Nyeregbe, biciklisták!

Nyeregbe, biciklisták!

De kik is azok a biciklisták? Mi is azok vagyunk? És ti is, ők is? Vagy főleg csak ők? Esetleg mindenki más rajtam kívül?

Az Újvidéki Színház decemberben mutatta be Lénárd Róbert rendezésében — Svetislav Basara Feljegyzések a biciklistákról című regénye alapján — a Fáma a biciklistákról című zenés metahorrort a történelem végéről, ahogyan ezt a színlapon olvashatjuk. S már az első néhány percben egy rokonszenves, nagy káosz rajzolódik ki a szemünk előtt.

Lénárd Róbert első rendezése az Újvidéki Színházban a Neusatzer cabaret volt, a Részeg tárgyalás a második, a Fáma a biciklistákról pedig a harmadik. A regény borzasztóan kaotikus, s ezt a káoszt csökkentette a csapat Lénárd vezetésével egy kicsit kisebb káoszra, melyben a közönség megtalálhatja a maga értelmezési pontjait, azokat az üzeneteket, amelyeken elgondolkodik, amelyeket hazavisz vagy éppen ott hagy a színházban. De ez nem volt könnyű munka. Elég, ha csak azt vesszük figyelembe, hogy az előadásnak nagyon sok különböző korban élt vagy nem élt szereplője van. Kitalált és valóságos személyek, hús-vér és fekete-fehér lapokról leugrott nyomozók, királyok és Freud. S ez csak egy kis csokor Basara szereplőiből.

Eleinte nem értjük, hogy mi köze van Sherlock Homlesnak és dr. Watsonnak a biciklistákhoz, hogyan kerül Sigmund Freud a képbe, ki az a Randa Károly király, és hogyan kapcsolódik ebbe a biciklis őrületbe. És jönnek a többiek: Hertha Mayer és fia, Ernest, Józef Kowalski és Randa Károly párja, Grosman majordómusz. Egy kicsit olyan érzésünk lehet, mint ha egy mesekonferencián volnánk, ahol sok mesefigura közös gyűlésen vesz részt, és előadja kutatását. Herbert Mayer próbál segítségünkre lenni, és kibogozni a szálakat, ő az, aki irányítja a figyelmünket és a szereplőket. Ameddig képes rá. A végén ugyanis ő is elveszti a józan eszét. A biciklisták kikészítik. De ne rohanjuk ennyire előre.

A fő kérdés maga az összeesküvés. Az evangélikus rózsakeresztes biciklisták ugyanis egy összeesküvés-elmélet tervezői és gyártói. Teljes az anarchizmus. De mi is a tervük? Nem más, mint egy óriási tébolyda létrehozása. Basara regényében 22 millió elmebeteg számára készítik, ekkora volt a regény megjelenésekor Jugoszlávia lakossága. Lénárd Róbert viszont ezen változtatott egy picit.

— A világ széthullóban van, ez az állapota. Csak fragmentálisan ragadható meg. Ezt nem Basara állítja, hanem a szövegnek a szétszórtsága. Egyvalamit változtattam meg.

A biciklistáknak van egy vágyálmuk: fel akarják építeni a nagy tébolydát, mely 22 millió elmebeteg „tárolására” alkalmas. A regény megjelenésének idején a 22 millió Jugoszlávia lakosságszáma volt, én pedig ezt 742 millióra változtattam, mert jelenleg ennyien élnek Európában. De egyébként Basara is beszél a regényben Európa pusztulásáról. Amikor Európát emlegetjük a darabban, az mind az ő szövege. Egy kicsit talán kitágítottuk az értelmezését. Egy nagyobb entitás, ideológiai tér is szétesőben van — mondja a rendező.

De ki is az manapság, aki összeesküvés-elméleteket gyárt? Hát mi mindannyian. Kitaláljuk, miért visznek el valakit az ufók; hogy mikor és ki miatt tör majd ki a harmadik világháború; hogy ki az oka a globális felmelegedésnek és annak, hogy alig vannak már jogaink, de még azokkal sem élünk. Hát a biciklisták ezt megoldják helyettünk, azaz most már elég csak rájuk mutogatnunk. Ők a hibásak mindenért. Leveszik a vállunkról a felelőskeresés terhét. Mindeközben pedig szép lassan arra is rájöhetünk, hogy mi mindannyian az evangélikus rózsakeresztes biciklistákhoz tartozunk, és nem másokra mutogatunk, hanem a tükörben látható arcképünkre. Az előadás szereplői maguk is egy picit olyanok, mint ha éppen a nagy tébolydából szabadultak volna. Mindegyiküknek van egy kis tikkje. De ami biztos: fanatikusok, anarchisták, mindenen kívüliek. És némelyikük még csak nem is létezett.

Az előadást dalbetétek szakítják meg, fülbemászóak, jó a szövegük: egy elénekelt levél Freudhoz, egy közös buzdító dal. Azt gondolhatnánk, hogy egy ekkora káoszban már csak a dalok hiányoznak. És azt hiszem, valóban hiányoznának is, ha nem volnának. Káoszmusical.

A hozzávetőlegesen háromszáz oldalból álló regény szerzője, Svetislav Basara is látta a darabot, melyet Lénárd Róbert három hónapos munkával adaptált színpadra. A hírek szerint a szerző meg volt elégedve a végeredménnyel.

Nyeregbe tehát, kedves olvasók, azaz nézők, azaz biciklisták, és indulás az Újvidéki Színházba, ahol a többi biciklistával is találkozhatunk. Ők pedig: dr. Herbert Mayer — Huszta Dániel, Randa Károly király — Mészáros Árpád, Grosman majordómusz — Gombos Dániel, Sigmund Freud — Elor Emina, Ernest — Szilágyi Áron fh., Hertha Mayer — Figura Terézia, Sherlock Holmes — Ferenc Ágota, Watson — Pongó Gábor, Józef Kowalsky — Szalai Bence fh. Adaptáció és dalszövegek: Lénárd Róbert, díszlet és jelmez: Árva Nóra m. v., zeneszerző: Kovács Adrián m. v., színpadi mozgás: Crnkovity Gabriella.


Olvasd el Lénárd Róberttel készített interjúnkat is:
„A közönség és a színház együtt nevelődik — legalábbis remélem”

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

A Körhinta és a Bánk bán Belgrádban
Színház
  • 2018.11.17.
  • LXXIII. évfolyam 46. szám
A végzet asszonya(i)
Színház
Facebook

Támogatóink