék ennyire elégedett.

De ne csak magamról beszéljek, hiszen ez a kis történet is akkor jutott eszembe, amikor hallottam, hogy milyen új „nevek” kerültek fel a Magyarországon engedélyezett utónevek listájára — a jegyzéket egyébként a tavalyi év végén frissítették, méghozzá azokkal a kérésekkel, amelyeket leggyakrabban terjesztettek be a szülők. Jót mosolyogtam rajta, hogy az összeállításba bekerült a Gyűrűk ura trilógiából Frodó, Gandalf és Boromir. Ezenkívül megtalálható benne a Torna, Göncöl, Színes, Remény stb. is. Az oviban akár egész fűszeres polc is kialakítható, keresztnévként adható ugyanis például a Fahéj, a Gyömbér, a Sáfrány.

Elképzelem a következő jelenetet: — Anyuci, Gandalfka és Frodóka nem akar velem játszani — panaszkodik a szomszéd gyerekekre a kis Torna. — Ne aggódj, picim — vigasztalja az anyuka hüppögő fiacskáját —, szólok a bátyáidnak, Színesnek és Csatárnak, majd ők ellátják a bajukat!

Hiszik vagy nem, némely országban a Stoplámpa, a Miniszter, a Rendőrség is engedélyezett név, Magyarországon viszont nem jutott át a szűrőn a Betyár, a Bogyóca, az Öcsi, a Leány, a Bölöjte vagy a Négyőke. Amíg Németországban nemcsak a kereszt-, hanem a vezetéknevet is figyelembe veszik, mielőtt kiállítanák az engedélyt, addig máshol a családnévvel való harmonizációt teljesen a szülőkre bízzák. És még egy érdekes adat: a németországi utónévkönyvben több mint hatvanhatezer név szerepel, Magyarországon viszont „csak” valamivel több mint kétezer női- és mintegy ezerhatszáz férfinév. 

Február hónap — melyet Télutó, Böjtelő vagy Jégbontó havának is neveznek — vége felé járunk. Ezekben a hetekben ünnepelték, vagy ünneplik névnapjukat a Balázsok, Bálintok, Dorottyák, Juliannák, Zsuzsannák, Mátyások. Azt hiszem, a Balázs és a Bálint a közkedvelt fiúnevek közé tartozik, a kimutatások alapján az Anna is örök divat, Juliannának, Zsuzsannának, esetleg Mátyásnak azonban már jóval kevesebben nevezik el a csemetéjüket.

A szakemberek szerint a névadáshoz kiváló táptalajként szolgálnak a filmek, mesék, sportolók, énekesek és egyéb hírességek, de a szülők a külföldi útjaikról is hoznak ötleteket. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének munkatársa állítja: most az egyéniségek korát éljük. „Ez a tendencia olyan, amilyen maga a világunk, mindenki szeretne valamiben kitűnni.”

Én viszont úgy gondolom, ehhez egy különleges vagy szokatlan keresztnév nagyon kevés.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Útjára indult a Dúrmoló
Községeink életéből
Versek a bánat tollából (2.)
Fiatalok Fiataloknak
  • 2017.01.19.
  • LXXII. évfolyam 2. szám
Facebook

Támogatóink