Tordai utcarészlet

Szerkesztőségünk pénteken, február 18-án a Tordai Művelődési Napok keretében élőújságot tart a településen. Előtte azonban odalátogattunk, hogy tájékozódjunk az ottani körülmények felől, és körülnézzünk, vajon a bánáti falucskában hogyan is telnek a hétköznapok. Az egykor hatezer lelket számláló Tordának ma mindössze ezerhatszáz lakosa van. Számuk rohamosan fogy, tavaly ugyanis mindössze hat keresztelőt és két egyházi esküvőt tartottak, a temetések száma viszont huszonöt volt.
- Ez a magas halálozási arány az egész Bánságra jellemző, Rábétól Fehértemplomig mindenütt a tordaihoz hasonló. Húsz-huszonöt évvel ezelőtt Torda egy viruló település volt, akkor még ötven-hatvan bérmálkozó volt itt - mondta Bogdán József plébános, aki tavaly augusztus elsejétől teljesít szolgálatot a faluban.

Élőújságunk helyszíne a tordai művelődési otthon

Sok az egyedülálló, magányos ember, akinek gyermekei, unokái a közeli városokban élnek, s csak nagyobb ünnepeken látogatnak a szülőfalujukba. De nemcsak az elnéptelenedés veszélye, hanem a talajvíz is sújtja a szorgalmas, vendégszerető emberek által lakott települést, és többek sok évtizedes munkáját veszélyezteti. Erről árulkodnak a szomorú látványt nyújtó repedezett falu házak, az udvarokat és a termőföldek hetven százalékát elárasztó talajból feltörő víztömeg. A tordaiak azonban a nehézségek ellenére sem törnek meg. Ebben nagy segítségükre van a hitük. A falu címerében is szerepel a katolikus templom, ezen a helyen ugyanis az egyháznak, a templomnak más falvakhoz képest sokkal nagyobb szerepe van.
- Olyan nagy elkeseredést nem látok a faluban. Az elmúlt húsz év alaposan megedzette az itt élő embereket, s nem veszítették el a reményt, habár a szívekben azért szomorúság lakozik. Az egyik szemünk sír, a másik meg nevet. Sír, mert szinte szó szerint siralomvölgyének látszik Torda, a másik pedig nevet, mert legalább kétszáz mosolygó arcú gyermek van a faluban. åk a mi kincseink, a falu népével együtt én is őnekik tudok legjobban örülni. Tizenhárom óvodás jár hittanra, s mindig arra gondolok, hogy őket talán nem éri majd annyi megpróbáltatás, mint amennyit bennünket ért az elmúlt évtizedekben. A gyerekek szívesen járnak hittanórára, és templomba is rendszeresen. Jövőépítők ők, ezért jó lenne, ha itt maradnának és itt építenék ezt a jövőt. De ha továbbtanulás céljából más településekre mennek, netán ott is maradnak, azt is meg kell értenünk - sorolja a plébános.
A falu iskolájában, az Ady Endre Általános Iskolában 140 magyar ajkú gyermek tanul. Kovács Zsuzsanna igazgatónő elmondta, hogy a tanulók évente több versenyen vesznek részt, rendszerint szép eredményekkel. A Tartományi Nagyberuházási Alap támogatásával hamarosan tornateremmel és négy új tanteremmel gazdagodik a tanintézet, s így lehetővé válik majd, hogy minden tagozaton egy váltásban, délelőtt folyjon az oktatás.
A helyi közösség vezetősége nagy erőfeszítéseket tesz a talajvíz lecsapolásáért. A múlt évben a tartományi vízgazdálkodási vállalat segítségével a tordai határban 15 km vízelvezető csatornát építettek, sőt a falu egy részén is. A községi illetékes hivatalnál bejelentették azt a mintegy 60-70 százalékos kárt, amelyet az elemi csapás okozott az értékeikben, de eddig még semmilyen határozat nem született ebben az ügyben.
- Egyes helyeken elhanyagolt állapotban voltak a csatornák, nem tisztítottuk őket rendszeresen. Ezért a helyi közösség támogatásával és összefogással menteni a menthetőt alapon utcáról utcára járva kitakarítottuk a vízelvezetőket. Az elmúlt években kiépült a központi vízvezeték-hálózat, a gázhálózat, elkészült a Torda és Udvarnok közötti aszfaltút. A tartományi gazdasági titkárság támogatásával épül a vadászotthonunk, valamint sor kerül a több mint kétszáz éves Nepomuki Szent János-templom külső felújítására is. Bővült a kápolnánk, a tartományi mezőgazdasági titkárság segítségével pedig az idén a piactér felújítását is tervezzük, valamint további vízelvezető csatornák kiépítését és a határutak rendezését is. Nagy szükség volna szennyvízelvezető hálózatra és szennyvíztisztítóra, azonkívül a művelődési otthont is tatarozni szeretnénk, a tetőterében vendégfogadó szobákat tervezünk kialakítani - sorolja az eredményeket és az elképzeléseket Szalma Valéria, a helyi közösség titkára.
A faluban nincs munkalehetőség, ezért nehezen marasztalhatók otthon a fiatalok. A legifjabb generáció visszatartása és a távozók hazacsábítása érdekében a helyi közösség munkahelyteremtésen fáradozik.
- A keserűvizet szeretnénk kiaknázni. Ez a helyi közösség egyik legfontosabb beruházása lenne. Két termálvízforrásunk van, s mind a termál-, mind a keserűvizet szakmai elemzésre küldtük, és kedvező visszajelzéseket kaptunk. Egy kisebb turistalétesítményt, egy fürdőt szeretnénk építeni, s ehhez várjuk a beruházókat, legyenek akár hazaiak, akár külföldiek. Nagy a veszélye annak, hogy munkalehetőség híján elfogynak a fiatalok, s akkor a falunk egyszer csak el fog tűnni - mondja Lázár Jenő, a tordai helyi közösség alelnöke.
A magyarországi (Kiskunfélegyháza, Balástya, Tiszaalpár, Bihartorda, Hódmezővásárhely, Mezőtúr) és a romániai (Újszentes, Zsombolya, Aranyostorda) testvértelepülésekkel együtt a határokon átívelő együttműködési IPA-program révén terveznek több elképzelést megvalósítani, de rendkívül fontosnak tartják a hazai testvértelepülésekkel (Pacsér, Bácsfeketehegy) és a szomszédos falvakkal való kapcsolatok ápolását, fejlesztését is. A sikeres IPA-pályázatok révén bizonyára több munkalehetőség nyílna, s ez megoldaná a fiatalok helyben maradásának a kérdését. Akkor a jövőjüket a falujukban építenék, vagyis ott, ahol a legnagyobb szükség van rájuk: saját szülőfalujukban.