home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Mocsárvidék
Brasnyó Zoltán
2015.07.20.
LXX. évf. 28. szám
Mocsárvidék

1980, Spanyolország. A nehézkes demokratizálódás közepén járunk, annak ellenére, hogy a szabad társadalom alapkövét már '78-ban letették. Franco öt éve halott, a régi szokásokat viszont hátrahagyta a spanyoloknak. Rendkívül érdekes történelmi időszakba enged betekintést Alberto Rodríguez filmje, a háttér ismerete pedig azért is lényeges, hogy megértsük a szereplők lelki vívódásait, tetteik indítékait.

A Mocsárvidék (La isla mínima) 2014 legjobb spanyol filmje, mely csak az idén jutott el a hozzánk közeli mozikba. Vérbeli neonoir, leginkább a nagy sikerű True Detective (A Törvény Nevében) és a Twin Peaks című sorozatok feszült hangulatának elegye.

A messzi délen, Andalúzia mocsárvidékén két fiatal lánynak veszik nyoma. Két madridi nyomozót küldenek a helyszínre, akik rövidesen megtalálják a lányok brutálisan megcsonkított holttestét. Megkezdődik a nyomozás, és hamarosan azzal kell szembesülniük, hogy egy sorozatgyilkossal van dolguk, aki évek óta szedi áldozatait a környéken. Rodríguez stílusos thrillert forgatott: sikerült megragadnia egy olyan periódust, amelyben a bizalmatlanság, a kiábrándulás és az emberi perverziók alkotnak bizarr ötvözetet. Megbabonázó képsorokkal indul a Mocsárvidék. A Guadalquivir folyó körüli mocsaras területek szatellitek által rögzített képei azonnal megadják az alaphangot valami titokzatos, még a spanyolok számára sem túlságosan ismert világhoz. A fotók pedig leginkább az agy mikroszkóp alatt vizsgált képére emlékeztetnek. Ebben a babonákkal teli, elzárt világban vívják meg küzdelmüket a rendőrök nemcsak a gyilkossal, de saját magukkal is. A Mocsárvidékben pedig a hangsúly az utóbbi harcon van, mert a szimbolizmus a tájjal nem ér véget. A két főszereplő két külön világnézetet képvisel, melynek csatája itt, az andalúziai mocsárvidéken dől majd el. Pedro (Raúl Arévalo) és Juan (Javier Gutiérrez) éppen a vurstli idején érkezik meg a városkába. A régió egy igazi Franco-erőd. Pedro a hotelszobában Hitlerről és a Generalissimóról is talál képeket a falon, ami Juant szemmel láthatóan nem zavarja. Pedro látszólag rendkívül alapos, Juan pedig patópálosan ráérős. Pedro az új generációt képviseli: meggyőződéses baloldali, igazságérzete hatalmas, és szentül hiszi, hogy egyszer majd egy megreformált rendőrség nyomozója lesz. Terhes felesége Madridban vár rá.

Juan azonban egy független öreg róka, akiről az a hír járja, hogy a diktatúra idején politikai foglyokat kínzott, sőt egy tüntetés alkalmával agyonlőtt egy fegyvertelen, fiatal lányt. Számára a munka főleg abból áll, hogy kiveri a lelket azokból a tanúkból vagy érintettekből, akik láthatóan elhallgatnak valamit. A film egyik legmeghökkentőbb jelenete, amikor a férfi szó nélkül, brutálisan a szekrényhez vág egy idős asszonyt, és hátracsavarja a karját. Juannak láthatóan súlyos betegsége van, és erre egy helyi léleklátó asszony is felhívja a figyelmét. Közli vele, hogy a holt lelkek már nagyon várják maguk közé. A mozi végig érezteti, hogy nyilvánvaló, kié a jövő, az a kínos mozzanat azonban, hogy a veréssel valóban megszerzik az információt, bizony mindvégig a levegőben marad.

A felbukkanó karakterek legtöbbje elhagyni készül ezt a vidéket, jobb életre és munkafeltételekre vágyik. Olyan világ ez, amelyben a becsületen esett folt lemosása fontosabb, mint az, hogy a gyilkos előkerüljön. A nyomozók ezért is ütköznek folyamatosan újabb és újabb falakba. A munkások sztrájkolnak, a mély szociális válság és a bizonytalanság pedig tökéletes légkört teremt a kizsákmányolásnak és a szadizmusnak. Rodríguez egyetlen baklövése talán az volt, hogy jó néhány árnyalattal több figyelmet fordított a hangulatra, mint a mellékszereplőkre. Ezért történhetett meg az, hogy a paparazzo újságíró egy százhúsz kilós sztereotípia marad csupán, a helyi kiskirály pedig egy sekélyesen összetákolt, felejthető negatív karakter.

A főszereplőket azonban zseniálisan felépítette. A nyomozás során maga Pedro is szembesül népe történelmének súlyos hagyatékával, a Juant játszó színész, Gutiérrez pedig mesterien hozza a valóban többdimenziós figurát. Nem véletlen, hogy a San Sebastianban megtartott filmszemlén övé lett a legjobb férfi főszereplőnek járó díj. A fesztiválon egyébként Alex Catalánt is díjazták, az általa teremtett sejtelmesen sötét és ijesztő képi világ ugyanis minden kockájában tökéletes. 2014 fontos éve volt a spanyol filmgyártásnak, Alberto Rodríguez nevét pedig mindenképpen érdemes megjegyeznünk.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..