home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Nevetlenfalva
Tomek Viktor
2007.08.01.
LXII. évf. 31. szám
Nevetlenfalva

1920. június 4-e. Ez a dátum a mai napig keserűséggel tölti el a magyar szívet. 87 évvel ezelőtt ezen a napon írták alá a trianoni békediktátumot. A Magyarországra nézve tragikus békeszerződést a versailles-i Kis-Trianon palotában Bénárd Ágoston népjóléti miniszter és Drasche Lázár Alfréd lá...

1920. június 4-e. Ez a dátum a mai napig keserűséggel tölti el a magyar szívet. 87 évvel ezelőtt ezen a napon írták alá a trianoni békediktátumot. A Magyarországra nézve tragikus békeszerződést a versailles-i Kis-Trianon palotában Bénárd Ágoston népjóléti miniszter és Drasche Lázár Alfréd látta el kézjegyével. A diktátum, mely 1921. július 26-án vált kötelező jellegű nemzetközi okirattá, kimondta: az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, következésképp Magyarország területét 293 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. Ezzel a magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának a 38, nemzeti jövedelmének pedig a 67 százalékát. A magyarság egyharmada, mintegy 3,2 millió magyar is, az újonnan megvont határokon kívül került. Azóta a Délvidék, a Felvidék, Erdély, Muraköz, Bánság, a Zala megye nyugati pereme, a baranyai háromszög, a Kisalföld északi fele és Kárpátalja fölött más országok rendelkeznek.
A Trianon óta eltelt több mint 80 esztendő próbakő volt a nemzettesttől elszakított magyarok számára. A tét nem kevesebb volt, mint a megmaradás, a magyar kultúra és szellemiség életben tartása. Mondhatni, csodával határos módon ez jobbára sikerült is, hiszen a mai napig élnek magyarok ezeken a területeken.
Néhány héttel ezelőtt Kárpátalján személyesen is meggyőződhettem mindarról, amiről idáig csak a könyvekből vagy a sajtóból értesültem.
,,Gyakfalva'
A Nagyszőlősi járáshoz tartozó Nevetlenfalva nem tartozik azok közé a települések közé, amelyekről nap mint nap beszámolnak a híradások. Talán kissé megmosolyogtató a neve, de ha, kedves olvasóink, előveszik a térképet, akkor önök is megbizonyosodhat afelől, hogy valóban létezik ez a település Kárpátalján. Nevének külön története van. Hajdan Deákfalvának nevezték, azután a vidéken élő oláhok, akik az írni tudó embert ,,gyák'-nak mondták, Gyákfalvának keresztelték el. Később a nevét helytelenül írók hibájából, avagy a Zápolyák mesterkedése folytán a sokak fülét sértő Gyakfalvára változott. A falu átkeresztelésének a története így szól: egy parasztleányt egy arra lovagló kapitány tréfából megkérdezte: honnan jő. å elpirulva azt felelte: ,,Ejh! Nincsen annak a falunak neve!" A leánynak ez ügyes felelete az alispánnak a tudomására jutván, s eltöröltetvén a régi név, nyilvános rendelet folytán 1720-ban Nevetlenfalunak neveztetett.
Egyébként aki útnak indul Kárpátaljára, érdemes felkészülnie néhány szokatlan dologra is. A vámosok tarifája 20 euró vagy 3000 ezer forint. Aki nem fizet, azt egyszerűen nem engedik át a határon. A rendőrök többnyire 10 hrivnyával (ukrán pénznem) is megelégednek, de némelyek ennél többet is elkérnek. Az utak állapota változó, de inkább rossz, tehát csakis kifogástalan műszaki állapotban lévő járművel érdemes nekivágni. Este, főleg pedig éjjel nem tanácsos közlekedni, mert könnyen az útonállók áldozatává válhatunk. A tömegközlekedést mellőzük - de hát a legtöbb helyen nincs is. Például Aklihegyen már évek óta nem járnak a buszok. Egyébként az üzemanyag nagyjából feleannyiba kerül, mint Szerbiában, az élelmiszer is olcsóbb, az italért és a dohányáruért pedig negyedannyit kell fizetni, mint nálunk. A helybéliek kedvesek és segítőkészek.
Kevés az értelmiségi
Nevetlenfalva Batár és Öregakli között terül el, Nagyszőlőstől 30 km-re az ukrán-román határ mentén. Oroszi József, a település polgármestere elmondja, hogy a falu 1200 lelket számlál, ebből 1100 a magyar nemzetiségű. Vallási hovatartozása szerint római katolikusokra és reformátusokra oszlik a lakosság, a szórványban pedig görög katolikusok, sőt pravoszláv magyarok is élnek.
- Négy falu tartozik a nevetlenfalvi községhez: Batár, Aklihegy, Öregakli és Újakli - csaknem 4000 lélekszámmal, és javarészt kereskedelemmel foglalkoznak - mondja a polgármester, aki iskolai végzettsége szerint állatorvos. Az ottani kereskedelem nagyban hasonlít az ittenihez, mármint ahhoz a kereskedelemhez, melyet a határ közelsége kínál. Sokaknak ez az egyetlen jövedelemforrásuk.
Vannak, akik mezőgazdasággal foglalkoznak, de a szárazság és a silány minőségű talaj igencsak megnehezíti itt a gazdálkodást.
- Sokan zöldségféle-termesztéssel foglalkoznak, van ugyanis néhány konzervgyára a járásnak, ezenkívül rengetegen átjárnak a határon túlra vendégmunkásként dolgozni.
Négy óvodája van a községnek, 1945-től magyar tannyelvű általános iskolája, 1988-tól pedig középiskolája is működik magyar és ukrán tannyelvű tagozatokkal. A helybeli művelődési ház keretén belül sikeresen működik az Aranykalász dal- és táncegyüttes, melynek fennmaradásához a helyi zeneiskola biztosítja az utánpótlást.
- Élénk művelődési életet pénzszűke miatt nemigen lehet megszervezni. Nagyon kevés pénzből kell gazdálkodnunk, éppen hogy csak a bérére futja belőle az alkalmazottaknak.
A polgármester örömmel számol be róla, hogy a község minden falujában gázhálózat épült, viszont vízhálózata és szennyvízelvezető csatornarendszere még nincs minden településnek.
Oroszi József úgy véli, hogy Kárpátalján a legnagyobb gondot az értelmiségiek hiánya okozza.
- Kevés a főiskolát, egyetemet végzett ember. Ide olyan emberek kellenek, akik ismerik a nyelvet - mert sokszor nyelvi akadályokba ütközünk -, és képesek irányítani, vezető pozíciókra termettek. Nagyon fontos lenne, hogy fiataljaink megtanulják a környezetnyelvet. A mai napig a fiatalok úgy is le tudnak érettségizni, hogy egyáltalán nem beszélik az ukrán nyelvet. Ez hozzátartozik az állam tudatos kisebbségpolitikájához.
Nehéz a megélhetés
Seres Imre Feketeardón született, de feleségével, Margittal és két gyermekével, a 13 éves Ábrahámmal és a 11 éves Mártával évek óta Öregakliban él, gazdálkodik. Mintegy 5 hektár földjén kukoricát, búzát és árpát termeszt.
- Sokszor nem kedvez az időjárás, és a földjeink is elég rossz helyen vannak. Igyekszünk mindent megadni a földnek, jó vetőmagot vetni. Igaz, emellett kénytelenek vagyunk jószágot is nevelni, de abból magunknak is marad és a piacra is kerül. Pillanatnyilag két-két tehenünk, illetve borjúnk, 7 disznónk és mintegy 100 csirkénk meg tyúkunk van.
Imre minden nyáron az aklihegyi ifjúsági táborban dolgozik, és közben a családi gazdaságra is ügyel. Elmondja, hogy a nyári szezon 10-11 hétig tart, a táborban ez alatt az idő alatt mintegy 1200 gyermek és fiatal fordul meg.
- Ilyenkor minden egyes napra bőven akad munka. Ha éppen van villanyáram, akkor nincsen víz, és fordítva. A problémákat pedig meg kell oldani.
Öregakliban 450 lélek él, többségük mezőgazdasággal foglalkozik, önellátásra vannak berendezkedve, de többen vannak, akik a határból élnek. Sajnos, amióta vízumkényszert vezettek be, sok családnak kérdésessé vált a megélhetése.
,,A keserűség állapotában van most a magyar”
Aklihegy 5 km2 területű. A Gyulai-hegy oldalában fekvő falu 616 lakosának a 98%-a magyar. Itt termelték hajdan Ugocsa vármegye legjobb borait. Temploma 1994-ben épült, melyet a három felekezet közösen használ. Saját általános iskolája is van, melynek neve meglepő módon Aklihegyi Általános Iskola. Tóth Béla történelmet tanít, 12 évesen már a kolhozban dolgozott, mint mondja, a saját bőrén érezte, hogy valami itt nincs rendben körülötte.
- A történelem, a maga mivoltában, a végóráját éli, talán már be is végeztetett. A végletek világába élünk, ma már nincsenek konfrontációs vonalak, a nagy ideológiák megszűntek, trendekről lehet beszélni. Ha a klasszikus értékek mentén próbálunk mérlegelni, azzal nem megyünk semmire. A régi értékek kezdenek devalválódni, még itt nálunk is, és a céltalanság nem teremt időtálló erényeket.
Tóth tanár úr azt vallja, hogy a kárpátaljai magyar értelmiségnek egyszerre kell parasztnak, politikusnak és pedagógusnak lennie.
Véleménye szerint a vérzivataros idők elteltével a vasfüggöny mögött a magyar ember elveszítette egyik fontos tulajdonságát: a szókimondást.
- Ember, hát álljunk meg egy fél percre! Itt ez a mondat, nem tudok vele mit kezdeni - ilyen ma már nincs - mondja Tóth Béla. - Azt gondolom, hogy az értékek devalválódásának a következménye a szókimondás elvesztése is... Ha nem lesz közösségépítés, ha nem tudunk egymásra találni, ha továbbra is elbeszélünk egymás mellett, és ha az önjelölt vezérek nem állnak a sarkukra, akkor elveszünk. Tőkés László szavai jutnak az eszembe, aki a következőt mondta: emelkedjük a pártok fölé, próbáljuk meg pártonkívüliként megélni azt a valóságot, amit Isten szabott ránk és, amit mindenkinek viselnie kell.
A tanár úr szerint nagy baj az, hogy a magyarság nem próbál meg tanulni múltbéli hibáiból, nem tekint vissza. Például Trianonnal is ma már csak nagyon kevesen foglalkoznak.
- A keserűség állapotában van most a magyar, és a legfőbb felelősség a vezetőket terheli.
A helyzet azonban mégsem ennyire siralmas - fordít egyet a gondolaton a tanár úr -, hiszen ha figyelembe vesszük azt, hogy az utóbbi néhány században mennyi viszontagságon ment át a magyar nemzet, akkor egyértelmű, hogy bizonyos szempontból Isten előtt kiválasztottak vagyunk.
Kárpátalján hat napot töltöttünk, élményekben gazdagon tértünk haza a Vajdaságba.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..