Eddig több mint 10 000 sikeres pályázatot folytatott le a program lebonyolítása érdekében létrehozott Prosperitati Alapítvány, mely jövőre újabb kiírásokat hirdet meg.

Megközelítőleg 250 millió euró értékben jöttek létre beruházások a gazdaságfejlesztési programnak köszönhetően. Ennek az összegnek egyébként csupán a 40 százaléka a magyarországi támogatás, a többi a pályázók által vállalt hozzáadott érték, melyet vagy önrész, vagy hitel formájában folyósítottak. Impozáns adatokat hozott a 6 pályázati kör 38 kiírása: a 11 200 beadványt kezelve 10 500 sikeres pályázatot bíráltak el. Csaknem 600 falusi házat vásároltak meg a pályázók, továbbá 560 hektárnyi földterülethez segítették hozzá a gazdákat. A támogatások 80 százalékát a mezőgazdasági ágazat fejlesztésére fordították, viszont a gazdaság egyéb szereplői is fejleszthették vállalkozásukat, ezzel további munkahelyeket teremtve. Így mostanra már több tízezer vajdasági magyar haszonélvezője van a gazdaságfejlesztési programnak.

— 2015 nyarán, amikor a vajdasági magyar közösség számszerűen megfogalmazta igényeit gazdasági fejlődése szempontjából, akkor az egy igen szerény igény volt, valószínűleg azért, mert az elmúlt száz évben ahhoz szoktak hozzá a határon túli magyar közösségek, hogy az anyaország nem rendelkezik azzal a politikai és gazdasági erővel, amely jelentős támogatásokat tenne lehetővé. Ez szerencsére megváltozott, így 2015-ben Magyarország Kormánya jóváhagyta a támogatást. Most, három évvel később megállapíthatjuk, hogy sikeresen teljesítettük az akkor vállalt feladatokat — nyilatkozta Magyar Levente, a magyarországi Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese. — A számok szédítőek. 250 millió eurónyi fejlesztés valósult meg, 23 üzem épült meg, illetve áll felújítás alatt. Három évvel ezelőtt ez az egész még csak egy elképzelés volt, ma pedig elmondhatjuk, hogy több mint 10 000 pályázót segítettünk. Ha abból indulunk ki, hogy ez a jövőben is tartható, akkor néhány éven belül itt egészen más világ lesz, mint amilyen ma van.

A miniszterhelyettes kiemelte, hogy a programnak köszönhetően a magyar közösségnek ma sokkal nagyobb a megbecsültsége, az elfogadottsága és a támogatottsága a többség részéről, mint korábban. Szerbia köztársasági elnöke egy minapi rendezvényen elismerően nyilatkozott a magyarok teljesítményéről, ami a miniszterhelyettes szerint egy történelmi pillanat, hiszen a kisebbségekkel szembeni méltányosságnak ezen a hangján eddig még senki sem szólt így a magyarokhoz. Ez reményt ad arra, hogy magyarok és szerbek közösen, egymásért tudnak itt a jövőben is építkezni.

— Alapfeltétel volt, hogy a szerb állami vezetők ne gördítsenek akadályt a gazdaságfejlesztési program elé. Ezt nem tették, mi több, a legmagasabb szinten több ízben is kinyilvánították a támogatásukat a program iránt, ami egyedülálló — tette hozzá Magyar Levente.

— Paradigmaváltás történt a nemzetpolitikában, ami a 2010-es választások után következett be. Ez a megerősödés nem csupán gazdasági, de politikai és tekintélybeli megerősödést is jelent. Csak mi, határon túli magyarok tudjuk igazán értékelni, hogy az elmúlt nyolc évben Magyarország milyen mértékben erősödött meg. A klasszikus, megszokott identitásmegőrző intézkedéseken túlmenően a nemzetpolitika gazdagodott egy fontos elemmel, ami arra irányul, hogy a határon túli közösségek egzisztenciálisan is meg tudjanak maradni a szülőföldjükön — mondta Pásztor István, a VMSZ elnöke, majd a Prosperitati Alapítvány munkáját is méltatta. — Sikerült felépítenünk egy hatékony, működőképes, modern és szolgálatot teljesítő rendszert a nullából, a semmiből. Dacolva mindazokkal, akik mindvégig azt állították, hogy a vajdasági magyar közösség szakmailag elfogyott, hogy nincsenek közösségileg elkötelezett és szakmailag felkészült emberek. A program lebonyolításával bebizonyítottuk, hogy vannak, és még válogathatnánk is közöttük. A feladat azonban annyira grandiózus, hogy még válogatni sem kell, hiszen mindenkinek van benne helye. 

Pásztor István hozzátette, a program nem valósult volna meg, ha a közösségnek nem lenne az a vállalkozói rétege, amely visszaigazolta, hogy amit magunkról gondolunk, az igaz. Mint fogalmazott: lehet, hogy kevesebben vagyunk, mint amennyien szeretnénk, de akik itt vannak, azokat a megkapaszkodás ösztöne hajtja, úgy kívánnak élni a lehetőséggel, hogy önmaguknak és a környezetükben élőknek is segítsenek.

A Vajdasági Magyar Közösségek Terület- és Gazdaságfejlesztési Stratégiájának nem titkolt célja az itthon való boldogulás elősegítése és a kivándorlás mérséklése. A VMSZ elnöke ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy az elmúlt harminc évben arról szólt a politika, hogy az emberek szabadon dönthessenek arról, hogy hol szeretnének boldogulni.

— Önsorsrontás lenne most magunkat azzal ostorozni, hogy valakik élni kívánnak ezzel a lehetőséggel. Nekünk az a dolgunk, hogy megteremtsük a feltételeit annak, hogy emberi módon lehessen itt élni. A gazdaságfejlesztési program hatékony eszköz arra, hogy segítse az itthon maradottak boldogulását. Továbbá ez egy eszköz arra is, hogy ha valaki elment, és vissza kíván jönni, akkor legyen neki hova visszajönni. A vajdasági magyar közösség jövőjét azonban nem az fogja meghatározni, hogy 5, 10 vagy 15 000-rel többen vagy kevesebben vagyunk. Fontos kérdés, de a sorsunkat nem ez fogja eldönteni — véli Pásztor István. — A sorsunk azon múlik, hogy fel tudjuk-e mutatni azt a politikai erőt, amelyik tárgyalópartnerré minősít minket. Ez pedig elsősorban nem a számok, hanem egy meggyőződés kérdése. Mindannyiunknak ezt a meggyőződést kell erősítenie, függetlenül attól, hogy adott kérdések tekintetében mást is gondolunk, de az alapvető kérdések vonatkozásában nem gondolhatunk mást.

— A Prosperitati Vajdaságban mindenhová eljutott, ahol magyar ember él. 37 önkormányzat 150 településére érkezett támogatás, ezzel rengeteg magyar embert segítve. A kis összegű támogatásokkal, valamint a nagy léptékű fejlesztésekkel és a közepes léptékű 200 projekttel eddig mintegy 60 000 vajdasági magyar haszonélvezője van a gazdaságfejlesztési támogatásnak — összegezte Juhász Bálint, a Prosperitati Alapítvány ügyvezetője. — Átfedés a pályázatok között nyilvánvalóan van, de az elemzéseink szerint a pályázóink 70 százaléka csupán egy nyertes pályázattal bír, tehát a többszörös hasznosulás a kisebbik része, de ha valaki sikerrel teljesíti a projektet, és becsülettel elszámol, akkor egy következő pályázati körben újra pályázhat.

A konferencia szakmai részében bemutatkozott öt induló vállalkozás, melynek tulajdonosai beszámoltak bátor kezdeményezésük sikereiről, továbbá a résztvevők tizenkét sikertörténeti esettanulmányt is megismerhettek, aminek során azoknak a cégeknek a vezetői mutatták be vállalkozásukat, akik nagy léptékű fejlesztéseket valósítottak meg a programnak köszönhetően.