„Aki szolgál, az kész az odaadásra, aki szeret, az odaadja magát, aki áldoz, magából ad a másiknak, és ezt a másik el tudja fogadni.”
Karácsony Sándor idézetét választotta mottójául október 20-ai ünnepi összejöveteléhez a fennállásának 25. esztendejét jubiláló, újvidéki székhelyű Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete (VMPE).
A Nemzeti ima, a szépemlékű együttműködők előtti néma főhajtás, a lelkipásztori áhítat, illetve a fiatal nemzedék soraiból sarjadó előadóművészi tehetségek bemutatkozását követően elsőként Nagy Margit, a VMPE elnökasszonya mondott köszöntőt. Tartalmi összefoglalót a tovaröppent huszonöt esztendő lényegesebb szakmai mozzanatairól.
— 12-en írtuk alá a belépési nyilatkozatot az alakuló ülésen 1993 októberében. A háborúban is végig kitartottunk, mert a munkatársaim hittek a céljainkban. Ma már a tagságunk létszáma megközelítőleg ezer. Többen átéltük a hatalom fenyegetéseit, a rendőrségi beavatkozásokat, az anyagi hátrányokat, a pénztelenséget. Nem nézte jó szemmel tevékenységeinket az akkori hatalom, és nem csupán az, hanem magyar részről is a támadások értek bennünket, mindez sok energiánkat emésztette fel. De átéltük azt is, hogy a gyermekeinkkel való foglalkozás nem volt hiábavaló, hogy még vagyunk a szórványban is, hogy az anyaország felkarolt és most is támogat. Neki köszönhetően működünk.
A folytatásban a meghívásnak közvetlenül és közvetett formában eleget tevő Kárpát-medencei magyar pedagógusi társegyesületek küldötteinek gondolatai következtek. Az anyaországi politikumot dr. Lőrinczi Zoltán, a Kárpát-medence magyar oktatásának fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára képviselte. Rendeltetésüknek megfelelően, méltó helyükre kerültek továbbá a Kárpát-medencei Magyar Pedagógusgyűrű Díj, valamint a hazai kollégáknak odaítélt Magyar Pedagógusgyűrű Díj példányai is.
Összefoglalónk nyomtatott és kibővített változatát lapunk október 24-i számában olvashatják.
Még több kép:▼