Mozgóképek bemutatkozása

Mozgóképek bemutatkozása

Mert Vajdaságban is vannak jó magyar filmesek. Van, aki már nem itt él, vannak, akik jönnek-mennek, vannak fiatalok és vannak idősebbek. Vannak, akikről nem is tudjuk, hogy tehetségesek, vannak, akikről nem is tudjuk, hogy vajdaságiak, és Magyarországon már ismerik a nevüket. Október 13-a a vajdasági magyar mozgókép napja.

1910-ben Lifka Sándor ezen a napon nyitotta meg Szabadkán az első filmszínházat, előtte vándormozit működtetett. Az idén is megünnepelték ezt a neves eseményt.

A vajdasági magyar filmgyártás alkotói között sok olyat találunk, aki mindmáig aktívan foglalkozik filmkészítéssel, a Középiskolások Szín- és Filmművészeti Vetélkedőjén pedig azzal is szembesülünk, hogy a fiatalok között is nagy divatja van a filmezésnek, hiszen ma már mindenki be tud szerezni egy kamerát, de akár mobiltelefonnal is készíthetünk mozit. Ezek között természetesen mindig kevesen vannak, akik a jövőben is ezzel szeretnének foglalkozni, de az igazán elhivatottak elérik, amit szeretnének.

Az idén öt településen, Szabadkán, Magyarkanizsán, Zentán, Zomborban és Újvidéken ünnepelték meg a vajdasági magyar mozgókét napját, és rendezték meg október 12-e és 21-e között azt a programsorozatot, amelynek keretében egy héten át vetítették vajdasági magyar alkotók filmjeit, illetve megkoszorúzták Lifka Sándor mellszobrát Szabadkán, ahol két estét tölthettünk rövid-, illetve dokumentumfilmekkel és azok alkotóival. Kortárs vajdasági műveket vetítettek, így a két Kovács, K. Kovács Ákos és Kovács István, valamint Andrej Boka, Goretić Péter, Csubrilo Zoltán, Bicskei Zoltán és Siflis Zoltán filmjeit is bemutatták.

Szabadkán az első esten a fiatal művészek rövidfilmjeivel kezdtek, az utolsó alkotás Litauszki János rendező Határúton című dokumentumfilmje volt. Az első három munka vizsgafilmnek készült, hiszen mindhárom alkotó Budapesten végzi filmes tanulmányait, és ennek a rendezvénysorozatnak köszönhetően Vajdaságban is meg tudta magát mutatni a közönségnek. K. Kovács Ákos Ha majd nagy leszek című kisfilmjének alapötletét egy igaz történet adta, a főszerepben Béres Márta látható. A legtöbb alkotás központi témája az elvándorlás volt, Kovács István kisfilmje, a Csúszópénz pedig egy remek, helyzetkomikumon alapuló mű volt. A rendező elmondta, hogy egy nagyon könnyen elkészülő filmről van szó, a munka pedig arról szólt, hogy ki milyen profi módon végzi a dolgát. Nem mélylélektani dráma, úgy kellett feldolgozni, hogy minden trükk működjön. „Három nap alatt forgattuk le, és három nap alatt össze is vágtuk.” Goretić Péter a Hagyaték című rövidfilmjében egy külföldre szakadt család két tagjának — a magyarul beszélő, halálos ágyán fekvő nagymamának és a magyarul már nem beszélő unokának — a történetét mutatja be.

A vajdasági magyar mozgófilm napját tehát az idén is méltó módon ünnepelték meg. Siflis Zoltán rendező elmondta, az idei vajdasági magyar filmes napokon kevesebb alkotás mutatkozott be, hiszen kevesebb film is születik, ami a nehéz körülményekkel magyarázható. Támogatásokhoz jutni is nehezebb volt, de mindenképpen dicséretes, hogy a gondok ellenére is készülnek filmek.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink