Ha még nem döntötték el, mire fordítják a 6000 dinárt, segítek elkölteni. Éppen ennyibe kerül egy egynapos, prágai kiruccanás. Ha pedig megtoldják 10 euróval, akkor Karlovy Variba is eljuthatnak.
Megelőlegeztem magamnak a már elfeledett részvényeim után járó hat pirost. Hogy ne merüljön feledésbe államatyánk e szép gesztusa, úgy döntöttem, hogy emlékezetes dologra fogom költeni a semmiből jött pénzt. Olyasmire, ami mindig emlékeztetni fog, hogy vannak részvényeim. Magyar igazolvánnyal Szegedről ingyenesen eljutottam Budapestre, ott felszálltam az éjfélkor Prágába induló FlixBusra. Mire virradt, már kortyolgattam a hűsítő Staroprament. Mivel a cseh főváros nem nagy, és már jártam ott, délelőtt tettem egy kitérőt a híres fürdővárosba, Karlovy Variba, de erről majd máskor írok bővebben. Mire a nap a zenitre ért, Prága utcáit jártam. Éjjel ismét buszra szálltam, és már a következő részvényosztáson járt az eszem.
Orloj
Prágáról mindenkinek a Károly híd jut eszébe először. A Moldva-parti város látképét viszont a várnegyed határozza meg, és az annak legmagasabb pontján épült Szent Vitus-székesegyház. A várdombról 1100 éve tartják ellenőrzés alatt a Moldva hajóforgalmát és a környéket. A rekordok könyve szerint a prágai vár 570 × 130 méteres méretével a középkori várak közül a legnagyobb. A negyed az 1541-es tűzvész után nyerte el mai struktúráját, de Mária Terézia még szépített rajta. Ez nem egy középkori értelemben vett vár bástyákkal, függőhíddal, megerősített kapukkal. Sokkal inkább hasonlít a péterváradi és a budai várra. Egy főépület, templom és néhány kacskaringós kisutca alkotja. Az épületben van a cseh köztársasági elnök rezidenciája, protokolláris fogadások termei, állami és közhivatalok, múzeumok. A komplexumnak több mint ötven része van: várudvarok, templomok, terek, tornyok, árkádok, utcák, kapuk, szökőkutak, királyi szőlők stb.
A Nepomuki Szent János-szobor domborművei
A negyed egyik legérdekesebb része az Arany utcácska. Ez a város egyetlen utcája, amely esetében fizetni kell, hogy végigsétálhassunk rajta. Mindössze 11 ház alkotja, melyek a valamikor a várat védő 22 katonának épültek. Van egy legenda, mely szerint az egyik király később tudósokat telepített a házakba, hogy rájöjjenek az aranycsinálás titkára. Kétszáz éve Ulhe bácsi házikójában hatalmas robbanás történt. Az öregúr meghalt. Amikor megtalálták, egy sárga követ szorongatott a markában, melyről később kiderült, hogy színarany. Senki sem tudja, hogyan került akkora aranytömb a szegény emberhez, ezért sokan úgy vélik, hogy valóban rájött az aranycsinálás titkára. A kis házak ma múzeumként működnek. Korabeli fegyvereket, használati tárgyakat, ruhákat mutatnak be bennük.
Lőportorony
Az óváros főtere a Hradzsin tér. Ezen a részen éltek a jobbágyok, akik a vár lakóit szolgálták ki. Később reneszánsz palotákat és egy templomot emeltek a kunyhók helyére. A teret az idők folyamán kettéosztották. Az egyik része maradt tér, a másik egy palota díszudvara lett. A téren minden órában díszes őrségváltást tartanak. Két kevésbé ismert, de annál érdekesebb torony is van a várnegyedben. A Daliborka-torony börtönnek épült a nemesek és az arisztokrácia elítéltjei számára, később mások is töltötték itt büntetésüket. A torony egy fiatal katonáról kapta a nevét, aki az első elítélt volt. Bűne az volt, hogy egy jobbágynak segített elkerülni a büntetést. Néhány kínzóeszköz még ma is a toronymúzeumban van. A Mihulka-lőportorony volt a vár legerősebb bástyája, de leégett még az első ostrom előtt. Később az aranycsinálók rendezték be benne laboratóriumukat, végül pedig a lőpor tárolására használták. Néhány szőlőtőke él a várdomb lejtőin. A X. század óta termesztenek szőlőt a várban. Szent Vendel szőlője a legöregebb szőlőskert az országban, és az innen származó borok a legdrágábbak.
Táncoló ház
A várnegyed legöregebb épülete a Szent György-bazilika. Az ezeréves templom homlokzatán nem látszik a kora, belül viszont egy valódi időutazásnak lehetnek tanúi a hívők. Mégsem ez a legismertebb templom Prágában, hanem a Szent Vitus-székesegyház. A cseh királyok koronázási templomát 1344-ben kezdték építeni, és csak mintegy 600 év után, 1929-ben lett kész. A 125 méter hosszú és 33 méter belmagasságú, legszebb cseh templom szíve a Szent Vencel-kápolna. Több mint 1000 drágakő mögött pihen egy kis kamrában a cseh korona és a koronázási ereklyék. A széfet hét kulcs egyidejű elfordításával lehet kinyitni. Négy kulcs a cseh közjogi méltóságoknál van, kettő egyházi vezetőknél, egy pedig Prága polgármesterénél. A székesegyház harangtornyában 96 méter, illetve 287 lépcső magasan van a város egyik kilátója.
Prága lakosai legelőször a várdombot népesítették be, később a folyó két partját is. 1000 év alatt így lényegében három városrész alakult ki, és ezek mára Prága óvárosainak számítanak. A vár alatti részt a helyiek Kisoldalnak hívják, mivel ez a kisebb, folyóparti óváros. Ez a város bohém negyede, itt vannak a legautentikusabb cseh kiskocsmák, de a kormányépületek is. A negyed központja a Malostranské náměstí a Szent Miklós-templommal. Itt van a világ egyik legnagyobb festménye. A Szent Miklós megdicsőülése mennyezetfreskó 1500 m2-es. Kisoldal egyik kisutcája is világhírű. A Prága legszűkebb utcája alig fél méter széles, ezért jelzőlámpa működik mindkét végén, mivel két ember nem fér el egymás mellett.
Szent Vitus-székesegyház
A város harmadik leglátogatottabb negyede az Újváros. Ez is megannyi érdekes és értékes, felfedezésre váró épületet tartogat. A várból jól látszanak az Újváros toronyépületei. Az egyik, minden turista által fotózott torony az Óvárosi téren álló Orloj. Az óratorony a világ harmadik legöregebb óratornya, de a legöregebb olyan, amely működik is. 1410-ben építették. Azóta napközben minden egész órában előjön az óraszerkezetből a 12 apostol, körmenetben végigvonulnak, utánuk pedig egy kakas kukorékolása jelzi az egész órát. A téren magasodik az 50 évvel korábban épült városháza tornya és a Týn-templom 80 méter magas tornyai is. A Lőportorony a valamikori városkapu helyén épült, és szintén Prága egyik nevezetessége. Ugyanúgy az óvárosi hídtorony is, mely az Európa Legszebb Hídtornya címmel büszkélkedik. Valamikor diadalívként használták, mivel a királyok gyakran áthaladtak alatta.
A Vencel tér, az úgynevezett táncoló ház, a mozgó szobor, az Újvilág, a Petřín-domb, a Moldva szigetei, Prága sárga pingvinjei, az Éhségfal, a prágai Eiffel-torony, a zsinagóga, a szebbnél szebb kertek és paloták, a végeláthatatlan utcák labirintusának felfedezését Önökre bízom, a Károly híd történetéért pedig olvassák el ITT.
Fényképezte: Czékus Borisz