Movember és pogonofóbia

Movember és pogonofóbia

Ferenc József, Fidel Castro, Che Guevara, Marx Károly, Kossuth Lajos, Raszputyin. Vajon mi a közös ezekben a többé-kevésbé az emberiség történelmét is befolyásoló személyiségekben?

Sok közös és számos ellentétes vonást említhetnénk, de azt megállapíthatjuk: mindannyian szakállt viseltek. A szakáll valójában (többnyire) a férfiak természetes arcszőrzetét jelenti, és minden kornak megvolt a maga szakálldivatja. A szakállkérdés valójában látszólag lényegtelen, esetenként azonban egy-egy kor vagy korban élő társadalmi közösség jellemzőiről is sokat elmond.

Az arcszőrzet egyúttal a nemek közötti megkülönböztetést is jelölheti — a modern kor és az ókor tapasztalatai viszont azt mutatják, hogy nem okvetlenül van ez így. Nem csak a férfiak lehetnek szakállasak. Elég csak Conchita Wurstra, az eurovíziós dalfesztivál 2014. évi győztesére gondolni. Azt hihetnénk közben, hogy ez valami újabb hóbort (most csupán a szakállról beszélve), de a régészeti leletek tanúsága szerint az ókori Egyiptom uralkodónői is szakállt viseltek, még ha nem is valódit. Illetve viselhettek valódit is, csak az nem maradt fenn. Ezt már nehéz lesz kideríteni. Mindenesetre a régészeti leletek szerint az ókori Egyiptomban a férfiak kezdetben bodorították és vörösesbarnára festették szakállukat, később viszont az egyiptomi férfi-szépségideál a csupasz arcú, azaz a borotvált férfi lett. Az uralkodók, köztük Hatsepszut fáraónő is bodorított és illatosított álszakállt viselt, vagy ennek fémből készült megfelelőjét. A szakáll az egyiptomiak számára abban az időben a magas pozíció jele volt. Az antropomorf ábrázolású férfi isteneiket is rendre szakállal ábrázoltak.

Bizonyos nézőpontból a szakáll kérdése akár lényegtelen is lehet civilizációs szempontból, más nézőpontok alapján sok mindenre következtethetünk — helyesen vagy éppen tévesen — ez ügyben. Az egykori egyiptomi uralkodónők vajon a férfiakra akartak hasonlítani az álszakállal? De akkor vajon a férfiak a nőkre akartak hasonlítani, amikor elkezdték borotválni a szakállukat?

Hogy milyen fontos az arcszőr, azt az is jelzi, hogy külön tudomány foglalkozik vele, ez a pogonológia (még ha ezt azért nem is vesszük/vehetjük annyira komolyan). Ha egészen tudományosan akarunk fogalmazni, a borotválkozás kapcsán beszéljünk inkább pogonotómiáról. A szakálltól való rettegésnek is van külön neve, ez a pogonofóbia.

A meglevő arcszőr megítélése valószínűleg azért pozitív, mert érettebb, bölcsebb karaktert kölcsönöz az arcnak, férfias erőt sugároz, a szakállas férfiakat pedig a közvélemény-kutatások szerint magasabb társadalmi státuszúnak gondolják. Érdekes megközelítés, hogy például a Forbes leggazdagabb 100 embert bemutató listáján túlnyomó többségben borotvált arcú férfiak vannak. Számos olyan felmérés is készült, amely szerint a nők kevésbé tartják vonzónak a szakállas férfiakat. De olyan tanulmányokat is fellelhetünk, amelyek azt állítják, hogy az arcszőr viselése egészséges. Szűri a levegőt például a portól és a pollentől, illetve megvédi az arcot az UV-sugárzástól.

Érdekes megemlíteni, hogy a világ leghosszabb szakálla egy norvég férfihoz, Hans N. Langsethhez tartozott, aki 530 centiméteresre növesztette az arcszőrzetét. Ez a szinte valótlanul hosszú férfidísz jelenleg a Smithsonian Intézet gyűjteményében található. A Guinness-rekordok Könyve által is hitelesített, jelenleg élő csúcstartó Sarwan Singh, akinek 2,5 méteres az arcszőrzete. Egy átlagos férfi (átlagos) szakálla évente körülbelül 13 centimétert nő.

Politikai vagy vallási hovatartozás jele is volt sok esetben a szakáll, illetve annak formája. Ezért viseltek egykor sokan Kossuth-szakállt, vagy például Garibaldi hívei hegyes, kis szakállt. Magyarországon a XVI. századi úri viseletben a házasemberek előjoga volt szakállt növeszteni, a legényekhez pedig a bajusz illett. I. Péter orosz cár viszont 1689-ben olyan rent hozott, hogy 50 rubel különadót kell fizetnie annak, aki nem vágja le a szakállát. Ezzel akarta meghonosítani az olyan nyugati szokásokat, mint a borotválkozás. 

Most ismét nagy divat a bajusz és a szakáll viselése. Híres embereken, sportolókon látni különböző formára nyírt, borotvált arcszőrt, melyet esetenként még festenek is. Ismét divat szakállolajat, szakállkefét használni, amire iparágak épül(het)nek. Movember vagy No-shave November néven pedig mozgalom is indult, mely arra buzdít, hogy ne borotválkozzunk novemberben. Ráadásul egy friss kutatás eredményeiből állítólag az derült ki, hogy a szakállban élő rengeteg baktérium közül az egyik akár a kórházi fertőzések gyógyításában is segíthet. Úgy tűnik, szakáll témában is egyre nehezebb lesz eligazodni…

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

A történelem, a ma és a párhuzamok
Nézőpont
  • Dr. Mészáros Zoltán
  • 2019.03.20.
  • LXXIV. évfolyam 11. szám
Az ember „háziasítása”
Nézőpont
  • Tóth Péter
  • 2019.03.20.
  • LXXIV. évfolyam 11. szám
Facebook

Támogatóink