home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Nádvágás ideje
Tóth Tibor
2006.02.08.
LXI. évf. 6. szám
Nádvágás ideje

Nagy iramban folyik a munka - Szabó Attila felvételeA Ludasi-tó, környékünk egyik legjelentősebb élőhelye 1977 óta nemzetközi védelem alatt áll. Télidőben az egyik legfontosabb gazdasági és természetvédelmi munkának a nád vágása, illetve aratása számít. A ludasiak már ősidők óta rendszerese...

Nagy iramban folyik a munka - Szabó Attila felvétele

A Ludasi-tó, környékünk egyik legjelentősebb élőhelye 1977 óta nemzetközi védelem alatt áll. Télidőben az egyik legfontosabb gazdasági és természetvédelmi munkának a nád vágása, illetve aratása számít. A ludasiak már ősidők óta rendszeresen végzik ezt a nem éppen könnyű munkát, hogy megtisztítsák kedvenc tavukat, valamint kereseti lehetőséghez is jussanak mostani, egyre kevesebb munkát kínáló világunkban.
Szombaton a ludasi iskolánál megrendezett aratóünnepségen Engi Péter, a ludasi helyi közösség elnöke kiemelte, hogy a Palics-Ludas Közvállalat, valamint a ludasi és a hajdújárási helyi közösség összefogásának eredményeként kezdték meg néhány héttel ezelőtt a tó tisztítását, melyből a helyi lakosság is igen nagy számban kivette részét.
- Arra törekedtünk, hogy minél több nádat kivágjunk. Ami gazdaságilag fontos, azt értékesítjük, de e munka legnagyobb eredményének a természetvédelem alatt álló tó megtisztítását és az emberek számára nyújtott munkalehetőséget tartom. Az időjárási feltételek kedvezőek, a munka a várt ütemben halad, s ha az elkövetkező napokban is kedvez az idő, akkor valószínűleg az utolsó húsz év rekordterméséről beszélhetünk majd - mondta Engi Péter. A helyi közösség elnöke kiemelte, hogy húsz éve nem volt ekkora munkaakció a tó környékén, és ez a lakosság összefogását dicséri.
Dragutin Miljkoviæ, a Palics-Ludas Közvállalat igazgatója elmondta, hogy a Ludasi-tó területén tíz hektáron már sikerült kivágni a nádat, és ez több szempontból is hasznosnak mondható.
- A régi nádat ki kell vágni, mert ha a tóban marad, akkor rothadni kezd, ez pedig bizonyos mérgező folyamatokat indít el, és felgyorsítja víz öregedését. Vajdaságban működik néhány feldolgozóüzem, melyben a nádból tetőt készítenek. Azáltal, hogy kivágjuk vagy elégetjük a nádat, elősegítjük, hogy a következő évben még jobb minőségű nádat kapjunk. Példaértékű együttműködést folytatunk a ludasi és a hajdújárási emberekkel, és ez tavunk jövője szempontjából rendkívül fontos - mondta Miljkoviæ.
Haskó István, a hajdújárási helyi közösség elnöke szerint a nádvágásban való tömeges részvétel bizonyítéka annak, hogy ez a nép a jég hátán is megél.
- Rendkívül nagy érdeklődés nyilvánult meg az idei munkaakció iránt, hiszen néhány nappal ezelőtt is jelentkeztek még nádvágók, de sajnos számukra már nem maradt hely - tudtuk meg Hajdújárás első emberétől.
A három éve alakult ludasi természetvédelmi csoport aktivistái is derekasan kiveszik a részüket a munkából.
- Fontosnak tartjuk, hogy mindazokat az embereket, akiknek szívügyük a természetvédelem és a Ludasi-tó, megpróbáljuk együtt mozgósítani, és úgy látom, sikerült is - mondta Kovács Gábor, a ludasi természetvédelmi csoport elnöke. - Néhány éve az időjárási viszonyok miatt csak rövid ideig lehetett nádat vágni, nem is igazán volt piaca a nádnak, így nem csoda, hogy az emberek leszoktak erről a tevékenységről. Éppen ezért külön örömmel tölt el, amikor végignézek a tükörsima jégen, és emberek sokaságát látom, amint szerszámokkal a kezükben azon szorgoskodnak, hogy szebbé tegyék mindannyiunk kedvenc tavát. A nád iránt most kielégítő a kereslet, tavaly még a másodosztályú nádat is értékesítettük. Jelenleg az első osztályú kévéjének az ára 1 euró körül mozog.
Gábor elmondta, hogy a természetbarát csoport tagjait nem az anyagiak vezérlik, ők minél szebbé, minél kellemesebbé szeretnék tenni a környezetet, hiszen tavasszal, amikor a nád sarjad, a fű zöldell, s az ember az iskolától lenéz a tóra, akkor leírhatatlan látványban van része, s rádöbben, hogy mekkora természeti kincsnek van a birtokában. Ezt pedig óvni, ápolni kell.
- A tó alsó részének nyolcvan százalékát már kitakarítottuk, a felső részen kicsit nehézkesebben megy a dolog, de a tizenöt főnyi csoportok hamarosan megbirkóznak azzal a résszel is. Az idén, ha minden jól megy, körülbelül négy-öt ezer kévét sikerül összesen kitermelni. Ez jót tenne a tónak és a termelőknek egyaránt - mondta Gábor.
A jégpáncéllal borított tavon sétálgatva óriási kévéket cipelő, kipirosodott arcú embereket látunk, amint jókedvűen fütyörészve végzik munkájukat, még a nádvágó kistraktor hangos berregése sem tudja őket kizökkenteni megszokott ritmusukból. Lakatos Erzsébet két hát óta reggel kilenctől délután négy óráig mindennap kint van a jégen.
- A kévéket rakom, s igazgatom a sablonba, melyet aztán a férfiak bekötnek. Ilyenkor máshol nem lehet munkát találni, itt pedig 80 dináros órabérben dolgozunk, még ebédet és meleg teát is kapunk - mondta Erzsébet.
A 18 éves Raffai Oszkár az idén ismerkedett meg a nádvágás tudományával, pillanatnyilag őt tartják a legfiatalabb nádvágónak Ludason.
- Mondhatom, hogy egyáltalán nem nehéz munka. Traktorral vágjuk a nádat, összekötjük, kihordjuk a partra, majd elvisszük a vásártérre, onnan pedig a vevőknek szállítják. A nádból eredő bevételt a Ludasi-tóra fordítják. Véleményem szerint ez nagyon humánus cselekedet. A minap egy kis kalandban volt részünk, a kistraktorunk alatt ugyanis beszakadt a jég, és csak nagy erőfeszítések árán sikerült kihúznunk a víz alól - meséli Oszkár.
A 76 éves Kocsmár János bácsi 10 éves kora óta ősztől tavaszig a tavon van, és kitartóan tisztítja a tavat.
- A földem a tóra dől, s hatvanhat éve kitisztítom nemcsak a földem végén lévő nádast, hanem még a szomszédom részét is. Amíg bírom erővel, csinálom, mert szeretem, s hálát adok a Teremtőnek, hogy ilyen természeti kincset adott nekünk, ludasiaknak. A nádvágás azonkívül mindig jó kereseti lehetőségnek számított, az első darab földemet a nádból kapott pénzen vettem meg - emlékezik vissza János bácsi, és szerényen mondja, hogy 1954-ben Ludason 2700, Palicson pedig 1200 kéve nádat vágott, e munka elismeréséül pedig dicsérőoklevelet kapott.
János bácsi ma is ügyel arra, hogy a portáján csakis tiszta, kiváló minőségű nád legyen.
- Kézi gyalázkával dolgozom, mert szerintem sokkal jobb munka végezhető vele, mint géppel, az ugyanis nagyon roncsolja a nádat, én pedig aratás közben szelektálom, és a rosszat azonnal kidobom. Nagyon leeresztették némelyek a vizet, a jövő évi nád már legalább négy-öt centiméterrel a jég fölött van, így aratáskor vigyázni kell, nehogy letapossuk az új hajtásokat. Úgy látom, hogy a fiatalokat sajnos nemigen érdekli ez a munka, de ha nincs akarat bennük, akkor talán jobb is, ha nem foglalkoznak vele - állapítja meg keserűen János bácsi.
Pedig utánpótlásra szükség van, hiszen ha nem istápolják, nem viselik gondját a tónak, tönkremegy. Reméljük, az ifjabb nemzedék tagjai számára példamutatásul szolgál az idősebbek szeretete, az a gondoskodás, ahogyan viszonyulnak a természet ajándéka, kedves tavuk iránt, és mindent megtesznek, hogy még nagyon sokáig környékünk egyik legszebb természeti csodája maradjon a Ludasi-tó.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..