A szerző felvétele

A kultúrház igazgatója, Horti László mindenekelőtt az amatőr színjátszó csoport munkáját hangsúlyozta. Annak a felfiatalított, lelkes csapatnak az igyekezetét, amely az elődjei szinte egy évtizednyi távolmaradása után meri vállalni a Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók Találkozóján való megmérettetést. A tizen-egynéhány fős trupp a legutóbbi, három felvonásos darabot a hazai közönség előtt közkívánatra kétszer adta elő, majd elvitte Muzslyára, Székelykevére és Hertelendyfalvára. Hátramaradt még számukra a községi/körzeti bírálóbizottság előtti bemutatkozás, illetve a fentebb említett vajdasági szemle április derekán Bácskertesen.

A felkészüléssel egyidejűleg kezdődtek meg egyébként az új színdarab olvasópróbái is. Bakator János osztálytanító ezúttal csak a rendezői szerepet vállalta, noha színészként is maradandót alkotott a legutóbbi, Kilencen, mint a gonoszok című Horváth Péter-produkcióban. A pedagógus választása most Szántó Armand és Szécsén Mihály ugyancsak három felvonásos, Paprikáscsirke című darabjára esett, melynek ősbemutatóját a debellácsi publikum a tervek szerint már a nyár folyamán láthatja. Mint megtudtuk, e nagy lélegzetvételű színdarabon kívül a társulat néhány rövidebb jelenettel is készül, mellyel nemcsak a falujában, hanem az anyaországi testvértelepüléseken, Balatonszabadiban, Nagyatádon és Hódmezővásárhelyen is fellépne. A torontálvásárhelyi „kultúrások” természetesen az idén is számítanak a nagybecskereki Madách Amatőr Színház látogatására, illetve a Tanyaszínház érkezésére.

Szó esett továbbá a magyar nóták és csárdások fesztiváljáról, ismertebb nevén a VIVE-ről, mely az idén tölti be aktív küldetésének huszadik évét. A több szempontból is kiemelt fontosságú és jelentőségű rendezvény sajnos már egy ideje különféle, ám főleg anyagi vonatkozású akadályokkal kénytelen szembenézni. A helyzetet nemritkán az úgynevezett nagy média közömbösségével is megfűszerezve egy „csöppet”. Mindennek dacára a fesztivál helyi szervezői remélik, az idén ősszel két napon át újra szól majd a nóta e dél-bánsági falucskában! A nótakedvelő, egykoron nagyközségként is nyilvántartott falu kultúrhajlékában, ahol télidőben mindmáig „égető” kérdés a fűtés! 

Ugyancsak új mozzanatnak számít a művelődési otthon hajdani citeraszakcsoportjának újraélesztési kísérlete. Megnőtt az érdeklődők száma a helyi általános iskola alsósai és felsősei között, és a meglévő, valamint az időközben begyűjtött hangszerek is felhúroztattak. A foglalkozásokhoz Szilágyi Zsuzsa ajánlotta fel a szakmai jártasságát, aki egykoron maga is tagja volt a citerazenekarnak.

A már bejáródott szekciók közül a József Attila Művelődési Otthon keretében a Kéknefelejcs énekcsoport, az irodalmi és a hagyományápoló szakcsoport, az iskoláskorú gyermekek népi tánccsoportja, illetve a vegyes kar is „hallatja hangját”.