Tanácskozás a Halászcsárda teraszán - Szabó Attila fotója

A Külhoni Magyar Újságíró-egyesületek Konvenciója (KMÚEK) július 3-a és 6-a között Zentán tartotta meg harmadik közgyűlését. Az erdélyi, kárpátaljai, horvátországi, szlovéniai és vajdasági újságírókat tömörítő szakmai- érdekvédelmi szervezet mintegy harminc képviselője ezúttal a sajtószervek privatizációjának előnyeiről és buktatóiról, valamint a közszolgálati média helyéről és szerepéről cserélt véleményt.
Az első megbeszélést kellemes környezetben, a Tisza-parton levő Halászcsárda teraszán tartották. A megjelenteket Gyarmati József, a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének elnöke köszöntötte, majd a közszolgálatiság és a magánosítás témáját Klemm József, a Vajdasági Rádió igazgatóhelyettese vezette fel. A Kárpát-medencei helyzet vázolását hozzászólásával segítette Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője, Vincze Lóránt, a Scripta Kiadó Rt. vezérigazgatója, Zver Ilona, a Szlovén RTV magyar műsorokért felelős vezérigazgató-helyettese, Végi József, a Muravidéki Magyar Rádió felelős szerkesztője, dr. Csermák Zoltán, az MTV kiemelt szerkesztője, Kókai Péter, a Magyar Szó főszerkesztője és Németh Ernő, a Szabadkai Rádió magyar adásának felelős szerkesztője.
Az est hangulatát nemcsak a remek halvacsora, hanem dr. Burány Béla előadása is fokozta, amely a magyar népdalnak és népmesének a népszaporulatra kifejtett jótékony hatásáról szólt.
Az összejövetel folytatásában Havasi János, az MTV határon túli szerkesztőségének vezetője az együttműködési lehetőségekről, a kölcsönös kapcsolat szükségességéről, illetve hiányáról számolt be. Véleménye szerint az MTV-nek a magyar értékeket népszerűsítő nemzeti intézménnyé kellene válnia, amely sokkal többet foglalkozna a határon kívülre szakadt magyarokkal is, és nem befolyásolhatják a kereskedelmi szempontok. A jelenlévők részéről elhangzott az a javaslat, hogy a KMÚEK fogalmazza meg: az MTV miképpen mutatja be a határon túli kérdéseket, problémákat és álláspontját juttassa el az illetékeseknek.
A KMÚEK, amely 2005 májusában alakult és a külhoni magyar nemzetrészek jobb kölcsönös tájékoztatását, az európai színvonalú és magyar szellemiségű újságírás meghonosítását és a szakma hatékonyabb védelmét tűzte ki céljául, eddigi tevékenysége során bebizonyította létjogosultságát. Munkájával hozzájárul ahhoz, hogy a tragikus történelmi körülmények miatt az anyaország határain kívül rekedt nemzetrészekben tudatosodjon: nem magára hagyott és elszigetelt etnikai csoportként, hanem az egységes magyar nemzettest részeként folytathatják a fenn- és megmaradásért vívott mindennapi csatáikat. Mivel a vízumkényszer továbbra is jelentősen korlátozza a kárpátaljai és a vajdasági újságírókat munkájukban, a szakma képviselői a rendelkezésükre álló eszközöket felhasználva a továbbiakban is folyamatosan szorgalmazzák az emberek és eszmék szabad áramlásával összeegyeztethetetlen gyakorlat mielőbbi módosítását.
A közgyűlés részvevői zárónyilatkozatukban örömmel nyugtázták, hogy az anyaországi rokon szervezetek és a szakma érdeklődik a külhoni magyar újságírók iránt, de emlékeztetnek arra is, hogy megalakulásukkor a magyar politikum számos képviselője ígért hatékony támogatást, amelynek a gyakorlati megvalósítása mindeddig késik. Ezért felhívják minden illetékes anyaországi fórum figyelmét, hogy a jövőben az eddiginél nagyobb odafigyelést és anyagi támogatást kell biztosítani azoknak a határokon átívelő projektumoknak, amelyek a magyar--magyar összefogást eredményezhetik.
Az újságírókat fogadta Juhász Attila polgármester, Tari László helytörténeti kutató a város történelméről beszélt, de a csoport ellátogatott Bácskossuthfalvára, a 9+1 művésztelepre is. A település nevezetességei mellett megtekintették Csikós Tibor festő- és grafikusművész kiállítását is.
A tanácskozást a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete szervezte, támogatta a Magyar Nemzeti Tanács, valamint Kishegyes és Zenta önkormányzata.