Pillantás a Tisza mélyébe

Pillantás a Tisza mélyébe

A zentai Tisza Mentőcsapat a folyónak a szerb—magyar határtól Óbecséig terjedő szakaszán fejti ki tevékenységét, mely kiterjed az eltűnt személyek felkutatására, őrjárat biztosítására, különféle rendezvények felügyeletére, a meder tisztítására a strandok körül, valamint a növény- és az állatvilág megfigyelésére.

A csoport az elmúlt időszakban leginkább azért került a figyelem középpontjába, mert tagjai részt vesznek a tavaly novemberben eltűnt zentai középiskolás lány keresésében.

A hivatalos közlemény szerint Vitéz Barbara 2016. november 25-én, 22 óra körül két barátjával a zentai hídon tartózkodott, és onnan, mintegy tíz méter magasságból a hideg folyóba zuhant. Mivel a teste még nem került elő, a szülei nem hiszik el, hogy a kislány a Tiszába veszett, ezért a keresés kibővítéséért küzdenek.

A Tisza Mentőcsapat a zord időjárás miatt negyven nap után, január 5-én kénytelen volt felfüggeszteni a kutatást. Mivel a folyó huzamosabb időre befagyott, majd a jégzajlás, az erős áramlatok és nem utolsósorban az érvényben levő hajózási tilalom okozott gondot, a keresést csak február 27-én sikerült folytatni. A szünet utáni első vízre szálláson én is részt vettem. A Nada nevű hajót a tulajdonosa, a zentai Zoran Milosavljević kormányozta, a megfigyelést Baranyi Nándor képzett vízimentő és búvár, valamint Raško Ramadanski, a zentai múzeum archeológusa végezte, aki jómaga is tagja a szervezetnek.

Miután a mentőcsapat tagjai beüzemelték a 3D-s szonárt, melyet az ópazovai egyesület bocsátott rendelkezésükre, és sikerült leküzdeni a folyó erős sodrását, a délelőtti órákban a Tiszavirág kikötőtől a folyón felfelé a hídhoz indultunk. Útközben a műszer működését igyekeztek megértetni velem, a laikussal, aki ráadásul nem vagyok éppen a műszaki dolgok szakértője.

Megkerültük a hídlábat, majd lassan csorogtunk visszafelé a bánáti oldalon. Az ekránon tisztán láttuk a Tisza fenekét, a meder mélyén levő dolgokat, melyek a legtöbb esetben nagyobb ágak vagy fatörzsek, esetleg hordók. A szakemberek elmondták, ha valami gyanúsat észlelnek, kinagyítják, szkennelik a felvételnek egy-egy részletét, majd alaposan megvizsgálják, átkutatják a területet. Ilyesmire ezen az úton nem került sor, de a csapat a következő napokban is folytatta a kutatást, melynek feltételeit az önkormányzat és a rendőrség segítségével teremtik meg.

— A Tisza Mentőcsapat 2013 decemberében alakult meg. Tagjai korábban is sokszor dolgoztak a Tiszában eltűnt személyek felkutatásán, de ahhoz, hogy ezt törvényesen végezhessék, szükségessé vált a civil szervezet bejegyzése. Kezdetben főleg búvárok alkották, akik a vízimentésre is továbbképezték magukat, viszont később olyan személyek is csatlakoztak hozzánk, akik szeretik a Tiszát, és segíteni kívánják a munkánkat — mesélte később egy kávé mellett Baranyi Nándor, a csoport vezetője. — Mindenkinek van munkahelye, ezt önkéntességi alapon, a szabadidőnkben csináljuk. A munkánkat jelentősen megkönnyíti és felgyorsítja az új mentőhajó, melyet tavaly a tartományi kormány és Magyarkanizsa község támogatásával sikerült megvásárolni. Természetesen még számos dologra van szükségünk ahhoz, hogy gond nélkül járőrözhessünk, illetve eleget tegyünk a mentési feladatoknak. A sok apróságon kívül kellenek például téli búvárruhák, reflektorok, távcsövek is, továbbá trailer a hajónk szállításához, és nem ártana egy saját háromdimenziós szonár sem, merthogy a mostanit csak kölcsönbe kaptuk.

Nándor elmondása szerint folyamatban van az engedély megszerzése, hogy a Tisza Mentőcsapat külföldre is mehessen segíteni. Az önkormányzathoz két projektumot adtak be, melyekkel emléket állítanának az előző két zentai hídnak: az 1873 és 1902 között létező fahídnak és az 1908-ban forgalomba helyezett, majd 1941-ben aláaknázott és felrobbantott vashídnak. Egyébként mindkettő maradványai még mindig ott vannak a folyóban.

Raško Ramadanski archeológust elsősorban a Tiszában levő leletek érdeklik.

— Egy sajátos világ alakult ki a Tisza alján azokból a tárgyakból, amelyek eltérő történelmi korszakokból származnak. A zentai csata után maradt tárgyak kiemelése már évek óta tart, az érdeklődők hamarosan megtekinthetik a témát feldolgozó kiállítást. Emellett tudunk három elsüllyesztett hajóról, két német uszályról és egy magyar folyami cirkálóról is, sőt, Szanád magasságában állítólag egy német vadászgép maradványai nyugszanak a hullámsírban. Ezeknek a feltérképezése azért is fontos, mert hatással lehetnek a hajózási útra, emellett viszont a környezetet is veszélyeztethetik, hiszen nem egyértelmű, hogy milyen anyagok találhatóak rajtuk, bennük. Felvetettem azt az ötletet is, hogy a Tisza Mentőcsapatnak a hódok megfigyelése és az élőhelyük szeméttől való megtisztítása lehetne az új környezetvédelmi programja.

Beszélgetőtársaim elmondták, a működési területükön az idén is többször átvizsgálják majd a strandok környékét. A fürdőzők el sem tudják képzelni, mi minden került elő eddig a vízből: az üvegcserepeken, flakonokon kívül olyan nagyobb méretű tárgyak is, mint például egy kerékpár vagy egy elromlott mosógép. Jó volna, ha ebben a tevékenységben a községek támogatnák a mentőcsapat lelkes tagjait.


A szerző felvételei

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

A kukorica jegyében
Riport
„Magyarul vagyunk otthon”
Riport
Facebook

Támogatóink