Mozgással egészségünkért

Mozgással egészségünkért

A hétvégén Zentán tartották meg a Magyar Egészségügyi Társaság és a vajdasági tagozata által megrendezett 21. konferenciát. Ezt a határon túli tudományos tanácskozást a mozgásszervi betegségeknek szentelték.

A vendégeket a házigazda, Farkas Emil sebész köszöntötte, valamint Zenta önkormányzatának nevében Lőrinc Csongor, majd a zentai kórház igazgatója, Vasas Mihály adott átfogó képet az intézmény múltjáról és jelenéről.

A Kárpát-medencében élő és a világ minden részére szétszéledt magyar ajkú orvosok, gyógyszerészek, egészségügyi szakdolgozók találkozóját a Magyar Egészségügyi Társaság elnöke, Kellermayer Miklós sejtkutató orvos nyitotta meg. Az előadásában párhuzamot vont a génszabályozás és a gyermekek lemondásra való nevelése között, és közös törvényi alapra helyezte. Kiemelte, hogy egy önimádó társadalomban nagy a baj, mert ott már gyermekkorban eluralkodott a gyűlölet. Közösségi felelősséget kell vállalni a gyermekek ébren töltött óráiért az óvodákban, az iskolákban és a családon belül. Emellett lemondásra, egészséges versengésre, a lelkükben hordott tehetség kibontakozására és szeretetre kell őket nevelni, mert a szeretet, a jó szó a lélek orvossága. A génszabályozásban is fontos a gátláslemondás, a sejtek differenciálódása a beágyazási helytől függően egy bizonyos funkcióra, melyet tökéletesen kell végezniük, szolgálva a többi sejtet.

Dr. Rosta István kaposvári tudománytörténész az egykori kultuszminiszter, Klebelsberg korát, munkásságát és a magyar egészségügyben vállalt jelentős szerepét mutatta be az előadásában. Gróf Klebelsberg Kuno 1875-ben született, haláláig, 1932-ig aktívan tevékenykedett mint jogász, politikus, vallás- és közoktatásügyi miniszter. Támogatta a Magyar Akadémia munkáját. Az ő nevéhez fűződnek az egyetemi építkezések Pécsett, Szegeden és Debrecenben. A munkálatok a klinikákkal kezdődtek, elsőként a gyermekklinikákkal és a szülészettel.

Dr. Füzesi Kristóf gyermeksebész tagja volt annak az orvosi gárdának, amelyik 1998-ban sikeres operációt hajtott végre Szegeden: szétválasztották a Temesvárból származó sziámi ikreket. Ma már mint emeritus professzor az egyetemi oktatás feladataiból veszi ki részét, a gyermekkorban előforduló ortopédiai problémákról beszélt. Az újszülötteknél nagyon fontos a korai diagnosztika és a helyes kezelés, különösen ha dongalábról vagy veleszületett csípőficamról van szó. Ha egy családban halmozottan fordul elő a csípőficam, a babánál a korai Pavlik-féle kengyel alkalmazásával sikeresen módosítható, és elkerülhető a műtét. Az iskola előtti rossz testtartást korrekciós gyakorlatokkal nagymértékben meg lehet változtatni, a lúdtalp kialakulását is el lehet kerülni, de fontos a jó, emelt lábbeli viselése. A púpos hát, a gerincferdülés is korrigálható idejében elkezdett gyógytornával és fűzők viselésével.

Dr. Somhegyi Annamária, az Országos Gerincgyógyászati Központ reumatológus szakorvosa a teljes körű iskolai egészségfejlesztésről beszélt, külön kiemelve az egészséges táplálkozás és a mindennapos testnevelés fontosságát, ezen belül is a speciális tartásjavítást és a kiegészítő testmozgást, valamint minden gyermek kiegyensúlyozott lelki fejlődését. Magyarország Alaptörvénye szerint „mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez”. 2012 óta Magyarországon jogszabály írja elő minden köznevelési intézményben a teljes körű iskolai egészségfejlesztést. A pedagógusokat külön programokon képezik ki erre, az egészségügy és az oktatásügy közösen segíti őket abban, hogy ezt a feladatot minél jobban végezhessék.

Dr. Mécs Zoltán, az Országos Baleseti Sürgősségi Intézet osztályos orvosa átfogó képet adott a felnőttkori mozgásszervi megbetegedésekről. Az átlagéletkor meghosszabbodásával, az egészségtelen, mozgásszegény életmód és a helytelen táplálkozás következtében, valamint bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként népbetegségről beszélhetünk. Ezek az elváltozások lehetnek degeneratívak, gyulladásos jellegűek vagy csontanyagcsere-zavarok következtében kialakultak. Minden esetben mozgáskorlátozással és fájdalommal járnak. Az ízületi megbetegedések leggyakrabban a kézfej ízületein, a csípőben, a térdben és a gerinccsigolyákban lépnek fel.

Nagy Némedi Kata szerint nagyon fontos a gyógytorna, melynek az eredeti funkciók helyreállítása a célja, és mely a fizioterápia legfontosabb része. Gyógytornász vagy mozgatógép segítségével a mozgás passzív. Az aktív mozgás lehet egyéni vagy csoportos. Célja az izmok rugalmasságának fenntartása, a vénás vérkeringés javítása, az izom- és ízületi merevség megelőzése, az izomerő növelése, az ízületek védelme, a koordináció fejlesztése. A gyógytornának, a testtartásjavító mozgásnak mindenhol helye van. A szakember ezt a gyakorlatban is bizonyította, hiszen talpra ugrasztotta a részvevőket, és tornagyakorlataival felrázta őket.

Monspart Sarolta folytatta a jelenlevők megmozgatását, tettekkel és szavakkal is hirdetve, hogy a sport mindenkié, bármikor és bárhol el lehet kezdeni, csak legyen az embernek „akarókája”. A sport — legyen az gyaloglás, futás, úszás vagy más — növeli edzettségünket, kondíciónkat, küzdőképességünket, kreativitásunkat, önismeretünket, vagyis a jó közérzetünket és az egészségünket.

A tanácskozást Gyurkovits Kálmán gyermekorvos professzor koordinálta, aki az előadókat is bemutatta. A konferencia a magyar himnusszal kezdődött, és a Szózattal ért véget, a jelenlévők szívét megdobogtatva.


Szabó Attila felvételei

Képgaléria

Cikkünk további képei

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink