A francia belügyminiszter a politikai ellenfeleit vádolja

Megbénították Párizs közlekedését az üzemanyagadó emelése ellen tüntetők. A Champs-Élysées sugárúton barikádot is építettek, a rendőrség könnygáz és vízágyú bevetésével próbálta feloszlatni a tömeget. A francia belügyminiszter a szélsőjobboldalt vádolta az erőszak miatt. A tüntetőket jobb- és baloldali pártok is támogatásukról biztosították, a mozgalom azonban semmilyen politikai képviseletet nem fogad el. Franciaországban egy hete tartanak a tiltakozó akciók az üzemanyag adójának emelése miatt. A tüntetők eddig autópályákon, forgalmasabb útkereszteződésekben, benzinkutaknál, repülőtereknél, pályaudvaroknál és olajfinomítóknál építettek úttorlaszokat, néhány nappal ezelőtt pedig meghirdették eddigi legnagyobb akciójukat, Párizs elfoglalását.

Macron egyre népszerűtlenebb

Macron népszerűsége ismét csökkent. Az adatok már egy tendenciát mutatnak, mely szerint a franciáknak mindinkább elegük van az elnök politikájából. A legújabb közvélemény-kutatást a Journal du Dimanche megbízása alapján az Ifop készítette. A francia elnök támogatottságát vizsgáló felmérés már azután készült, hogy elkezdődött a közelmúlt egyik legnagyobb tüntetéssorozata. Az üzemanyag árának emelése azért következett be, mert Macron növelte az üzemanyag után fizetendő környezetvédelmi adó mértékét. Az Ifop adatai elképesztőek: a franciáknak mindössze 4 százaléka „nagyon elégedett” Macron teljesítményével, 21 százalékuk pedig „elégedett” az elnök politikájával. Az elégedetlenek tábora óriási: 34 százalék „többnyire elégedetlen” és 39 százalék „nagyon elégedetlen”. Az előző elnök produkált hasonló adatokat: François Hollande a hivatali idejének ugyanebben a szakaszában 20 százalékon állt, vagyis ennyien vélték előnyösnek a politikáját. Nicolas Sarkozy ugyanekkor még 44 százalékon állt.

Csökken a világgazdasági növekedés üteme

A világgazdasági növekedés lassulását jelzi az elkövetkező két évre a párizsi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) a prognózisában. A tanulmány szerint a növekedés legfőbb motorját, a lakossági fogyasztást rövid távon makrogazdasági intézkedések és a foglalkoztatás javulása támogatja. A makrogazdasági politika azonban hosszabb távon a szigorítás felé fordul, emellett a kereskedelmi ellentétek elmélyüléséből származó feszültségek, a nehezebbé váló hitelfelvételi kondíciók, valamint az olajár emelkedése egyre erősödő ellenszelet kelt a növekedéssel szemben. Az OECD kiemeli a kereskedelmi ellentétek elmélyülésének már most is érzékelhető hatását a világkereskedelmi forgalomra, mely a tavalyi 5,2 százalék után az idén 3,9 százalékkal, jövőre és 2020-ban pedig 3,7 százalékkal növekszik majd. Az OECD prognózisa szerint a fékező hatások miatt az elkövetkező két évben 3,5 százalékra lassul a világgazdasági növekedés az idei 3,7 százalékról. Az előző, a tavaszi prognózisában a szervezet az idei érve 3,8 százalékos, 2019-re pedig 3,9 százalékos világgazdasági növekedést jelzett előre. Ezen belül a G20-ak GDP-növekedése mindkét évben 3,7 százalék lesz az idei 3,8 százalék után. A májusi prognózisban az idén 4,0 százalék, jövőre pedig 4,1 százalék növekedést jelzett az OECD.