Oktatási ügyek a fókuszban az MNT ülésén

Oktatási ügyek a fókuszban az MNT ülésén

A Magyar Nemzeti Tanács pénteken megtartotta 36. rendes ülését, melyen 97 pont szerepelt napirenden, kettő kivételével mindegyiket elfogadták.

A mandátuma végén járó tanács nagyobb viták nélkül folytatta le pénteki ülését. A munkát csupán az a két előterjesztési pont lassította, amelyet Tari István tanácsnok sürgősségi eljárásban nyújtott be. A vajdasági magyar közösség alapérdekeinek képviseletéről Szerbia európai uniós csatlakozási folyamatában megnevezésű határozatjavaslatot tizedik alkalommal terjesztette a tanács elé. Különösebb változtatások nélkül, banális és alaphibákat tartalmazva, annak ellenére, hogy a javaslat problémás részeit már az előzőekben szóvá tették tételről tételre — fogalmazott Hajnal Jenő. Ezzel kapcsolatban az MNT elnöke hangsúlyozta, hogy a tanács nem léphet túl hatáskörén, és nem fogadhat el olyan határozatjavaslatot, amely nem más, mint egy megvalósíthatatlan, látszólag szép, de valójában üres vagy inkább abszurd kívánságok listája, melynek egyetlen célja a számonkérés a jelenlegi Magyar Nemzeti Tanácstól és annak elnökétől.


Szalai Attila felvételei

— A javaslat első pontja a tanács feladatának azt irányozná elő, hogy minden új jogszabályba be kellene építeni Szerbia alkotmányos kötelezettségét a szerzett nemzeti kisebbségi jogok szintjének fenntartására és gyakorlati alkalmazására. Ugyanakkor a határozatjavaslat megfogalmazója nem teszi fel a kérdést, hogy ha már maga az állam legmagasabb szintű jogi aktusa, az alkotmány szavatolja az egyes jogokat, akkor azok beépítése a nála alacsonyabb jogszabályokba mivel fogja előmozdítani jogi érvényesítésüket. Minden egyes jogszabálynak összhangban kell lennie az alkotmánnyal és a becikkelyezett nemzetközi megállapodásokkal, ha pedig ez nem így lenne, akkor indítványozható az alkotmánybíróságnál az ilyen jogszabályok alkotmányosságának felülvizsgálata. Azon túl, hogy ez a követelmény értelmezhetetlen, még lehetetlen is, mert a Magyar Nemzeti Tanács nem törvényhozó testület. A tanácsos azt is követeli beadványában, hogy a tanács hozzon új választási törvényeket, melyekbe beépíti nemcsak a számarányos politikai részvételt, de még a részarányos foglalkoztatás elvét is, olyan helyeken is, ahol szó sincs választásról, csupán foglalkoztatásról, munkavállalásról. Követeli egy új, a népképviselők megválasztásáról szóló törvény meghozatalát is, amikor a képviselőház mint az egyetlen és legfelsőbb törvényhozó hatalom megválasztását nem is törvény, hanem közvetlenül maga az alkotmány szabályozza. Szeretné, ha a Magyar Nemzeti Tanács törvényt hozna nemcsak a magyar nyelv hivatalos használatáról, de szabályozná a szerb nyelv latin betűs írásmódjának egyenrangú használatát is a szerb anyanyelvűekre vonatkozóan. Követeli azt is, hogy módosítsuk a rehabilitációról szóló törvényt, továbbá azt is szeretné, ha határozatban megállapítanák a szabadkai Népszínház befejezésének végső időpontját, mert szerinte csak ez akadályozza a beruházás további lefolyását. Ezenkívül még sok mást is, amit még az államhatalmi jogosítványokkal rendelkező szervek sem tudnak elvégezni, nemhogy a Magyar Nemzeti Tanács vagy annak elnöke. A tanácsos továbbá ezzel a javaslattal számonkért olyan dolgokat is az MNT-től, amelyek már rég megvalósultak. Ha elrugaszkodunk ettől az álomvilágtól, akkor láthatjuk, hogy az MNT képviselve volt minden olyan folyamatban, amelyben törvényes jogkörét gyakorolhatta. Helytállt, és meggátolta, hogy olyan döntések szülessenek, amelyek károsak lettek volna a közösségünkre. Többéves érdekérvényesítésünk eredményeképp elértük azt, hogy megkérdeznek bennünket, hogy meghallgatják, megfontolják és elfogadják véleményünket. Az ilyen és hasonló követelőzéssel pedig csupán csak azt érnénk el, hogy minden hitelességünket elveszítenénk, minden esélytől megfosztanánk a jövőben a Magyar Nemzeti Tanácsot, hogy védhesse a magyarok érdekeit a Vajdaságban, hogy az mindenkorra ki legyen zárva az ehhez hasonló folyamatokból, és elérhetnénk akár azt is, hogy semmi kihatása ne legyen a Magyar Nemzeti Tanácsnak a sorsunkra és életünkre — mondta el felszólalásában Hajnal Jenő.

Tari István a felsorolt érvek után felszólalásában arra kérte a Magyar Nemzeti Tanácsot, hogy szavazza meg a javaslatát.

— Egyes politikai pártok azt gondolják, hogy csicskáztathatják, ellenőrizhetik, és pénzmosodává alakíthatják át a Magyar Nemzeti Tanácsot. Sokkal fontosabb feladatunk van annál, mint hogy önfeljelentést végezzünk, mert amikor nem vehetünk részt az igazi döntéshozatalban, akkor tulajdonképpen csak becsapjuk önmagunkat, és ötleteket adunk elnyomóinknak — mondta Tari István.

Több képviselő hangot adott felháborodásának, Tari ugyanis beadványában sértő megjegyzéseket tett a tanács, illetve az elnök munkájára. Ezzel kapcsolatban Tari hangsúlyozta, hogy a politika megosztó tevékenység, erre a hangnemre pedig szerinte azért volt szükség, hogy keményebben tudják ütköztetni az érveket. Hajnal erre reagálva elmondta, hogy a megosztó tevékenység megfogalmazásával Tari rátapintott a lényegre, eddig is erről szólt a politizálása, hiszen a négy év alatt részéről egyszer sem került előtérbe az együttműködés, mert ha láttatni akarta magát, akkor csak a megosztottság kialakításával tudta azt elérni, a Magyar Nemzeti Tanácsnak pedig nem a megosztottságról kellene szólnia, hanem a magyar összefogás megteremtéséről.

Az MNT ülésén egyébként elfogadták a magyarkanizsai Cnesa Oktatási és Művelődési Intézmény 2019. évi munkatervét, valamint a magyarkanizsai Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpont munkáltatói kollektív szerződésének meghosszabbítását. A tanács jóváhagyta számos oktatási intézmény iskolaszéki tagcseréjének és igazgatóválasztásának eljárását is, továbbá mintegy 40 oktatási intézményben — 26 általános és 14 középiskolában — a 15 főnél kisebb létszámú magyar tannyelvű osztályok megnyitását. Megszavazták a szabadkai Bosa Milićević Közgazdasági Középiskola, a zombori Közgazdasági Középiskola, valamint az óbecsei Közgazdasági és Kereskedelmi Iskola átképzésre, pótképzésre és specializációra vonatkozó beiratkozási tervét is, továbbá jóváhagyták a diákotthonok előzetes kollégiumi ranglistáit. A tanács két tankönyvről is szavazott: jóváhagyta a Matematika című tankönyvet és feladatgyűjteményt az általános iskola ötödik osztályosai számára, valamint az Anyanyelvápolást a hetedikeseknek.

A végrehajtó bizottság döntésének jóváhagyásával a tanács megszavazta Bús Csabát a magyarkanizsai József Attila Könyvtár igazgatójának, továbbá határozat született Törökbecse, Zombor és Begaszentgyörgy települések kapcsán az utcák elnevezéséről, az Inđija Községi Nemzetek Közötti Viszonyügyi Tanácsba pedig tagnak szavazták meg Detelényi Józsefet.

Tari István másik sürgősségi eljárásban beadott indítványát szintén elvetették, mely a zombori Bieliczky Károly Városi Könyvtárban történt felmondásokra, illetve a Zomborhoz tartozó falvakban eddig működő fiókkönyvtárak leépítésére vonatkozott, hiszen a kérdéses indítvány hatályon kívül helyezésének határideje már bő egy éve lejárt, így az indítvány elfogadásának semmilyen jogi következménye nem lett volna. Hajnal Jenő elmondta, hogy a Magyar Nemzeti Tanács jogi szakszolgálata még annak idején megtette a szükséges lépéseket az ügy rendezése céljából, továbbá kapcsolatba lépett a tartományi illetékesekkel és Zombor város polgármesterével a hosszú távú tartós megoldás érdekében. Ebben a felállásban a Magyar Nemzeti Tanácsnak ez volt az utolsó előtti ülése a nemzeti tanácsi választás előtt.

Képgaléria

Cikkünk további képei

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

35-ből 30
Belpolitika
Facebook

Támogatóink