Munkaerőhiány? Nem munkanélküliség?

Munkaerőhiány? Nem munkanélküliség?

Az IT-szektorban nincs elegendő szakember

Legalább 20 000, de bizonyos becslések szerint akár 30 000 olyan szabad munkahely van Szerbiában, amelyet lehetetlen betölteni. Az IT-szektor ennyi embernek adhatna munkát, szinte azonnal, viszont nincs elegendő szakember. Pedig egyre többre lesz szükség, rohamosan fejlődik az ágazat. Bővült az állami képzés, és magánegyetemek is hirdetik a nagy lehetőséget. Kiemelkedően jól lehet ezzel keresni — a munkavállalónak, a munkáltatónak és az államnak is.


Szécsi Erdmann Elvira (Balázs Szilvia felvétele)

Már a középiskolákban vadásszák a jó informatikusokat, a főiskola, az egyetem végére pedig fel is szippantja őket a munkaerőpiac. Mármint azokat, akik itthon maradnak. Sokan ugyanis odébbállnak, főleg Szegeden és Budapesten érvényesülnek, pedig itthon sem rosszak a lehetőségek. Szécsi Erdmann Elvira, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat szabadkai fiókintézetének munkatársa azt mondja, nyilvántartásukban meg sem jelennek az IT-szakemberek.

— A munkaadók nem kötelesek nálunk meghirdetni a szabad munkahelyeket, ezért nem tudok teljes képet nyújtani a munkaerőpiaci helyzetről, de nyilvántartásunkban nincsenek IT-szakemberek. Rögtön találnak munkát, nincs idejük bejelentkezni. Az egyetemet sem fejezik be, máris megtalálják őket a munkáltatók.

Ugyanerről beszélt Fürstner Igor, a Szabadkai Műszaki Szakfőiskola igazgatója is. Az intézmény hallgatóinak többsége még azelőtt munkát kap, hogy befejezné tanulmányait.


Szenci Attila (Facebook)

Szenci Attilával egy nappal a diplomázása előtt beszélgettem. Neki már saját cége van, egyik évfolyamtársával nyitotta meg egy szabadkai IT-vállalat támogatásával.

— Intelligens rendszerek fejlesztésével foglalkozunk, felhőalapú számítástechnikai berendezésekkel, mint amilyen például egy intelligens öntözőrendszer, egy intelligens beléptetőrendszer, mely a világhálón át működik.

* Van erre kereslet itthon, vagy külföldre dolgoznak?

— Van kereslet itthon is, de a célközönség Európa.

* Nagy a konkurencia?

— Léteznek hasonló cégek, de saját terméket nem sokan fejlesztenek.

* Mennyire lehet ebből jól megélni?

— Ez külföldi fizetésnek számít — itthon. A vevőkör inkább külföldi, nálunk ez a legjobb lehetőség arra, hogy valaki jól éljen.

* Milyen az itthoni képzés?

— Ez egy tökéletes alap a karrier felé, de a világszínvonalat az ember csak úgy tudja elérni, hogy saját magát képezi.

Attila óvodáskora óta foglalkozik informatikával, hatévesen már számítógépes képzésre járt. És bár alig néhány hónapos a cége, partnereivel már most vadásszák a tehetséges középiskolásokat, hogy mire megerősödik a vállalkozás, legyen kivel dolgozni.

A Gazdasági Nyilvántartási Ügynökség adatai szerint az idén majdnem másfélezer IT-szolgáltatást nyújtó céget nyitottak Szerbiában, ez a szám azonban nem ad teljes képet, hiszen egyéb, marketingre vagy tanácsadásra bejegyzett cég is tevékenykedhet ezen a területen. Felmérések szerint az elmúlt években hihetetlen gyorsan növekszik az ország kivitele ezen a téren, tavaly elérte a 740 millió eurót, az elmúlt öt hónapban pedig meghaladta a 333 millió eurót. 2020-ra 1 milliárd euró a cél az állam szerint. Ez egyúttal azt feltételezi, hogy egyre több szakemberre lesz szükség, akár 50-100 000-re is. Képes-e ezzel lépést tartani az oktatás? Továbbra is a Szabadkai Műszaki Szakfőiskolán keresem a választ.


Fürstner Igor (www.vts.su.ac.rs)

— Sok minden tartozik az IT-szektorba — fejti ki Fürstner Igor igazgató. — Manapság majdnem minden tevékenység valamilyen informatikai hátteret igényel, ezért is fordulhat elő, hogy nincs elegendő szakember az információs technológiák szakmájában. Nem csak a „klasszikus” programozást értjük ezen, merthogy gépeket kell programozni, mindenféle adatokat kell valahol tárolni, rendszereket kell kezelni. Valamilyen szinten minden össze van kötve egymással, ezért információcsere szükséges, a berendezéseket programozni kell.

* A képzési rendszerünk követi az IT-szektor fejlődését, a munkaerőpiaci igényeket?

— Szerbia is felismerte a hiányt, és további hétszáz elsőéves hallgató számára nyújtott helyet az állami egyetemeken. Ha a mi intézményünket nézzük, akkor azt tapasztaljuk, hogy az információs technológia szakokon, melyeket népszerűen informatikának hívunk, eléggé szép számú jelentkező van, állami és önköltségen is nagyjából betöltöttük a szabad helyeket. Viszont azt kell mondanom, hogy ezt a szakemberhiányt nem fogjuk tudni megoldani csak azzal, hogy nagyon sok ilyen szakot nyitunk. Az a baj, hogy még a népszerű szakokon sincs túl nagy jelentkezés, mert egyszerűen nincs elegendő fiatal ember. Pedig ez az a terület, amely akár itthon is tarthatná a képzett fiatalokat, nagy lehetőség a vidék megtartóerejének növelésében.

* Átképzéssel pótolható-e a hiány? Hiszen az IT-szakma nagyon rétegzett.

— Valamennyire igen. Ebben az esetben specifikus szakmáról beszélünk, ahol fontos a modern technológia alkalmazása, így szerintem egy olyan személynek, aki az egész életét egy másik világban élte le, nehézséget okozhat egy ekkora váltás, vagyis hogy ezekkel az új technológiákkal és eszközökkel nagyon gyorsan olyan szinten megismerkedjen, hogy dolgozni tudjon. Nem azt mondom, hogy ez lehetetlen, de sokkal egyszerűbb annak, aki fiatal, aki ezzel nőtt fel, akinek ez a gondolkodási elve.

* Mennyire tudja a képzés tartalma követni a hihetetlen sebességgel pörgő, fejlődő infotechnológiát?

— A mi helyzetünk viszonylag szerencsés. Önálló, kis intézményként flexibilisek vagyunk, nagyon gyorsan tudunk döntéseket hozni, alkalmazkodni. Ha valahol bevezetnek egy új technológiát, mi már a következő tanévben alkalmazni tudjuk. Erre az akkreditálási folyamat is lehetőséget ad, évi szinten bizonyos százalékban módosítani lehet a tantervet. Vannak szabad tantárgyaink, melyeket azzal töltünk ki, ami éppen aktuális. A gazdasággal, mely ebben a szektorban tevékenykedik a környéken, nagyon jó a kapcsolatunk. Nagyon sok cég közvetetten vagy közvetlenül támogat, kisegít bennünket. A vállalatok bemutathatják nálunk, mivel foglalkoznak, hallgatókat toborozhatnak.


A nyitókép illusztráció: Pixabay.com

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

A nemzetmegtartó cserkészet
Riport
Toborzás, tevékenység, tervek
Riport
Facebook

Támogatóink