Mosolyogj!

Mosolyogj!

Szeretek ajándékozni. Kitalálni, ki minek örülne. Belebújni a bőrébe, egy kicsit ő lenni, álmodozni.

Így készült el rendelésre az a születésnapi póló, amellyel végül a nagymama lepte meg az unokáját. Elöl focilabda zöld háttérben, hátul pedig félkörben, piros betűkkel a tízéves ünnepeltünk neve. Merthogy fociőrült a drága, ki tudja, már hányadik labdáját rúgta szét, de személyre szóló meze nem volt. Határtalan lett az öröm, és a végeláthatatlan focizássá átalakult születésnapi buli után zöld fűfoltosan került szennyesbe a felső. De a másnapi áztatás után volt mit látni! A focilabda a zöld háttérrel együtt előbb csak szétrepedezett, majd kisebb-nagyobb darabokban levált az anyagról. Hazudnék, ha azt mondanám, nem voltam dühös arra, aki készítette. A gyerek is csalódott, de végül megoldottuk egy na, nézd, még a mezeden is szétrúgtátok a focilabdát, olyan jó volt ez a buli tréfával.

Visszavigyem, ne vigyem? Nem éreztem túl nagy kedvet hozzá, de aztán mégis benyitottam az üzletbe. Sokan álltak bent megint, mindenki egy kicsit morcosan. Hétfő volt, hűvös, őszi idő, s az eső is csepergett. Minden megvolt egy kis rosszkedvhez, melyre egyébként is fogékonyak vagyunk. Ennyi lehajtott fejjel bandukolót vagy búskomor arccal, merően maga elé néző embert, mint Szabadkán, nem lehet mindenütt látni. A körülöttünk bárhol bármikor felcsattanó félmondatokról nem is szólva. De jó volna egyszerűen elintézni, gondoltam. Kézzel mostam, negyven fokon? Nem csattant az eladó hangja, de majdnem. Néhány pillanat múlva rájött, hogy nem veszekedni jöttem, csak egyszerűen szeretnék egy kissé tartósabb pólónyomtatást. Végül közösen szedtük le a rajta maradt zöldháttér-cafatokat, és teljesen békés hangnemben megbeszéltük a csere részleteit — a gyerek legnagyobb örömére.

Mogorvák lettünk, és türelmetlenek, könnyen feltételezünk rosszindulatot, és ugrunk az első szóra. Boltban, iskolában, munkahelyen, otthon, az utcán, a hivatalban, bárhol bármikor. Ki kell valahol engedni a bennünk felgyülemlett stresszt. Pedig mosollyal, nyugodt szóval, derűvel is lehet. Kutatások szerint a mosoly nemcsak a hangulatunkat javítja, hanem a szívünk és az egészségünk védelméért is sokat tesz. Sőt, azt is bizonyították, hogy a mosolygás akkor is segíthet a stressz leküzdésében, ha valójában nem vagyunk boldogok. Szóval, mosolyra fel! :)

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Liba
Heti Jegyzet
  • Balász Szilvia
  • 2019.01.16.
  • LXXIV. évfolyam 3. szám
Megoldás vagy csapda?
Heti Jegyzet
Facebook

Támogatóink