A tordai gyógyvizet némelyek Jordán-vízként, mások Szent György-vízként emlegetik. A három kút egyikének a közvetlen közelében lakó Popovics Péter elmondta, a kút egykor a nagyapjáé volt. Azt ő is csak az elbeszélésekből tudja, hogy annak idején a közelben lakott egy tisztségviselő férfi, akinek felesége bőrbetegségben szenvedett. A tordai gyógyvíz azonban jótékonyan hatott a kezére, és meggyógyult tőle.
A kút szomszédságában lakó Téglási István is azt állítja, hogy hasfájás meg székrekedés esetén is segít a víz, normalizálja a bélműködést. Reggel és este jó meginni egy-egy pohárral.
Tordán már huzamosabb ideje azon fáradoznak, hogy rendezzék a falu jövőjét. Az egyik kihasználatlan lehetőség talán éppen a gyógyvízben rejlik, illetve a falu határában levő termálvízben. Az első lépéseket megtették, a víz kivizsgálása megkezdődött, és a nyárra a falu vezetői már valószínűleg tudni fogják a pontos adatokat.
A gyógyvíz történetéről Dobai János, Torda helyi közösség elnöke elmondta: 1923 óta, amikor rábukkantak a vízre, kisebb-nagyobb megszakításokkal palackozták is. 2000-től azonban el van hanyagolva a forrás és az épület is, ahol egykor az üvegbe töltést végezték. A falu vezetősége beruházókat próbál találni, akik kihasználnák a gyógyvíz adta lehetőséget a falu fejlesztése érdekében. Régebben a településnek csak annyi haszna volt belőle, hogy 20—40 embernek nyújtott megélhetést, viszont ennél sokkal jobban is ki lehetne aknázni ezt a vízforrást. A tervek szerint fürdőt építenének, van hozzá gyógyvíz és a falu határában termálvíz, ezt pedig magyarországi mintára ki kellene használni — mondja Dobai János.
Becslések szerint mintegy 10-15 millió eurós beruházásról lenne szó, melyet a helyiek még jó néhány év múlva sem tudnának megvalósítani, ezért külföldi befektetőkben bíznak.
Az elmúlt években a falu illetékesei több tanulmányt is készíttettek, és a település a tartományi energetikai titkárságtól megkapta azt a kizárólagos jogot, hogy kivizsgáltathatja, illetve majd fel is használhatja a termál- és a gyógyvizet, mely összetételének elemzését a begaszentgyörgyi önkormányzat pénzeli. Persze az illetékesek nem tudják, mekkora a kutak kapacitása, ezért a falu határában még számos próbafúrást kellene elvégezni, hogy megbizonyosodjanak róla, mekkora kincsük is van a tordaiaknak.
Az utóbbi időszakban több magyarországi és romániai befektetővel is folytak tárgyalások, mind ez idáig eredménytelenül, hiszen a tordaiak semmilyen adatot nem tudtak felmutatni a gyógyvízzel kapcsolatban.
A falu illetékeseinek egy 10-20 hektárnyi földterületen kialakított gyógyfürdőkomplexum az elképzelése. Ha kihasználnák a gyógyhatású és a termálvíz nyújtotta lehetőségeket, nemcsak munkahelyeket teremthetnének, hanem a jövedelem egy része is Tordán maradna. Emellett más tartalmakkal — vendéglátó-ipari létesítményekkel, kereskedelemmel — is meg lehetne tölteni az említett komplexumot, és ez már egyenes út a falusi turizmus fellendítése felé.
