Szabó Attila fotója

Katona József 1815 nyarán készült el drámájával, és egy példányát Kolozsvárra küldte, az Erdélyi Múzeum pályázatára, de még csak említésre sem méltatták. Kassán 1833-ban, Pesten 1839-ben kerül színpadra, a forradalmi előadás, mint ismeretes, 1848. március 15-én volt a Nemzeti Színházban. Az operai változat ősbemutatója 1861-ben zajlott le Pesten, szintén a Nemzetiben.
Erkel Ferenc Bánk bán című klasszikusa, nemzeti operánk újkori történetének meghatározó állomásaként, különleges rendezésben és tánckoreográfia kíséretében, tavaly nyáron debütált a Szegedi Szabadtéri Játékok közönsége előtt. A történet az Árpád-házi királyok korát eleveníti meg. II. Endre külföldi hadjárata alatt odahaza felesége udvaroncai fosztogatják az országot. A lázadó magyar nemesek hazahívják Bánk nagyurat, akinek feleségére szemet vetett a királyné öccse. Az opera zenei értékeire a világhírű tenorista, Domingo is felfigyelt, magyarországi fellépése alkalmával szenvedélyesen énekelte az előadás híres, Hazám, hazám című áriáját.
A Szegedi Szabadtéri Játékok idei évadának is méltó lezárása lesz Erkel Ferenc Bánk bánjának a bemutatója, ugyanis a szervezők szándéka szerint ezentúl Szegeden az augusztus 20-ai ünnepet mindig ez az előadás jelentené. A nemzeti ünnepen a darabot nemcsak a Dóm tér közönsége élvezheti, mert a szegedi Aradi vértanúk terén felállított óriáskivetítőn belépőjegy nélkül még többen láthatják a művet.
A Bánk bán világhírű magyar operaénekesek előadásában kerül a közönség elé augusztus 18-án és 20-án. A főbb szerepekben Kiss B. Attila (Bánk bán), Keszei Bori (Melinda), a bécsi Staatsoper sztárja, Wiedemann Bernadett (Gertrúd), Bede-Fazekas Csaba (Tiborc), Nyári Zoltán (Ottó), Gábor Géza (Petúr), Réti Attila (Biberach), Altorjay Tamás (II. Endre), Cseh Antal (Salamon mester) látható. Közreműködik a Szegedi Szimfonikus Zenekar, a Szegedi Szabadtéri Játékok Tánckara és a Szegedi Nemzeti Színház énekkara. Díszlet- és jelmeztervező Csík György, koreográfus és mozgástervező Duda Éva, karmester Kesselyák Gergely, rendező Szikora János.
Akik már tavaly is látták az előadást, azok tudják, hogy Csík György díszlettervező szimmetrikus színpadteret épített, középen fordított lépcsősorral. A lépcsők tetején kis plató van, ennek magasán hangzik föl a nevezetes Hazám, hazám és Melinda búcsújelenete. Keszei Borit boldoggá teszi Melinda szerepe, mert imádja Szegedet, a zenészeit, a közönségét. Mostanában sokat foglalkozik modern zenével, a bécsi filharmonikusok vonósnégyesével dolgozik. Szeged előtt áriaestje lesz Salzburg közelében.
Az erdélyi származású Kiss B. Atilla Bánk bánt több rendezésben és számos helyszínen, kőszínházban, szabadtéren és filmen egyaránt alakította Kolozsvártól Budapestig. Nem szoborszerű nemzeti hősnek formálja meg, hanem rokonszenves embernek. A közönség nem a bukásán kesereg, hanem a fájdalma hasít a szívekbe.
- A Bánk bán számomra sokkal több mint egy szerep. Életem része, művészi identitásom, ajándékba kaptam a Gondviseléstől. Tizenöt éve, szinte pályám kezdetével egyidejűleg találkoztunk először, és azóta minden alkalom, amikor magamra ölthetem a jelmezét, olyan, mint egy új találkozás a régi, igaz baráttal. Nagy örömöt jelent számomra és nemes kezdeményezésnek tartom, hogy a Bánk bánnal a szervezők szándéka a határon túliak megszólítása. Úgy gondolom, ez az opera képes arra, hogy a földrajzi határokat átlépve a vajdasági és erdélyi magyaroknak is különleges élményt nyújtson a nemzeti ünnepen - nyilatkozta a művész.