home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Minden emberi lény szabadon születik
Gyurkovics Virág
2014.12.10.
LXIX. évf. 50. szám
Minden emberi lény szabadon születik

December 10-én fogadták el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, azt az egyezményt, amely kimondja a minden embert — nemre, bőrszínre, nyelvre, vallásra, politikai meggyőződésre való tekintet nélkül — megillető alapvető jogokat.
A döntést az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) hozta meg 1948-ban.

A XX. század a nagy háborúk időszaka volt. Miután alig harminc év leforgása alatt két világháború is bekövetkezett Európában (1914—1918 és 1939—1945), az Egyesült Nemzetek Szövetségének — melynek első formája még az első világháború után alakult meg Nemzetek Szövetsége néven abból a célból, hogy fenntartsa az európai hatalmi egyensúlyt — tagországai belátták, hogy valami nincs rendben a gondolkodásukkal. Megértették, hogy saját nemzetük és önös érdekeik szem előtt tartása rossz irányba vezet, ami újabb háborút idézhet elő, ha nem változtatnak rajta sürgősen.

1946. augusztus 2-án ezért megalakították az ENSZ nemzetközi szervezetét (WFUNA – World Federation of United Nations Associations), mely a nemzetek közötti együttműködést, a kollektív biztonsági rendszer kiépítését és a világbéke elérését hivatott elősegíteni. Az alapokmányba foglalt közös célok jegyében ötvenegy ország alapította meg a szervezetet, melyhez ez idáig több mint félszáz állam csatlakozott. Az Emberi Jogok Nemzetközi Törvényét a gazdasági, szociális és kulturális, valamint polgári és politikai jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, de elsősorban az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata alkotja.

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata mint egy modern, világi tízparancsolat harminc cikkben határozta meg azokat az alapvető jogokat, amelyek minden emberi lényt alanyi jogon megilletnek, illetve azokat az általános elveket és normákat, amelyeket szükségesnek lát szem előtt tartani a világbéke fenntartásához. Olyan közös eszményt fogalmazott meg, amelyre minden népnek és nemzetnek törekednie kell, még úgy is, ha ez azzal jár, hogy azokat a saját érdekei fölé kell helyeznie. A közgyűlés 1948. december 10-én fogadta el és nyilvánította ki az egyezségokmányt.

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (a teljesség igénye nélkül) a többi között kimondja: Minden emberi lény szabadon születik, és egyenlő méltósága és joga van (1. cikk). Kimondja: Mindenki, bármely megkülönböztetésre vagy bármely más véleményre, nemzeti vagy  társadalmi eredetre, és más körülményre való tekintet nélkül hivatkozhat a Nyilatkozatban kinyilvánított összes jogokra és szabadságokra (2. cikk). Kimondja: Minden személynek joga van az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz (3. cikk). A gondolat és a vélemény szabadságáról kimondja: Minden személynek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához, ez a jog magában foglalja a vallás és a meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy a meggyőződésnek kifejezésre juttatásának jogát (18. cikk); és hogy: Minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást, és hogy határokra való tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket bármilyen kifejezési módon (19. cikk). Kimondja továbbá: Minden személynek mint a társadalom tagjának joga van a szociális biztonsághoz; minden személynek ugyancsak igénye van arra, hogy a méltósághoz és a személyiségének szabadon való kifejlődéséhez szükséges gazdasági, szociális és kulturális jogait kielégíthesse (22. cikk); Minden személynek joga van a közösség kulturális életében való szabad részvételhez, a művészetek élvezéséhez, valamint a tudomány haladásában és az abból származó jótéteményekben való részvételhez (27. cikk); Minden személynek joga van ahhoz, hogy mind a társadalmi, mind a nemzetközi viszonyok tekintetében olyan rendszer uralkodjék, amelyben a jelen Nyilatkozatban kinyilvánított jogok és szabadságok teljes hatállyal érvényesülhessenek (28. cikk).

Ha abból indulnánk ki, hogy a nyilatkozatba foglalt érveket az emberiség elleni cselekedetek újbóli előfordulásának megakadályozása ihlette, és abban az esetben, ha szélsőségesen akarnánk véleményt formálni, azt mondhatnánk, minden, a fenti téziseket sértő, azokat semmibe vevő magatartás — a hatalom vagy az átlagember részéről — soviniszta, tekintélyuralmi, legszélsőségesebb változatában pedig fajelmélet alapján álló politikai nézetnek, vagyis fasizmusnak minősül. De mivel a szélsőségesség már önmagában is ellentétben áll az egyezmény céljaival, és mert tudjuk, hogy az effajta gondolkodás hová vezet (és abból a XXI. században nem kérünk!), a legtöbb, amit tehetünk, hogy megtanuljuk az emberi jogokat nemcsak saját magunk, de a másik ember alapvető jogaira vonatkoztatni is. Még úgy is, ha ez azzal jár, hogy a saját érdekeink fölé kell helyeznünk őket. Mert a történelemnek is csak úgy van értelme, ha tanulni tudunk belőle.

A nyilatkozatot részletesen a Magyar ENSZ Társaság honlapján olvashatják el: www.menszt.hu, a publikációk menüpont alatt (Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata — 2008. évi kiadás). 

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..