A pedagógiai gyakorlat legidőszerűbb jelenségeivel, a tanítás során felmerülő nehézségek megoldási lehetőségeivel és a legfrissebb kutatások eredményeivel ismerkedhetett meg az a mintegy háromszáz pedagógus, aki a múlt héten részt vett az ÉMPE által szervezett továbbképzésen. A Szabadkai Nyári Akadémiát augusztus 11-e és 15-e között immár tizennyolcadik alkalommal tartották meg az Ivan Sarić Műszaki Középiskola épületében. Az előadássorozat részleteibe De Negri Ibolya, az egyesület elnöke avatott be bennünket. Amint azt elmondta, a magyar nyelvű oktatás színvonalát emelő pedagógus-továbbképzést a határon túli magyar régiókban a kezdetektől fogva a Magyarországon húsz éve működő Emberi Erőforrások Minisztériuma jóvoltából szervezik meg.

A konferencia keretében az ÉMPE – ugyancsak az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával megvásárolt – új székházát is felavatták. A Pedagógusháznak elnevezett épületben – melyben a többi között szakkönyvtár és csoportfoglalkozások megtartására alkalmas helyiség is a tanítók, tanárok rendelkezésére áll majd – a gyakorló pedagógusok közösségi helyét kívánják kialakítani. Az új funkcióval felruházott, egykori családi ház felújítása során eddig két irodahelyiség készült el, a jövőben pedig a többi épületrész renoválása is sorra kerül majd.

Az ötnapos rendezvényt hagyományosan augusztusban szervezik meg. A tanácskozás rangját emeli, hogy az előadók között minden évben kiváló hazai és külföldi szakemberek vannak. Az idén negyvenhatan fogadták el a meghívást, a részvevők között pedig több Kárpát-medencei hallgató is volt.

Az óvodapedagógusok, az osztálytanítók, valamint az általános és a középiskolai tanárok délelőttönként szakcsoportokban dolgoztak, délutánonként pedig plenáris előadásokat hallgattak. A szakcsoportok a magyar nyelv és irodalom, a matematika, a történelem, a természettudományok, a testnevelés, valamint a pedagógia témakörében nyújtottak szakmai felfrissülést a legújabb szemléletek ismertetésével. A megosztott tapasztalatok, kutatási eredmények által a vajdasági pedagógusok naprakész információkkal gazdagíthatták tudásukat, eszköztárukat. A konferenciának egyúttal közösségépítő szerepe is van, hiszen az egész napos csoportfoglalkozásokon, a közös programokon, a társas esteken a szakmai kérdések megvitatásán túl az emberi kapcsolatok is elmélyülhettek.

A szerbiai pedagógusokat az oktatási minisztérium öt éve kötelezi arra, hogy szakmai továbbképzéseken, szemináriumokon való részvétellel, különféle, tanórán kívüli aktivitásokkal, szakkörök szervezésével kreditpontokat gyűjtsenek. Az előírt száz pontból az oktatók egy ilyen jellegű, többnapos továbbképzésen huszonnégyet szerezhetnek.

A szakmai fórumokon egyebek között vita témája volt az a jelenség is, amelynek a tanügy a sok közül „csupán” az egyik „áldozata”. A vajdasági magyar családok tömeges elvándorlása miatt folyamatosan és drasztikusan csökken a magyar tagozatos tanulók létszáma, ami miatt sok pedagógus munkahelye válik kérdésessé. Az is gond, hogy a tanároknak — részben a rengeteg papírmunka, részben a tanterv túlzsúfoltsága és az egyéb nehezítő körülmények miatt — nem áll módjukban kellő figyelmet fordítani a sajátos nevelési igényű gyerekek inkluzív oktatására, illetve a kiemelkedő tehetségekre. Felmerült továbbá, hogy nálunk is egyre inkább indokolttá válik az oktatás reformja. A nyugati országokban alkalmazott gyakorlat az általános és a középiskolában nem a lexikális tudás gyarapítására, hanem az „életre nevelésre” helyezi a hangsúlyt. Az eszmecserén megfogalmazódott, a tanügyi dolgozók nehézségeire rámutató gondolatokat az ÉMPE az oktatási minisztériummal is ismertetni fogja.

A pedagógusok tehát naprakészen, a legfrissebb szakmai tudással felvértezve várják az évkezdést. Bízzunk benne, hogy a következő tanácskozások témája már az itt megfogalmazott szempontok alapján megreformált oktatási rendszer csiszolása lesz.