home 2024. március 19., József napja
Online előfizetés
Regényhősök és fűszerek
Tóth Lívia
2014.02.19.
LXIX. évf. 8. szám
Regényhősök és fűszerek

Családi legendaként mesélték, hogy szép emlékű nagyanyám sehogyan sem akarta elfogadni, hogy második lányunokáját — az első Ausztráliában született, és édesanyja után az Erzsébet nevet kapta — a Lívia névre kereszteljék. Abba belenyugodott, hogy a generációkon át húzódó családi hagyományt megszakítva ne Máriának anyakönyvezzenek, és inkább a Veronika mellett kardoskodott.

A Lívia, habár viselték már ketten-hárman, a hatvanas évek elején még idegenül hangzott, szokatlannak tűnt kis szülőfalumban. Bevallom, én szeretem a nevemet, és örülök neki, hogy édesanyám kitartott az elhatározása mellett. Azt hiszem, a Veronikával korántsem volnék ennyire elégedett.

De ne csak magamról beszéljek, hiszen ez a kis történet is akkor jutott eszembe, amikor hallottam, hogy milyen új „nevek” kerültek fel a Magyarországon engedélyezett utónevek listájára — a jegyzéket egyébként a tavalyi év végén frissítették, méghozzá azokkal a kérésekkel, amelyeket leggyakrabban terjesztettek be a szülők. Jót mosolyogtam rajta, hogy az összeállításba bekerült a Gyűrűk ura trilógiából Frodó, Gandalf és Boromir. Ezenkívül megtalálható benne a Torna, Göncöl, Színes, Remény stb. is. Az oviban akár egész fűszeres polc is kialakítható, keresztnévként adható ugyanis például a Fahéj, a Gyömbér, a Sáfrány.

Elképzelem a következő jelenetet: — Anyuci, Gandalfka és Frodóka nem akar velem játszani — panaszkodik a szomszéd gyerekekre a kis Torna. — Ne aggódj, picim — vigasztalja az anyuka hüppögő fiacskáját —, szólok a bátyáidnak, Színesnek és Csatárnak, majd ők ellátják a bajukat!

Hiszik vagy nem, némely országban a Stoplámpa, a Miniszter, a Rendőrség is engedélyezett név, Magyarországon viszont nem jutott át a szűrőn a Betyár, a Bogyóca, az Öcsi, a Leány, a Bölöjte vagy a Négyőke. Amíg Németországban nemcsak a kereszt-, hanem a vezetéknevet is figyelembe veszik, mielőtt kiállítanák az engedélyt, addig máshol a családnévvel való harmonizációt teljesen a szülőkre bízzák. És még egy érdekes adat: a németországi utónévkönyvben több mint hatvanhatezer név szerepel, Magyarországon viszont „csak” valamivel több mint kétezer női- és mintegy ezerhatszáz férfinév. 

Február hónap — melyet Télutó, Böjtelő vagy Jégbontó havának is neveznek — vége felé járunk. Ezekben a hetekben ünnepelték, vagy ünneplik névnapjukat a Balázsok, Bálintok, Dorottyák, Juliannák, Zsuzsannák, Mátyások. Azt hiszem, a Balázs és a Bálint a közkedvelt fiúnevek közé tartozik, a kimutatások alapján az Anna is örök divat, Juliannának, Zsuzsannának, esetleg Mátyásnak azonban már jóval kevesebben nevezik el a csemetéjüket.

A szakemberek szerint a névadáshoz kiváló táptalajként szolgálnak a filmek, mesék, sportolók, énekesek és egyéb hírességek, de a szülők a külföldi útjaikról is hoznak ötleteket. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének munkatársa állítja: most az egyéniségek korát éljük. „Ez a tendencia olyan, amilyen maga a világunk, mindenki szeretne valamiben kitűnni.”

Én viszont úgy gondolom, ehhez egy különleges vagy szokatlan keresztnév nagyon kevés.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..