home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
MűsorszünetElsorvasztják a magyar tájékoztatást Nagykikinda...
Tóth Lívia
2006.05.10.
LXI. évf. 19. szám

MűsorszünetElsorvasztják a magyar tájékoztatást Nagykikinda községben?A nagykikindai Fekete László, aki 1981 óta, vagyis negyed évszázada foglalkozik újságírással, attól fél, hogy hamarosan az utcára kerül. Véleménye szerint a körülmények erre mutatnak, pedig a legnehezebb és legátkosabb időszakokat...

Műsorszünet
Elsorvasztják a magyar tájékoztatást Nagykikinda községben?
A nagykikindai Fekete László, aki 1981 óta, vagyis negyed évszázada foglalkozik újságírással, attól fél, hogy hamarosan az utcára kerül. Véleménye szerint a körülmények erre mutatnak, pedig a legnehezebb és legátkosabb időszakokat is sikerült eddig valamilyen módon túlélni. Pontosabban: nemcsak neki, hanem a községi tájékoztatásnak, a lapnak és a rádiónak, azon belül is a magyar nyelvű oldalaknak és műsoroknak. Most viszont az a helyzet, hogy már április 20-a óta nem hangzik el egyetlen magyar szó sem a nagykikindai rádióban.
- Több alkalommal megfordult a fejemben, hogy itt hagyom az egészet, mert amióta újságíró vagyok, azóta az az érzésem, mintha figyelnének. A kommunista világban úgy írtunk, ahogy lehetett, majd jött a nagy demokratizálódás, amikor - községi lapról, illetve rádióról lévén szó - minden attól függött, ki került hatalomra. Mint ismeretes, a legutóbbi választásokon a községünkben a vörösök és a kékek fölényesen győztek. Vannak dolgok, melyeket nem tudok lenyelni, nem akarok elhallgatni. Vallom, hogy ami megtörtént, arról írni kell, tetszik az valakinek, vagy sem. Természetesen, ha lehet, mindkét félnek a véleményét meg kell kérdezni, de még ezzel az alapelvvel sem ért egyet mindenki - tért rá beszélgetésünk kezdetén a közelmúlt eseményeire Fekete László. - Az állami alapítású lapok magánosítását ez év április 23-áig meg kellett kezdeni, illetve be kellett fejezni. A nagykikindai községi képviselő-testület március elejei ülésén határozatot hozott a Kikinda Informatív Központ Közvállalat - ide tartozik a rádió és a hetilap - átszervezéséről. A döntés értelmében a szerveződésből kivált a Kikinda Lapkiadó Közvállalat, azzal a feladattal, hogy a jövőben a Kikindske novine megjelentetésével foglalkozzon, amelynek van magyar oldala is. Minden kritérium nélkül kiválasztottak 18 embert, akik maradtak a rádióban, a többi 26-ot, köztük engem és a kolléganőmet is, akik eddig a rádió magyar műsorait készítettük, átdobták az új vállalatba. Tudva azt, hogy ez a lap hamarosan megszűnik. Igen, megszűnik, annak ellenére, hogy negyven éve kerül az olvasókhoz különféle neveken. Most éppen teljesen cirill betűs. Az újság tőkéje 88 ezer dinár, a vagyona négy-öt kimustrált számítógép, pár asztal, nyolc-tíz szék, vagyis eladásra a címen kívül nemigen tudnak mást felkínálni. Előre eldöntötték, ha nem veszi meg senki, akkor egyszerűen törlik a jegyzékből. Azzal senki sem törődik, hogy az említett 26 emberrel mi lesz? Mi vállaltuk és aláírtuk, hogy az új közvállalatban vezessenek minket, mert nem akartunk azonnal munka nélkül maradni. A lapnál továbbra is újságíró, szerkesztő vagyok, de nagy keserűségem, hogy a magyar oldalakat még tavaly nyáron a korábbi kettőről egyre csökkentették. A magyarázat az volt, hogy a nyári idényben kevesebb az esemény, az egész újságot 28 helyett csak 20 oldalon nyomtatják. Aztán jött a szeptember, és minden maradt a régiben. Követeltem vissza az oldalunkat, de arra hivatkoztak, nincs rá pénz. Én minden szerkesztőségi ülésen felvetem ezt a kérdést, sőt már azt is mondtam, vizsgáljuk felül: ha a községben 15 százaléknyi magyar él, akkor számoljuk ki, mennyi jár nekik a húsz oldalból. Ha fél oldalnyi, akkor annyi. Az igazgató nevetni kezdett, és azt válaszolta: ezért talán nem megyünk Hágába?
Bevallom, félünk, hogy ez a 26 ember az utcára kerül, mert a lap valószínűleg nem kap új alapítót, gazdát. Jelenleg, amíg a privatizációs folyamat be nem fejeződik, finanszírozza az önkormányzat. Ebbe a csoportba egyébként is azokat az újságírókat sorolták, akik másként gondolkodtak, vagyis ez jó alkalom lenne a velük való leszámolásra.
Hogy mi van most a rádióval? Ott, sajnos, a távozásunkkal megszűnt a magyar műsor. Pedig 15 éve létezett heti két alkalommal az egy-egy órás magyar adásunk. Minden csütörtökön 15 órakor sugároztuk a Horizont nevű tájékoztató, politikai jellegű magazint, vasárnap reggelenként pedig a faluműsort. Ezenkívül napi két alkalommal, délelőtt és délután mondtunk magyar nyelvű híreket. Menekültünk a fordítástól, igyekeztünk időszerű eseményekkel foglalkozni. Azt is a szemünkre vetették, hogy az önkormányzat munkájának nem szentelünk kellő terjedelmet. A községi képviselő-testület üléseiről mindig beszámoltunk, igaz, azt sem hallgattuk el, hogy az ellenzék milyen véleményen van. Valakik szerint ez már nem fért bele az objektív tájékoztatásba. Április 20-án, amikor az új szerződést megkaptuk, rákérdeztem a lapkiadó igazgatójára, hogy mi ketten most hova tartozunk, és mi lesz a rádióműsorokkal. Megerősítette, hogy mi az új közvállalat alkalmazottai vagyunk, és hozzátette, a rádió szerkesztője igyekszik megoldást találni, talán külső munkatársak alkalmazásával. Most mit várnak tőlünk? Minket onnan kirúgtak. Menjek és erőszakoskodjak, vagy könyörögjek, hogy szeretném folytatni a magyar műsorokat? Itt nem a kettőnk állásáról vagy a jövőjéről van szó, hanem közpénzekről és a szajáni, a kisoroszi, a töröktopolyai és a nagykikindai magyar hallgatókról, akik ugyanolyan adófizetők, mint a többiek. A magyarság még mindig retteg, nem értem, mitől! Már az elmúlt két hétben össze kellett volna hívnia a VMSZ-nek egy sajtótájékoztatót, de a beszélgetést szélesebb körben is el tudom képzelni. A három falusi helyi közösséget magyar ajkú falubírók irányítják, aztán itt vannak a művelődési élet, az iskolák képviselői, bizonyára van véleményük a történésekről. Hogy a hallgatóktól van-e visszajelzés, azt nem tudom, mert a rádióba azóta nem mentem be. Igen, az illetékesek arra hivatkozhatnak, hogy nincs, aki készítse a magyar műsorokat, de a tényállás az, hogy április 20-a óta nem hangzik el magyar szó a rádióban.
Talpai Sándor, a VMSZ nagykikindai községi szervezetének az elnöke a hét elején sajtótájékoztatót hívott össze, melyen kijelentette: egyre bizonyosabbá válik, hogy amióta a községben radikális hatalom van, azóta a magyar polgárok másodrendűvé váltak.
- Igazolja ezt a legutóbbi példa, a rádió magyar adásainak a megszüntetése. A magyar hírközlés elsorvasztása megengedhetetlen abban a környezetben, ahol kilencezer magyar él. Ezeknek a polgároknak azt a jogát vonták meg, hogy anyanyelven tájékozódjanak a legfontosabb kérdésekről. A VMSZ községi szervezete felhívja Kismárton Ottót, a képviselő-testület elnökét, hogy bizonyítsa a magyarságát, és lépjen ebben az ügyben. Követeljük, hogy a legrövidebb időn belől nyilatkozzon ezzel kapcsolatban, ellenkező esetben akár az utcára vagy a községháza elé is hívjuk a polgárokat a jogaik védelmében. A rádió magyar műsora szélesebb körben, az egész észak-bánáti körzetben hallható volt. Követeljük, hogy állítsák vissza a rádióban a magyar adásokat, a községi hetilapban pedig a két magyar oldalt. Nekünk nem az az érdekünk, hogy fordítások jelenjenek meg szerbről magyar nyelvre, ezért hozzanak létre megfelelő magyar szerkesztőséget.
Szeretném hangsúlyozni, hogy ez az önkormányzat nem becsüli a magyar nemzeti ünnepet sem, március 15-ét meg sem említették, és a magyar nemzeti zászló sem került ki a községháza épületére. Tovább folyik a magyar művelődési egyesületek háttérbe szorítása, nem kapnak eszközöket a működésükhöz, vagy csak nagyon keveset. Mindez a radikális hatalomnak azt a törekvését bizonyítja, hogy az itt élő kisebbségek sorsát még nehezebbé tegyék - mondta Talpai Sándor.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..