A Szent Száva Általános Iskola

A bánáti Udvarnokon nemrégiben örömteli eseményen lehettünk jelen: a Jó Pajtás szerkesztősége és a törzsudvarnoki Szűcs Imre Udvarnoki Magyar Oktatást és Művelődést Fejlesztő Társulás szervezésében megtartották ugyanis a Szűcs Imre Gyermekversmondó verseny döntőjét. Nagy nap volt ez az 1200 lakosú falucska és a vajdasági magyarság életében is, hiszen a tartomány 17 településéről érkezett 77 versmondó, ha csak egy napra is, de a vers fővárosává varázsolta ezt a 35 százalékban magyarok által is lakott települést. Néhány éve nagyon kevesen merték volna remélni, hogy ebben a faluban lesz még édes anyanyelvünkön tartott művelődési rendezvény. Valamikor a Testvériség-egység Művelődési Egyesületben magyarok és szerbek együtt énekeltek és táncoltak, majd a 90-es évek háborús zivatarai közepette megszűnt az egyesület. A 90-es évek közepén eredménytelenül próbálkoztak az újjáélesztésével, 2009-ben már sikerrel jártak, ám a közös, magyar-szerb egyesület nem volt működőképes.
- Ekkor elhatároztuk, hogy egy külön magyar egyesületet alapítunk, s ebben óriási segítséget nyújtott Pál Károly, a feketicsi művelődési egyesület elnöke - mondta Nyerges Sándor, az udvarnoki Szűcs Imre Magyar Oktatást és Művelődést Fejlesztő Társulás, valamint a VMSZ udvarnoki helyi szervezetének alelnöke. -- Szintén neki és a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetségnek köszönhetően sikerült telket vásárolnunk, amelyen felépülhet a művelődési házunk. Az udvarnoki magyarság egy része először hitetlenkedve fogadta a hírt. Az épületet a helyi polgárok használhatják majd az eredeti rendeltetésén kívül lakodalmak, halotti torok és más rendezvények megtartására. Nincs a faluban olyan terem, ahol a lakosok összejöhetnének, szórakozhatnának. Jelképes összegért bérbe adnánk az épületet, és fellendülne a közösségi élet.
Támogatást hazai és magyarországi alapoktól, valamint pályázatok útján remélünk. A szponzorok és a szülők segítségével öt pár népviseletet már vásároltak a táncosoknak. A 90-es évek elején Udvarnokon magyar színjátszó- és néptánccsoport is működött, s az egyesület vezetősége reméli, hogy hamarosan újra több szakosztályban gyakorolhatnak a műkedvelők. Jelenleg az egyesület 20-25 aktív tagot számlál, a néptáncosokon kívül a kancsikások és a tordai Csipa Erika tanítónő vezetésével a versmondók is szorgalmasan dolgoznak, Gut Emília személyében pedig udvarnoki énekes is fellépett a Szólj síp, szólj elnevezésű vetélkedőn.
Mint a falvak nagy részében, így Udvarnokon is jelen van a munkanélküliség gondja. Korábban a lakosok fele munkaviszonyban volt, működött a helyi földműves-szövetkezet, sokan pedig a nagybecskereki szőnyeggyárban és olajgyárban keresték a kenyeret. Jelenleg a lakosság tíz százaléka dolgozik állami munkahelyen, a többiek mezőgazdaságból tartják el családjukat. Kisiparosokról már csak múlt időben lehet beszélni, s félő, hogy előbb-utóbb ez lesz a helyzet a fiatalokkal is, hiszen az iskola befejezése után elhagyják a falut, s aki egyszer elmegy, többet nem tér vissza. A földalatti gáztározó kiépítésével úgy tűnt, enyhülhet a munkanélküliség, ám a helybeliek közül mindössze egy-két ember kapott csak itt munkát.
A Szent Száva Általános Iskolában magyar tagozat nem működik.
- A magyar gyerekeket a szülők szerb nyelvű osztályba íratják. Több udvarnoki gyerek Tordára járt át magyar tagozatra, de az utazási nehézségek miatt most megszűnt ez a gyakorlat. A vegyes házasságban született gyerekek nagy része szintén szerb osztályba jár, mivel maguk a szülők is szerb tannyelven végezték az iskolát, így a saját gyerekeiket is szerb osztályba adják, hiszen magyarul nem tudnának nekik segíteni a tanulásban. Ezek a gyerekek egyaránt beszélik a magyar és a szerb nyelvet is, s nagy részük rendszeresen részt vesz az anyanyelvápoláson. Az óvó néni mindkét nyelven tanítja a legkisebbeket. Az idén hat magyar gyerek került ki az óvodából, de a szülők, a könnyebb középiskolai érvényesülésre hivatkozva szerb osztályokba íratták őket -- panaszolja Nyerges.
A tordai Csipa Erika anyanyelvápolást oktat az udvarnoki magyar gyerekeknek. Elsőtől negyedikig tizenegy diákkal foglalkozik.
- A gyerekek rendkívül lelkesek, szorgalmasak, felléptek a közelmúltban megrendezett szavalóversenyen, fogalmazásokat írnak, s különböző foglalkozásokon vesznek részt. Örülök, hogy a szavalóversenynek köszönhetően végre felfigyeltek Udvarnokra, bár úgy érzem, hogy mindezt már tíz évvel ezelőtt el kellett volna kezdeni - mondta a tanítónő.
Habár a település 35 százaléka magyar nemzetiségű, a legutóbbi választások alkalmával egy magyar képviselő sem került be a helyi tanácsba.
- A következő választásokon eltökélt célunk, hogy mi is bejussunk a helyi tanácsba. Legfőbb célunk egy kápolna építése az egyik katolikus temetőben, a gróf Čekonjić idejéből származó kastély felújítása, s természetesen a magyar kultúra további fejlesztése, új tagok toborzása lenne. Nagy probléma, hogy nincsenek zenészeink. Valamennyi rendezvényhez szükség van zenészekre, ahhoz pedig pénz kell. Néhányszor próbálkoztunk bálok szervezésével, de ha a belépő árába beszámoljuk a zenészeket és a terembérlést is, akkor az összeget az emberek túl nagynak találják, és távol maradnak a rendezvénytől. A művelődési házunk felépülésével olcsóbban rendezhetnénk meg az eseményeket, így több látogatónk lenne - mondta Nyerges.
Az udvarnoki magyarság még a legnehezebb időkben is, amikor még művelődési egyesületük sem volt, fennmaradt. Ma pedig, dacolva a nehézségekkel, bátran néznek a jövőbe, s tervezik a magyar művelődési élet fellendítését.