Nézz körül: az EU már itt van

Nézz körül: az EU már itt van

Ajvár, néptánc, bábok, barokk oltárképek, kerékpározás, kosárlabda, interaktív vízkísérletek.

Hogy mi a közös bennük? Mindegyik rendezvény az Interreg—IPA Magyarország—Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében valósul meg. Szeptemberben és október elején mi is belekóstolhatunk az uniós sokszínűségbe, hiszen az éves Európai Együttműködési Nap köré szerveződő rendezvénysorozat színes és ingyenes programokat kínál határon innen és túl.


Népművészet és kultúra mint turisztikai attrakció: ajvárfőzés Deszken — FOLKcoolTOUR

Kézművesajvárt főztek a magyarországi Deszken, ahol virágzik a szerb kultúra. A FOLKcoolTOUR projektum keretében a szabadkai talentumosok is bemutatták, mitől szép a magyar tánc. Baján a CommonHeritage projektum egyik állomásaként kiállítás nyílt a XVIII. századi barokk festő, Falconer Ferenc restaurált oltárképeiből — a szabadkaiak már megcsodálhatták, hogy dr. Korhecz Papp Zsuzsanna keze nyomán miként kel újra életre egy gyönyörű alkotás. A hétvégén Ásotthalomról Palicsra kerékpároztak a bringázás szerelmesei, bemutatva, hogy az OPTI-BIKE projektum keretében megépülő kerékpárút miként kapcsolja össze a határrégióban élő embereket.


Közös örökségünk: Falconer-kiállítás Baján

Még heteken át tart a program, Szabadkán megtekinthetőek a szegedi Kövér Béla Bábszínház előadásai, megérkezik városunkba a határ menti régió öt színházának bábgyűjteményéből válogatott bábszínházi vándorkiállítás, bemutatják a zsinagógáról készített, első nyomtatott turisztikai információs kiadványt, és a határrégió tizenkét településéről érkező csapatok részvételével kosárlabdatornát tartanak a 2005—2006-os korosztálynak a Majsai Úti és a Sonja Marinković Általános Iskolában. A határ túloldalán is színes programokkal készülnek, részletekért kattintsanak az Interreg-ipa-husrb.com honlapra!


Kerékpárral a határon át — OPTI-BIKE

— Az Interreg—IPA Magyarország—Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program az Európai Unió 2014—2020 időszakra vonatkozó pénzügyi keretrendszerének az előcsatlakozási eszközbe (IPA) tartozó egyik kezdeményezése — részletezi Viktor Tunić, a program közös titkárságának vezetője. — Az Európai Területi Együttműködésként is ismert Interreg olyan szakpolitika, amely az uniós régiók közötti regionális különbségek csökkentését, a kohézió erősítését és azok optimális gazdasági fejlődését célozza meg olyan mindennapi életből vett kérdések kezelésével, mint a közlekedés, az oktatás, az energetika, az egészségügy és a környezetvédelem. Az említett célokat az Interreg közös programok, projektumok és hálózatok keretében való együttműködéssel, valamint az egymástól való tanulásra ösztönzéssel kívánja elérni. Az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA) egyike az Interreg három uniós szakpolitikai eszközének, mely az uniós régiók és országok — ez esetben Magyarország —, illetve az előcsatlakozó országok — ez esetben Szerbia mint előcsatlakozó ország — közötti együttműködést támogatja.

* Hány közös projektum fut jelenleg? Melyik a legnépszerűbb programcél?

— Jelenleg 72 közös projektum fut a programunkban, melyek a következő átfogó programcélok (úgynevezett prioritástengelyek) köré csoportosulnak: határon átnyúló vízgazdálkodási és kockázatmegelőzési rendszerek színvonalának javítása (23 pályázat), a határon átmenő forgalom akadályozó tényezőinek csökkentése (10 pályázat), idegenforgalmi és kulturális örökségi együttműködés ösztönzése (143 pályázat) és a KKV-k versenyképességének erősítése innovációvezérelt fejlesztéssel (89 pályázat), tehát a legnépszerűbb az idegenforgalmi és a kulturális örökségi együttműködés ösztönzése.


Színház és gyerekek: bábkiállítás Szegeden — THEATRO

* Mely szerbiai régiók, települések a legaktívabbak?

— A programterület a magyarországi Csongrád és Bács-Kiskun megyékből, valamint a következő szerbiai régiókból áll: Nyugat-Bácska, Észak-Bácska, Dél-Bácska, Észak-Bánát, Közép-Bánát, Dél-Bánát és Szerémség. Nehéz különbséget tenni a szerbiai régiók szereplése között, valamennyiből sok pályázat érkezik, és a nyertesek arányában sincs igazán különbség egyik vagy másik térség javára. Általánosságban megállapítható, hogy jól szerepelnek a szerbiai régiók.

* Hányadik generációja a jelenlegi a magyar—szerb határon átnyúló együttműködési programoknak? Mi szűrhető le az eddigi tapasztalatok alapján?

— Ez a negyedik generáció. A Jó szomszédok a közös jövőért jelmondat jegyében a program egy stabil és együttműködő régió kialakítását, valamint a határtérség általános életminőségének javítását támogatja. Lehetővé teszi a két ország szervezetei közötti gazdasági együttműködést, felkarolja a közös identitást, a határtérség kulturális és történelmi örökségét, valamint hozzájárul környezeti fenntarthatóságához és biztonságához. Az Interreg—IPA CBC Magyarország—Szerbia Program a 2007 és 2013 közötti időszak uniós pénzügyi keretrendszerében végrehajtott Magyarország—Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program folytatásának tekinthető. Minden eddigi programozási időszak valamennyi pályázati kiírására sokszoros érdeklődés mutatkozik a pályázói oldalról. A program költségvetése időszakról időszakra folyamatosan nő, a jelenlegi, azaz a 2014—2020-as periódusban 76 616 474 euróból gazdálkodik, melyből az uniós támogatás összege 65 124 000 euró.


Éjszakai streetball Hódmezővásárhelyen — CB BASKET

* Laikus, átlagpolgári szemmel óriási projekttámogatási összegeket kapnak a szervezetek, ám mindebből kevés kézzel fogható dolog születik — több a képzés, a rendezvény, a kiadvány, mint például a hasznosnak tartott infrastrukturális fejlesztés, az életszínvonal tekintetében mérhető eredmény. Megalapozottnak tartja-e ezt a közvélekedést?

— Ez a kérdés valóban gyakran felmerül. Az a helyzet, hogy ez a program — ahogyan azt a beadott pályázatok célonkénti megoszlása is tükrözi — nem elsősorban az infrastrukturális fejlesztéseket állítja középpontba. Természetes, hogy ezek a projektumok a legkézzelfoghatóbbak és legismertebbek, hiszen például egy határátkelőhely esetében (mint amilyen az Ásotthalom és Királyhalom közötti) nehéz látványos eredményt elérni. Mégis, nem csupán ezek a projektumok járulnak hozzá az életszínvonal növeléséhez, illetve a program céljainak eléréséhez. Ahhoz igenis kellenek a képzések, a rendezvények és a stratégiai tanulmányok, kiadványok is. Hozzá kell azonban tenni, hogy felismerve a jogos igényt a kézzelfogható eredményekre, a jelenlegi programban előtérbe kerül azoknak az elképzeléseknek a megvalósítása, amelyekről az előző időszakban tanulmányok, tervek készültek.

* Az európai együttműködés napja milyen múltra tekint vissza?

— Először 2012-ben rendezték meg mind az uniós tagállamokban, mind a szomszédos országokban. Azóta Európa-szerte ugyanazon a napon, szeptember 21-én, illetve annak környékén ünnepeljük az európai régiók és országok határokon átnyúló együttműködésének eredményeit.

A Közös Titkárság támogatja a program megvalósításáért felelős intézményrendszer további szereplőit saját feladataik ellátásában, valamint a potenciális pályázókat is, a leszerződött projektumok vezető kedvezményezettjeivel való rendszeres kapcsolattartás keretében pedig segíti a hatékony projektvégrehajtást a határ mindkét oldalán. Vezetője, Viktor Tunić Zentán született és Magyarkanizsán nőtt fel — ahogy mondani szokta — egy szerb—magyar projektum keretében, hiszen édesanyja magyar, édesapja szerb nemzetiségű. 2010-ig Vajdaságban élt, nagyon jól ismeri a régiót, ahol a Közös Titkárságban való elhelyezkedése előtt hat éven át foglalkozott pályázatokkal, így a pályázói oldalon szerzett tapasztalatokkal is igyekszik hozzájárulni a pályázók támogatásához és a program sikeres megvalósításához.  A Közös Titkársággal szervesen együttműködve a Közös Titkárság Antenna hozzájárul a KT-re átruházott feladatok végrehajtásához. A KT Antenna Szerbiában, Szabadkán van, ezzel is lehetővé téve a szerbiai partnerek számára a személyes konzultáció könnyebb megszervezését, valamint a kedvezményezettek helyi támogatását.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink