Mit hoznak a kisebbségi törvények?

Mit hoznak a kisebbségi törvények?

Hamarosan parlament elé kerül a kisebbségi kerettörvény — és talán az év végéig a nemzeti tanácsi törvény is.

A politikusok mindkettőt a közeljövő legfontosabb feladataként nevezték meg. Sürget az idő, hiszen jelentős késés tapasztalható mindkét törvény esetében. A tavaly márciusban elfogadott kisebbségi akcióterv konkrét határidőket szab, a kisebbségi kerettörvénnyel például bő egy év a csúszás. A tervezet szövege el is készült 2016-ban, a közvitát is megejtették, erről a minisztérium honlapján, a http://www.mduls.gov.rs/arhiva-obavestenja-2016.php oldalon részletesen tájékozódhatnak. A kerettörvény tehát parlamenti elfogadásra vár, a nemzeti tanácsi törvényen viszont még dolgozik a munkacsoport.

A nyáron jelentette be az államigazgatási és önkormányzati miniszter, hogy az ősszel sor kerül mindkét törvény módosítására. Hol tart most ez a folyamat, és mit várhatunk a két törvénytől? — erről a Magyar Nemzeti Tanács elnökét, Hajnal Jenőt kérdeztük.

— Nyilvánvalóan azt szerettük volna, hogy egy új kisebbségi kerettörvény jöjjön létre, ne a meglevőt módosítsák. A nemzeti tanácsi törvény esetében pedig az lett volna a jó, ha ez a jogszabály jött volna elsőnek létre, és ez szabta volna meg a négy fő terület — az oktatás, a kultúra, a tájékoztatás, valamint a hivatalos nyelv- és íráshasználat — ágazati szabályozását. Ezzel szemben azt láthatjuk, hogy folyamatban van ezeknek a törvényeknek a kompatibilissé tétele az uniós elvárásokkal, a stratégiák elkészítése. A médiastratégia kidolgozását most végzik, a kultúráról szóló stratégia javaslat formájában is megfogalmazódott, a közvita során erre tettünk elég sok észrevételt. Az oktatási rendszer alapjairól szólót és a felsőoktatási törvényt már elfogadták. Az általános és a középiskolai oktatást szabályozó törvény, valamint egyéb oktatási-nevelési jogszabályok módosítása szintén esedékes. Mindegyik törvény a maga módján figyelembe veszi az emberi és kisebbségi jogok értékeit, ám ezeknek az összehangolása, áttekinthetővé, láthatóvá tétele nem valósult meg. Az lenne a legfontosabb feladat, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvénynél ezt az átláthatóságot, ezt a jogi keretet megteremtsük.

* Az elfogadásra váró kisebbségi kerettörvény kapcsán bizonyos nemzeti tanácsok, politikai pártok jelentős jogleépülésről beszélnek.

— Én nem látom így. Jogleépülésről nem beszélhetünk, viszont nyilvánvalóan nem valósult meg egy jelentős előrelépés ebben a kiegészített, módosított és bővített törvényben. Összesítve el lehet mondani, hogy a törvény inkább növeli a nemzeti kisebbségek individuális és kollektív jogait, még akkor is, ha csak nagyon kicsi mértékben. Főleg a nyelvhasználat terén hoz javulást, miközben várható és szükséges a hivatalos nyelvhasználati törvény módosítása. A jogok többsége már beépült vagy az alkotmányba, vagy pedig bizonyos törvényekbe, ezért a módosítások túlnyomó része inkább finomításnak, nem pedig érdemi változtatásnak tekinthető. Ha ennél többet akar az ember, az egy alkotmánymódosítással járt volna, most azonban nem ez történt.

* Milyen kedvező rendelkezéseket emelne ki?

— A nemzeti hovatartozásnak a bejegyzését a hivatalos nyilvántartásban, de ehhez a hatályos anyakönyvezési törvény módosítása is szükséges. Egy-egy olyan helyi önkormányzati egységen belül, amelyben valamelyik használatban levő kisebbségi nyelv nincs hivatalos használatban, de a kisebbséghez tartozók aránya eléri az összlakosság 15%-át, lehetővé válik a településen a földrajzi nevek, közintézmények és közvállalatok nevének kiírása a kisebbség nyelvén is. Az államigazgatási és helyi önkormányzati minisztérium lefordíttatja, illetve honlapján megjelenteti a legfontosabb törvényeket a nemzeti kisebbségek nyelvén. A nemzeti kisebbségek hivatalos nemzeti szimbólumai ezentúl az év minden napján, azaz nem csak ünnepnapokon lehetnek nyilvánosan elhelyezve a nemzeti tanácsok székhelyén. A pozitív diszkrimináció elve mind a foglalkoztatásnál, mind az elbocsátásoknál közvetlenül belekerült a törvénybe — a gazdaságilag fejletlen, kisebbségek lakta területek fejlesztését pedig Szerbia Köztársaság kötelességének nevezi meg. Toleranciát serkentő programok kidolgozását irányozza elő a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsaival, illetve ezek végrehajtását az oktatásban. A szakterminológia tanítására engedélyezett a felsőoktatási intézményeknek, hogy szakterminológiai lektorátusokat szervezzenek és működtessenek saját tevékenységük keretében. Emellett a törvény precízebben meghatározza a Köztársasági Kisebbségi Tanács feladatkörét, munkáját és összetételét, valamint megszab egy határidőt is: 2018. január 1-jéig kell a helyi önkormányzatoknak összehangolniuk működésüket a kisebbségi hivatalos nyelvhasználattal.  

* Milyen hiányosságokról beszélhetünk?

— A hatályos törvény értelmében a helyi önkormányzatok támogatni fogják a kisebbségi intézményeket és szervezeteket („će finansirati”), viszont a módosítás után ennek csak a lehetősége és nem a kötelezettsége fog fennállni („mogu finansirati”). Ebben a törvényben nem határozták meg a Kisebbségi Költségvetési Alapot. Ez a feladat majd a nemzeti tanácsokról szóló törvényre hárul.

* A nemzeti tanácsi törvénnyel mi a helyzet?

— Még a munkacsoport előtt áll. Az utóbbi egy-két hónapban megakadt a munka.

* Miért?

— Egyebek közt azért, mert a munkacsoport minden részvevője, valamint a nemzeti tanácsok képviselői is érzik ennek a felelősségét, illetve jelentőségét, és mindenki a maga módján próbálja megfogalmazni az elvárásait. Már a kisebbség, az autonómia vagy az önkormányzatiság megfogalmazása is annyi vitát gerjesztett, hogy — ezt a folyamatot felgyorsítandó — az illetékes minisztériumok azt a feladatot kapták a kormánytól, hogy a saját területeiken a munkacsoport elé terjesszenek egy már kidolgozott javaslatot. Ez egyrészt felgyorsíthatja a munka menetét, másrészt viszont éppen a kisebbségek és az érintett minisztériumok közvetlen együttműködését lehetetleníti el. Mivel a nemzeti tanácsok koordinálását az MNT látja el, kértük, hogy emiatt egyeztessünk, így október 20-án lesz egy találkozó az államigazgatási minisztérium miniszterével, államtitkárával, hogy ezek a dolgok áttekinthetőbbé váljanak. Mivel az akciótervből adódó feladatok azt követelik meg, hogy az év végéig fogadják el ezeket a legfontosabb törvényeket, úgy gondolom, nagyon gyorsan reagálnunk kell ezekre a dolgokra, és lépnünk kell.

* Mi volt a vita alapja?

— Lényegi kérdés, hogy minek tekintjük a nemzeti tanácsokat, tehát milyen kompetenciájuk, milyen jogosultságuk van, de még fontosabb, hogy a tanácsok szervezeti vagy inkább állami szervi jellegét kellene hangsúlyosabbá tenni. Az MNT álláspontja szerint a szervezeti jelleg fontosabb az állami szervi jellegnél, hiszen ez függetlenebb forma. Valójában a kulturális autonómiának és a kisebbségi önkormányzatiságnak egy olyan változata marad — legalábbis ez a javaslat —, amely a maga kompetenciáival el tudja látni a négy fő területet, illetve azt is magára tudja vállalni, hogy a saját közösségének minden bajára és gondjára odafigyeljen a kisebbségi érdekvédelem szempontjából, továbbá a maga intézményrendszerét is működtetni tudja.

* Az ön meglátása szerint lehet-e az év végéig új nemzeti tanácsi törvény?

— Úgy gondolom, hogy ha betartjuk azokat a szabályokat, amelyeket az akciótervben lefektettünk, és amelyek szerint a nemzeti tanácsoknak, illetve minden érintett félnek minél nagyobb létjogosultsága és beleszólási lehetősége kell hogy legyen, akkor nem, ha viszont a körülmények és az EU felé való haladás miatt olyan döntés születik, akkor nyilvánvaló, hogy ezt a kormány a minisztériumokkal együtt úgy tudja a parlament elé terjeszteni, hogy elfogadhatóvá is válik.


Szabó Attila felvételei

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Egy nagyon vagány nő
Interjú
Facebook

Támogatóink