Négy évtizede a vizes élőhelyek nemzetközi listáján

Négy évtizede a vizes élőhelyek nemzetközi listáján

Március 28-án ünnepeltük a Ludasi-tó napját, negyven évvel ezelőtt ugyanis ekkor került a tó a ramsari egyezményben szereplő vizes élőhelyek nemzetközi listájára, amivel hivatalosan is védetté nyilvánították.

A jeles napról a hajdújárási Látogatóközpontban péntek délelőtt emlékeztek meg. Az eseményen a szabadkai Kizur István Általános Iskola tanulói közül száz alsós diák vett részt. Elsőként egy előadást hallhattak a Ludasi-tó élővilágáról, majd terepre vonultak, és mikroszkóppal vizsgálhatták a víz minőségét, figyelemmel kísérhették a rovarok ébredését, életre kelését, madárgyűrűzést tekinthettek meg, és információkat hallhattak bizonyos madárfajok fészkelésével kapcsolatban.

Dobó Márta, a Palics—Ludas Közvállalat igazgatója elmondta, hogy a természetvédelmet az alapoknál kell elkezdeni, így értelemszerűen a helyi lakossággal való kiváló viszony ápolása mellett igyekeznek a gyerekekkel is megszerettetni a természetet.

— Fontosnak tartjuk, hogy azok a fiatalok is megismerkedjenek a természet adta értékekkel, akik nem kerülnek vele kapcsolatba mindennap. Bízunk benne, hogy minél többen rájönnek, nemcsak a számítógép előtt lehet eltölteni az időt, hanem a természetbe is ki lehet jönni. Ha a gyermekek megszeretik környezetüket, akkor nagyobb az esélye annak, hogy felnőttkorban maguk is környezetvédővé válnak. Ha például száz tanulóból tíznek felkeltjük az érdeklődését a természetvédelem iránt, és középiskolai, majd egyetemi tanulmányai során is ezzel fog foglalkozni, akkor már megérte a munka és a befektetés — mondta Dobó.

Elsődlegesen a tó került védelem alá, majd az azt övező élőhelyek is. A védett terület kezdetben 593 hektárt tett ki, mára viszont csaknem 2000 hektáros. A fokozott természetvédelemnek köszönhetően a rezervátum egyre jobb állapotba kerül. A közvállalat tavaly kecskéket és szürke marhákat vásárolt, mely állatoknak a vizes élőhelyek visszaállításában veszik hasznát.

A ludasi illetékesek egyébként kiváló kapcsolatot ápolnak a Kiskunsági Nemzeti Parkkal, melynek szakemberei hasznos tanácsokkal tudnak segíteni.

— Igyekszünk átvenni és alkalmazni a magyarországi tapasztalatot azzal a céllal, hogy mihamarabb elmondhassuk, a tó ismét olyan, mint amilyen ötven évvel ezelőtt volt. Nem egy év, hanem évtizedek alatt került a jelenlegi állapotába, ezért a javulás sem egyik napról a másikra várható. Ha megállítjuk az elsődleges szennyező forrásokat, és hosszú távon eredményes megoldásokat találunk, akkor egyetlen apró lépés sem lesz hiábavaló — mondta az igazgatónő.

Az év folyamán 250 madárfaj (ebből 140 védett) tartózkodik hosszabb-rövidebb ideig a Ludasi-tavon. Emellett az észak-bácskai rezervátumban több ritka növény- és állatfaj is megtalálható.

Szabó Attila felvételei a hajdújárási Látogatóközpontban és a Ludasi-tó partján készültek.

Kép galéria

Cikkünk további képei

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Tanévnyitó a csantavéri iskolában
Szabadkai Napló
  • Kopasz Tamara
  • 2017.09.18.
  • LXXII. évfolyam 37. szám
Facebook

Támogatóink